label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Közönységes tükörkép

Létrehozva: 2013. október 17. 04:18

ÖRDÖG I. BÉLA

Földünkön az egyik leggyakoribb elem az alumínium, amely nagyobb adagban komolyan károsíthatja az emberi szervezetet. A huszonegyedik század embere elkerülhetetlenül kapcsolatban áll vele, kisebb adagokban minden nap jut a szervezetébe az élelmiszerek vagy a belégzés (a poros környezet, a veszélyes hulladéktelepek vagy éppen az alumíniumgyártás) révén. [Szóljon hozzá!]


Érthető tehát, hogy az emberiség civilizáltabb része igyekszik csökkenteni az alumínium-szennyezésből származó veszélyt. Ezt segítené az Every Can Counts nemzetközi program, amely Nagy-Britanniában, Írországban, Franciaországban, Ausztriában, és 2001 óta Romániában is széles körű felvilágosító munkát végez például az élelmiszeripari alumíniumdobozok újrahasznosításának fontosságáról. Ezek a környezetvédő aktivisták a kormányhivatalokkal, az önkormányzatokkal, a témában érintett vállalatokkal, kereskedelmi társaságokkal, civil szervezetekkel, tanügyi intézményekkel együttműködve különböző fórumokon próbálják meggyőzni a lakosságot és a cégeket a közös ügy jelentőségéről.

Az alumíniumdobozok szelektív gyűjtésének hazai propagálásával foglalkozó fővárosi Alucro nem kormányzati szervezet tegnap délelőttre tájékoztató értekezletet szervezett helyi és vidéki kereskedelmi társaságok, intézmények számára. Az ingyenes, élőszóban történő informáláson és tanácsadáson kívül logisztikai háttéranyag kiosztását ígérték a résztvevőknek. A helyszín a Kolozs Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara ülésterme volt. Pontosabban lett volna. A kezdeményezés ugyanis a teljes érdektelenség miatt kudarcba fulladt. A kamara két fiatal, a környezetvédelem témája iránt fogékony alkalmazottja önkéntes módon vállalta a szervezést, mindhiába. Bevallásuk szerint csupán Kolozsváron több mint nyolcezer címre küldtek ki meghívót, amiből – ezt pedig alulírott is tanúsíthatja – egyetlen érdeklődő jelent meg a teremben. Azaz kevesebb, mint a felkértek egy százalékának nyolcvanad része! Az már csak hab a tortán, hogy – légiközlekedési akadályokra hivatkozva – maguk az Alucro képviselői is órányi késést jeleztek.

 Sajnos nem csak elszigetelt esetről van szó, nagyjából így fest ebben a városban, országban a közhangulat a környezetvédelemmel kapcsolatban, ami ugyebár, azonnal vagy rövidtávon nem hoz különösebb nyereséget senkinek, s ha nincs azonnali végveszélyről szó (lásd Verespatakot), csak lassú, de biztos, mérgezésről, az ügy nem haladja meg a közvélemény ingerküszöbét. A környezetvédelem macerás dolog, nem lehet rajta egyik napról a másikra látványosan nyerni, a saját pillanatnyi boldogulásán, meggazdagodásán túl, hosszabb időre pedig senki sem tekint előbbre. Még az utánunk jövő nemzedékek kedvéért sem. Félő, hogy rájuk nem csak a hulladékhegyeket, szennyezett folyókat, beszívhatatlan levegőt örökítjük, hanem nagy adag közömbösséget, passzivitást is, azt a szemléletmódot, ahogyan ma a környezetünkkel kapcsolatos problémákat kezeljük.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap