Szó szerint nyomorúságos költségvetés lesz a jövő évi, miután a liberális Daniel Chiţoiu által vezetett pénzügyminisztérium képtelen volt behajtani az idénre betervezett bevételeket. Az adóhivatal nagy átszervezésen esett át, regionális központokat hoztak létre, amivel lényegében távolabbra került az állampolgártól az adóhivatal. Ennek a nagyszabású átszervezésnek az lett a következménye, hogy az első kilenc hónapban mintegy 4 milliárd lejjel kevesebb pénz folyt be az államkasszába, mint amennyit eredetileg terveztek. A szomorú az, hogy a jövő évi büdzsét az idei bevételek alapján dolgozzák ki, és az eredeti bevételi terv szerint is meglehetősen szerény költségvetést lehetett volna csak tervezni, hát még ilyen körülmények között…

Az agresszió a kutyáknál normális életforma, ám az emberi közösségben ez elfogadhatatlan – állapítja meg dr. Dósa Gerő, kutyapszichológiával fog- lalkozó kolozsvári állatorvos, aki cikkünkben a kutyák agressziójának okairól és típusairól értekezik. Szerinte a kutyák agresszív viselkedése csak kisebb mértékben tudható be a genetikai tényezőknek; legnagyobbrészt az ember közbelépése vagy a helytelen nevelés (illetve a nevelés hiánya) okolható ezért. Ismernünk kell az agresszív viselkedés előjeleit, mert csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a kutya hirtelen támadjon.

Amikor még nem volt internet, illetve számítógép, de tévé sem – az én gyermekkoromban mindenesetre így volt –, szülői kézfogással vagy már önállóan járkálva az utcán, olvastuk az üzletek cégtábláit, a feliratokat (többnyire magyarul); tanultuk a szavakat, a jelentéseket. Bő hetven év múltán is megmaradt bennem ez a szokás, ránézek a legkülönbözőbb kiírásokra, próbálom továbbgondolni őket.

Egyre több vád éri a mai társadalmat, különösen a fiatalokat, ezek az értékválságról, példaképek hiányáról, illetve a nem megfelelő példák követéséről szólnak, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Borítékolni lehetett, hogy újabb számháború alakul ki a Székelyek nagy menetelése résztvevőinek száma kapcsán a hatóságok és a szervezők között. Hatalmas különbség van a hivatalos 15 ezer fős, valamint a szervezői, több mint 100 ezer fős becslés között. De ez teljesen lényegtelen, hiszen a székelyföldi területi autonómiának van társadalmi támogatottsága a magyarság körében, ebben bizonyosak lehetünk.

A csillagokat „hozta le az égből” Frei Zsolt asztrofizikus, aki a Kalotaszentkirályon rendezett VI. Erdélyi Vándoregyetemen tudományterületéről tartott népszerűsítő előadást. A múlt hétvégén (október 17. és 20. között) sorra került Vándoregyetem lehetőséget biztosított arra, hogy a neves előadó először ismerkedhessen meg Erdély egyik különlegesen szép régiójával, Kalotaszeggel, miközben a résztvevők az univerzum titkaiba nyerhettek betekintést. A csillagok sok fényévnyi távolságával ellentétben Frei Zsolt nagyon emberközeli és barátságos volt, így készségesen vállalta a válaszadást a Szabadság olykor laikusként megfogalmazott kérdéseire.

Ha igazak az előrejelzések az erdélyi magyar választók szavazókedvére vonatkozóan, a kérdés immár nem úgy tevődik fel, hogy ki kivel nem hajlandó szövetkezni az európai parlamenti választásokon az erdélyi magyar politikában, hanem hogy létezik-e egyáltalán olyan matematikai képlet, amely alapján hárommandátumos EP-képviseletünket megőrizhetjük?

Az már régóta nem újdonság, hogy felborult a munkák/szakmák értékrendje, megbecsülése, és már az a mondás sem állja meg a helyét, hogy jó bérért jobb munkát várj, illetve jó munkáért jobb fizetést. A lényeg ma más: minél több pénzt keresni minél kevesebb munkaráfordítással. Legalábbis ezt a kificamodott trendet követi mai társadalmunk, és valamely szakma megválasztásánál nem az iránta érzett kedv, elhivatottság immár a mérvadó, hanem sokkal pragmatikusabb szempontok: meg lehet-e belőle élni, vagy sem.

Október hava a Kárpát-medencében élő magyarok számára a megemlékezések időszaka. Megmelékezések közelebbi, távolabbi történelmi eseményekről, ugyanakkor alkalom jelenünk átgondolására, átértékelésére – a jövőbe tekintésre.

Az erdélyi magyar közösség politikai magatartását vizsgálja kettős viszonyrendszerben, a magyarországi és romániai politikai térben az a felmérés, amelyet csütörtökön, a kolozsvári magyar főkonzulátuson mutatott be Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, illetve Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok. A felmérést 2013. május 18. és június 8. között végezték 1232 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán.Lapunk szombati számában elsősorban a kettős állampolgárság kérdésköréhez kapcsolódó adatokat és következtetéseket ismertettük. A továbbiakban az erdélyi magyarok politikai opcióiról, választási hajlandóságáról, az Európai Unió intézményéhez való viszonyulásról közzétett adatokból szemelgettünk.

 Bár a honosítási folyamat intenzitása továbbra sem csökken, és Erdélyben havonta tízezerrel nő az új magyar állampolgárok száma, az erdélyi magyarok részéről legtöbb 65-80 ezer szavazatra lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon, ami alig egy képviselői mandátumra elég – hangzott el a Kettős állampolgárság – többségi és kisebbségi viszonyok Romániában címmel tartott rendezvényen, amelynek a magyar főkonzulátus adott otthont csütörtök délután. Előadást tartott Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató intézet igazgatója, valamint Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok, akik többek között a kettős állampolgárságról, a román és magyar közvéleménynek a határon túli közösségekhez való viszonyáról, az erdélyi magyarok pártopcióiról végzett kutatásaikat ismertették.

A román–szlovák békés együttélést dicsérte a napokban Titus Corlăţean. A külügyminiszter kihasználta (ezt) az alkalmat (is) arra, hogy egyben vehemensen bírálja a magyar autonómiatörekvéseket. Hogy ez a kettő hogyan kerül egy lapra? Nem teljesen világos számomra. Persze, ez is kisebbség, az is kisebbség, madár – madár, mondhatnánk, és ezzel valószínűleg a külügyminiszterünk is így van, hiszen beszédében emlékeztetett: az Európa Tanács jelentései azt igazolják, hogy Románia a kisebbségi jogok tekintetében valamennyi vállalását teljesítette.

Földünkön az egyik leggyakoribb elem az alumínium, amely nagyobb adagban komolyan károsíthatja az emberi szervezetet. A huszonegyedik század embere elkerülhetetlenül kapcsolatban áll vele, kisebb adagokban minden nap jut a szervezetébe az élelmiszerek vagy a belégzés (a poros környezet, a veszélyes hulladéktelepek vagy éppen az alumíniumgyártás) révén.

Mihai Răzvan Ungureanu – Cătălin Predoiu tandem? Úgy tűnik, ezzel az árukapcsolással lépnének piacra a román jobbközép pártok. Az egyik – hogy melyik, arról még aligha lehet dönteni – államfőjelöltként indulna 2014-ben, a másik miniszterelnök-jelöltként a távoli 2016-ban.

Véget ért a nagy aprópénzgyűjtés, amiről már mindenki hallhatott vagy olvashatott, ha kicsit is figyeli a magyar médiát vagy használja a közösségi portálokat. A megbírságolt marosvásárhelyi Lakó Péterfi Tünde esete joggal háborított fel sokakat, amit mutat az aprópénzgyűjtés sikeressége is. Most valószínű, hogy többen dőlnek hátra elégedetten azzal, hogy na, ezt is megcsináltuk, de véleményem szerint az akció csak azt bizonyítja, hogy milyen messze állunk a hatékony és tudatos érdekérvényesítéstől. Nem akarom alábecsülni az adakozók jószándékát. Valóban figyelemre méltó, amint napok alatt Erdély számos városában százak mozdultak ki otthonról, hogy néhány banit adjanak egy ismeretlen hölgynek, aki az anyanyelvhasználat fontosságára akarta felhívni a figyelmet.

A marosvásárhelyi Lakó Péterfi Tünde neve október 3-án egycsapásra (el)ismertté vált határon innen és túl, amikor megtörtént vele az a bizonyos eset: a rendőrség azért büntette meg, mert városa egyik zöldségpiacán az árusoknak kétnyelvű árcédulákat osztogatott, amihez előzetesen nem kért engedélyt.

Jelenleg több olyan ügy van napirenden, amelyek különböző horderejűek, de egy tőről fakadnak, és rámutatnak az erdélyi magyar közösség egyik-másik nagy hiányosságára. A napokban a magyar médiában a legnagyobb visszhangja a Mikó-pernek volt, de a marosvásárhelyi anyanyelvhasználattal kapcsolatos ügyek is kiemelt helyen szerepeltek. Marosvásárhely ugyanis az a város, ahol a legtöbb romániai magyar él, legalábbis statisztikailag, de az anyanyelvhasználat meglehetősen töredékesen érvényesül. Ennek több oka van, egyrészt a kereskedelmi cégeknél és állami itézményekben egyaránt olyan méretű román dominancia figyelhető meg, ami azt sejteti, hogy bizony nagyon kevés magyar marad itthon dolgozni, és akik maradnak is, nem szívesen vállalják a munkát főleg állami intézményekben, de olyan kereskedelmi cégeknél sem, ahol esetleg többnyire román környezetben kell helytállni.

Elkezdte a november második felére ütemezett általános sztrájkhoz szükséges aláírásgyűjtést a Kolozs megyei egészségügyben dolgozók szövetsége – jelentette be tegnap Roman Ştefan Kolozs megyei szakszervezeti elnök. Az általános sztrájkot október 14–16-án japánsztrájk, november 2-án fővárosi nagygyűlés és utcai felvonulás, majd kétórás munkabeszüntetéssel járó figyelmeztető sztrájk előzi meg. – Ha nem sikerül eleget tenni a követeléseinknek, és megoldást találni az egészségügyi rendszer problémáira, kénytelenek leszünk általános sztrájkba lépni – mondta.

Politikusokból, kutatókból és újságírókból álló jeles küldöttség érkezett hétfőn a Szabadság szerkesztőségének is otthont adó Minerva Művelődési Egyesület székhelyére. A vizit során a vendégek elsősorban a romániai magyar kisebbség helyzetéről érdeklődtek, több politikussal, civil aktivistával és újságíróval találkoztak.