Döbbenten nézem a tévében a bukaresti érettségi botrány képsorait: a hatóságok egyik lábukkal a másikba rúgnak, hisztérikus szülők dulakodnak a rendőrökkel, egyenruhások szállják meg az iskolát.

Szombaton zajlott a 18. Budapest Pride leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer fesztiválra. A menet indulása előtt beborult az ég, mennydörgött és rövid zápor is támadt.

Az Andrássy út elején kijelölt gyülekezési terület mintegy kétharmadát töltötték meg a résztvevők, akiknek szivárványszínű zászlókat osztogattak.

A szervezők sajtóközleménye szerint minden eddiginél többen, mintegy 8 ezren vettek részt a menetben.

A menetet öt, szivárványszín lufikkal díszített kamion vezeti. A felvonulás résztvevői a Hősök terétől, az Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca, Honvéd utca, Markó utca útvonalon haladtak végig az Olimpiai parkig. Az Olimpiai parkban pikniket tartanak és ott beszélt a meghívott szónokok.

A rendezvény idejére lezárták az Andrássy utat, a Bajcsy-Zsilinszky utat és az Alkotmány utcát is. A lezárások a közúti és a közösségi közlekedést, valamint a gyalogosforgalmat is érinttették. A felvonulás útvonalát mobilkordonokkal lezárta a rendőrség. (4)

Jönnek még Erdélybe kampányolni, és ha már itt vannak, nem mennének el üres kézzel, hanem egy hegyet is magukkal vinnének, amiért cserébe völgyet vagy autonómiát adnának – derült ki azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és az EU-tábor lakói folytattak. A magyar viccpárt képviselőit, Kovács Gergely elnököt, Victora Zsolt alelnököt és Deme Zsuzsanna elnökségi tagot Csedő Attila székelyudvarhelyi szabadúszó polgármesterjelölt faggatta.

Tagadhatatlan örömömre szolgált, hogy a nyolcadikosok június végén megejtett vizsgáján ilyen szép eredmények születtek. Igaz, hogy több vizsgatantárgyat oktató pedagógus azt nyilatkozta, hogy a tételek közepesek, könnyen megoldhatóak voltak, ezért nem meglepő az országos szintű 75,89 százalékos aránya a sikeresen vizsgázóknak. A tanügyminisztérium adatai szerint egyetlen megyében sem jegyeztek 60 százaléknál kisebb arányt. Kolozs megyében az óvások elbírálása után 88,15 százalékról 88,30 százalékra nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik átmenő jegyet kaptak. Ez pedig előkelő hely, hiszen a szaktárca adatai szerint a legjobb arány 88,86 százalék, ezt Brăila megyében jegyezték. A könnyű tételek ellenére nagyon remélem, hogy a nyolcadikosok sikere elsősorban annak tudható be, hogy a gyerekeket sikerült tanulásra bírni. A tanulók számára az is előny, hogy a vizsgajegyet összeadják az V–VIII. osztály tanulmányi átlagával. Akár megírta az ötöst a nebuló a vizsgán, akár nem, mindenki bekerül valamilyen líceumba a számítógépes elosztás után.

Sokkolta a Kolozs megyei szociális szolgáltatási és felügyeleti szakhatóság egyik igazgatóját a felfedezés: több éve halott gyermekekért vette fel a havi 42 lejes gyermekpénzt a család. Valóban, törvénytelenség, lelkük rajta! Engem viszont elsősorban az ominózus 42 lej sokkol, amely legfennebb egy kedvezményes árú buszbérletre elég – de sorolhatom a további sokkra okot adó tényeket. Például a postás is sokkol – munkaadója bizonyára megdicsérné –, aki az unokával az orra előtt játszadozó nagypapának sem adja át a gyermekpénzt, még ha fel is mutatja valamelyik szülő személyi igazolványát vagy annak másolatát. Az is sokkol, amikor se szó, se beszéd, az évek óta bejáratott bankszámlára egyszer csak nem érkezik többé a 42 lej. Mert a banknak és a minisztériumnak nem sikerült megegyeznie az ilyen-olyan „komiszionokról” (vagyis, hogy ki kinek mennyit fizet hivatalosan és amúgy…), ezért az adott bankot száműzik a „kiválasztottak” listájáról.

