label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Népszavazási hercehurca

Létrehozva: 2013. június 28. 00:58

SZÉKELY KRISZTA

Kényelmetlen – sőt, lehetetlen! – helyzetbe hozta az alkotmánybíróság a kormányt szerdai határozatával. A döntést egyes elemzők bölcsnek minősítik, mások viszont úgy vélik, megoldás helyett további bonyodalmakat gerjeszt. A taláros testület úgy határozott: nem alkotmányellenes a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való csökkentése – amennyiben ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni. Ezt a kikötést kommentátorok a Velencei Bizottság azon – különben érthető – ajánlására vezetik vissza, miszerint nem célszerű megváltoztatni a játékszabályokat kevesebb, mint egy évvel a tervezett népszavazás előtt. [Szóljon hozzá!]


A kormány őszre időzítené az alkotmánymódosításról szóló referendumot. Ha továbbra is ragaszkodik ehhez az időponthoz, tudomásul kell vennie: a választói névjegyzéken szereplők felének a szavazata plusz egy voks szükséges ahhoz, hogy az érvényességi kritériumok teljesüljenek. Ez meglehetősen merész vállalkozásnak számít, már csak technikai okok miatt is. Emlékezhetünk a tavaly nyári, Traian Băsescu leváltására vonatkozó referendum alkalmával kipattant botrányra a választói névjegyzékről. Egy adott pillanatban már az is felvetődött, hogy a huzamosabb idő óta külföldön élő románok népes seregének helye van-e a jegyzékben, vagy sem – mintha bármelyik határon túl élő román állampolgártól el lehetne vitatni a szavazati jogot.

A Ponta-kabinet számára komoly presztízsveszteséggel járó kudarcot jelentene, ha az alkotmánymódosításra kiírt népszavazás érvénytelenre sikeredik. Erre pedig minden esélye megvan. És talán megvolna még a 30 százalékos érvényességi küszöb esetén is, amennyiben a PDL most is bojkottálni fogja az eseményt, a magyarok pedig ezúttal sem szavaznak meg egy olyan alaptörvényt, amelynek az első cikkelye – minden kompromisszum, finomítás ellenére – továbbra is nemzetállamként határozza meg Romániát, a régiósítással kapcsolatos elképzelések pedig a magyarság asszimilációja irányába mutatnak.

A szociáldemokrata-liberális szövetség kormánya előtt két út áll, (amelyek így, első látásra nem vezetnek sehova, poénkodhatnánk, pedig a dolog nem is vicces. USL-szemszögből aztán végképp nem.) Az egyik: számolva egy esetleges kudarccal, beveti minden mozgósító erejét, és ősszel mégis referendumra hívja a népet. Ha kell, éjjel-nappal nyitva tartó szavazóhelyiségeket rendez be, amíg össze nem urnázzák a szükséges voksokat. (Volt már ilyen, emlékezzünk csak a NATO-referendum kikényszerített „sikerére”.) Vagy halaszt jövőre, amikor a 30 százalékos részvételi küszöb érvénybe lép. Bárhogy is legyen, a kockázat nagy. Egyes elemzők szerint ugyanis a halasztással a kormányzó többség gyakorlatilag beismerné, nem bízik erejében. Abban, hogy a népet fel tudja sorakoztatni az ügy mögé.

Crin Antonescu liberális pártvezér máris úgy reagált: nem kizárt, hogy a 2014-es elnökválasztásokkal egyszerre szervezik a referendumot, akkor ugyanis nagy részvételre lehet számítani. Efféle kapcsolt árura is volt már példa. Băsescu tette ezt meg 2009-ben, amikor az egykamarás, 300 fős parlamentről írt ki népszavazást az elnökválasztás napjára. Az államfő mellesleg nemrég bejelentette, legszívesebben megismételné a különben érvényes és eredményes népszavazást, mivel a jelenlegi kormánytöbbség az alkotmánymódosítás alkalmával semmibe vette a népakaratot. Minden bizonnyal Băsescu is megfontolja az 50 százalék kényszerének hatására a referendum megismétlésének lehetőségét, már ha egyáltalán komolyan gondolta. Akkori – és mostani – populista gesztusa miatt elsősorban az a PSD és PNL bírálta a leghangosabban, akik most, lám, maguk is ebben gondolkodnak – az alkotmánybíróság „bölcs döntésének” kényszerítő hatására, mondják.

Minden esély megvan tehát arra, hogy az alaptörvény módosításának folyamata ne kerüljön nyugvópontra ősszel, s hogy a 2014-es választási év az alkotmány nyúlós témája körül forogjon. Ami, lássuk be, termékeny táptalaj az egymás lekörözésére törekvő populista politikusoknak.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap