„Nem, nem én lettem ma érettségi tétel Erdélyben, hanem az általam írt előszó kapcsán tettek fel kérdéseket. Meglepő és megtisztelő. Remélem, már végeztek, és az Ursust isszák valamelyik teraszon.” – írta Facebookos üzenőfalán Nyáry Krisztián, miután kiderült, hogy Romániában a magyar nyelv és irodalom írásbeli egyik tétele az Így szerettek ők című kötetéhez kapcsolódik. A bejegyzést több mint hatszázan lájkolták, és közel százan osztották meg azóta, ugyanakkor érdekes hozzászólások/kommentek is érkeztek: az erdélyi magyar érettségizők közül többen jelezték, hogy örömmel fogadták a tételt, Magyarországról pedig volt, aki ezt fűzte hozzá: „de jó nekik, én is inkább erről írtam volna”. Balázs Imre József irodalomtörténész, egyetemi oktató megkeresésünkre úgy nyilatkozott: meglepőnek, de ugyanakkor jónak tartja ezt a választást.
[Szóljon hozzá!]
A feladatlap második pontjában a diákoknak négy kérdésre kellett válaszolniuk Nyáry Krisztián előszava alapján: „»Irodalmi bulvár« – szokták mondani a történeteimről. Amennyiben a rövid, gyorsan elolvasható, szórakoztató életmeséket bulvárnak tekintjük, akkor vállalom a jelzőt. A Facebook kétségtelenül nem lábjegyzetelt szakcikkek és monográfiák közege. Már nem vagyok filológus, egyetlen általam elbeszélt történetet sem én írtam meg elsőként. Ezekért a kis írásokért azokat a valódi irodalomtörténészeket illeti a köszönet, akik elsőként feltárták egy-egy szerző életét, akik hónapokat töltöttek könyvtárakban és levéltárakban, s aztán publikálták kutatásaik eredményét. Én csak figyelmesen elolvastam az ő írásaikat, és kiemeltem belőle azokat a részeket, amelyeket érdekesnek találtam. Az övék komoly munka, az enyém csak könnyű műfaj. (…) ha van a szórakoztatáson kívül célom, akkor az az, hogy fedezzük fel újra és újra a történetekben szereplő szerzők műveit. A legnagyobb elismerést attól a székelyudvarhelyi könyvtárostól kaptam, aki megírta, hogy mérhető a bejegyzéseim hatása, mert másnap a hozzájuk betérők elkezdik keresni az adott szerző műveit. A Facebookon született bejegyzéseket ezért is egészítettem ki a történethez kapcsolódó művek vagy levelek részleteivel. A folytatást már a könyvespolcon találja meg az olvasó.”
A kérdések a következők voltak: a.) mi a szöveg kommunikációs funkciója?; b.) mi a különbség az írói életrajz és az internetes komment között?; c.) milyen céljai voltak a szöveg szerzőjének a történetek közlésével; d.) fejtse ki 10-15 mondatban a közösségi oldalakon történő információmegosztással kapcsolatos véleményét!
Balázs Imre József a 2012-es tételsorral vetette össze a mostanit. – A második tétel ott egy erdélyi kopóval kapcsolatos, ismeretközlő funkciójú szöveg kommentálása volt, a d) kérdésnél pedig a diákoknak érvelő szöveget kellett írniuk az állattartás szükségessége mellett – magyarázta az irodalomtörténész. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a tavalyihoz képest két szempontból is életszerűbbnek érzi az idei tételt: egyrészt alapoz az érettségizők mindennapos kommunikációjával kapcsolatos, internethasználói tapasztalatára, másrészt összekapcsolja az irodalomról való gondolkodást és a nyelvi, szövegalkotási készségeket – hiszen ez a tétel valójában az érvelési kompetenciákat és a szövegértést méri, ebben az értelemben nem az „irodalmi” tételsor része.
Az utolsó feladat vonatkozásában, amelyben a közösségi oldalakon történő információmegosztással kapcsolatos érveiket kellett megfogalmazniuk a diákoknak, kifejtette: bízik abban, hogy a javítók nem estek abba a hibába, hogy a saját véleményüktől esetleg eltérő meglátásokat lepontozták volna, és hogy valóban a logikus gondolatvezetésre, stílusra, nyelvhelyességre figyeltek.