„Nem, nem én lettem ma érettségi tétel Erdélyben, hanem az általam írt előszó kapcsán tettek fel kérdéseket. Meglepő és megtisztelő. Remélem, már végeztek, és az Ursust isszák valamelyik teraszon.” – írta Facebookos üzenőfalán Nyáry Krisztián, miután kiderült, hogy Romániában a magyar nyelv és irodalom írásbeli egyik tétele az Így szerettek ők című kötetéhez kapcsolódik. A bejegyzést több mint hatszázan lájkolták, és közel százan osztották meg azóta, ugyanakkor érdekes hozzászólások/kommentek is érkeztek: az erdélyi magyar érettségizők közül többen jelezték, hogy örömmel fogadták a tételt, Magyarországról pedig volt, aki ezt fűzte hozzá: „de jó nekik, én is inkább erről írtam volna”. Balázs Imre József irodalomtörténész, egyetemi oktató megkeresésünkre úgy nyilatkozott: meglepőnek, de ugyanakkor jónak tartja ezt a választást.

Az RMDSZ szövetségi elnökét az alkotmánymódosítás kapcsán arról kérdeztük, a jövő évi népszavazás során milyen voks leadására kéri majd a szövetség a romániai magyarokat, amennyiben az alaptörvény első cikkelyében továbbra is szerepel a nemzetállam szintagma.

Két éve az ügyészek, a miniszterek és a tanárok tolvajokat keresnek az érettségizők körében. Videokamerák vizslatják a vizsgatermeket, hiszen még Daniel Funeriu idejében úgy döntött a tanügyminisztérium vezetősége, hogy nem kegyelmez a csalóknak, és megpróbálja visszaadni az érettségi vizsgának azt a rangot, amit megérdemel. Kegyetlen eszközöknek is tűnhetnek az említett módszerek, hiszen mit vétett egy tizenkettedikes diák, hogy a vizsga végén ügyészek motozzák meg, ahogy történt a minap Bukarest egyik külvárosi iskolájában.

Mélyrepülés – talán ezzel a kifejezéssel tudnám egyetlen szóban jellemezni azt, amit a magyar politikai élet képviselői produkáltak a Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesztiváljának június 21-i megnyitóján. Az ott elhangzott beszédek messze felülmúlták a hivatalos megnyitó előtt látott Spiró-darab politikai vonatkozású vetületét (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata előadásában). Az ezt követő esti hivatalos megnyitóünnepséget kezdetben akár remek humorforrásnak is tekinthettük volna, ha nem lett volna olyan szánalmas a végeredmény. Micsoda aktualitást kaptak így utólag Spiró mondatai, amelyeket néhány órával azelőtt hallhattunk a Rybakot játszó Mátray László szájából: „Szörnyű, hogy a legjobb műveket is a szolgálatukba állíthatják! Borzasztó, milyen gyönge a művészet! Már nincs olyan területe az életnek, amelyik ne az övék volna!”

A lapos gyanúm mondatja velem, hogy az emberiséggel egyidős a látszatpárbeszéd, a locsogó semmitmondás, a Nesze neked, fogdd meg jól elv gyakorlati alkalmazása. Ami a mai Romániában fokozott mértékben érvényes. Íme néhány példa.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ezen a héten tárgyalt azokkal a bérlőkkel, akiknek négy-öt évvel ezelőtt szociális lakást adott bérbe Kolozsvár „végén”, a volt ószer helyén, és akik jókora tartozást halmoztak fel: volt, aki a házbérét nem fizette ki több hónapon át, volt, aki a közköltséggel maradt el. Hétköznapi eset, mondhatjuk. Manapság (sajnos) bárkivel előfordulhat, hogy anyagi nehézségei támadnak, elveszti munkahelyét, és ezért nem tudja idejében kifizetni a tömbházbeli közköltségeit. Egyszer, kétszer, ki tudja hányszor. Az adósság összege pedig egyre nő. A jóhiszemű adós végül valahogy megembereli magát, és megpróbálja törleszteni adósságát. Már, ha van miből, természetesen.

Kényelmetlen – sőt, lehetetlen! – helyzetbe hozta az alkotmánybíróság a kormányt szerdai határozatával. A döntést egyes elemzők bölcsnek minősítik, mások viszont úgy vélik, megoldás helyett további bonyodalmakat gerjeszt. A taláros testület úgy határozott: nem alkotmányellenes a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való csökkentése – amennyiben ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni. Ezt a kikötést kommentátorok a Velencei Bizottság azon – különben érthető – ajánlására vezetik vissza, miszerint nem célszerű megváltoztatni a játékszabályokat kevesebb, mint egy évvel a tervezett népszavazás előtt.

 A bukarestiek több mint 70 százaléka szerint nem minősül korrupciónak, ha egy páciens pénzt vagy ajándékot ad orvosának hálája jeléül – derült ki a közigazgatási és politikatudományi intézet (SNSPA) szociológusainak felméréséből, amelyet szerdán közölt a liberális hátterű Adevărul című lap.

A könyv nem különösebben hőérzékeny tárgy. Na persze, nem a könyvégetésekre és nem is a könyv befagyasztására gondolok. Mert ugye mindkettőre volt nem csupán a távoli múltban, hanem a mai idősebbek életében példa.

Magyarországon nem hivatalosan ugyan, de már választási kampány zajlik. A felmérések azt mutatják: továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb, egyes elemzők szerint sokat segít a magyar kormánypártnak, hogy az ellenzék képtelennek látszik a közös fellépésre. A Medián közvéleménykutatása szerint az MSZP 23, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség 10 százalékon áll a biztos szavazók között. A megkérdezettek 35 százaléka Bajnai Gordont megfelelőbbnek tartja az ellenzék vezetésére, Mesterházy Attila 30 százalékot kapott. A Tárki szerint az MSZP támogatottsága a pártválasztóknál 22 százalék, az Együtt-PM pedig 10 százalékon áll.

Nem hozott számottevő újdonságot a romániai közoktatás számára a napokban véget ért 2012/2013-as tanév. Az ígéretek, tervek ellenére az oktatási körülmények semmivel sem javultak, lényeges, a közoktatás minőségét emelő változtatásokra sem került sor.

Felavatták a főtéri pavilont?! – álmélkodtam nemrég kollégám szemrehányó megjegyzésén. Dehát nincs is kész, hiszen nincs befedve! – érveltem bosszúsan. Pedig igazán tudhatnám, hogy nálunk mindent fel lehet avatni, még mielőtt elkészül: hány szalagot vágtak már át így politikusaink, ha éppen választások szele fújt… Csak hát a fiatal építészhallgatókkal szemben nagyobb elvárásaim voltak.

Ismét elérkezett az északi félteke éves viszonylatban unikumnak számító jelensége, a június 21-i nyári napforduló ideje, amely ebben az esztendőben több társadalmi-politikai változás nyomát is magán viseli. Az idei romániai nyári napforduló ugyanakkor magával hozza a nagyvakáció kezdetét, amelynek varázsát az „érintettek” számára az sem tompítja, hogy ezután, bár fokozatos lassúsággal, de mégiscsak kezdenek rövidülni a nappalok. Mindig így van ez: mire fellélegzünk, észbe kapunk, hogy itt a nyár, már fogyatkozik az időkeret…

Sok minden elhangzik most, hogy híre terjedt már a sajtóban is: újabb régi – és nem csak megszokott, hanem egyenesen hagyományossá vált, helyi terméket előállító – kolozsvári gyár zárja be kapuit. Sokan egyenesen a Napolact gyár és vele együtt a Napolact tejtermék-család megszűnéséről beszélnek, talán joggal, talán megalapozottan, ha azt nézzük, a gyártás költöztetése a gyár bezárása is egyben. A kolozsváriaknak ugyanis megszűnést jelent több szempontból a tulajdonosnak az a döntése, hogy az itteni gyár „kapuját lelakatolják”, és a helyi termék előállítását Marosvásárhelyre költöztetik. A sok évtizedes létesítmény, amelyhez termelés – vagyis munka, foglalkoztatás, megélhetés – kapcsolódott, most teljesen átalakulni látszik a tulajdonos ésszerűségre alapozott tervezése folytán, és a kolozsvári „kirendeltség” egyszerű raktárhellyé, egy teljesen más folyamat aprócska láncszemévé zsugorodik, lényegtelenedik.

A parlament tegnap elutasította Traian Băsescu államfőnek az egykamarás és legfeljebb 300 tagú parlament bevezetésére vonatkozó népszavazását, hiszen nem gyűlt össze elegendő támogató szavazat ahhoz, hogy a parlament kedvezően véleményezze, és áldását adja az államfő népszavazási kezdeményezésére. Ennek a döntésnek azonban nincs semmilyen következménye a politikai üzeneten túl, hiszen az államfő kezét nem kötheti meg a törvényhozás, így Băsescu akkor ír ki népszavazást, amikor akar a jelenlegi alkotmány szerint.