A román-magyar etnikumközi viszonyokról szóló kerekasztal-beszélgetés megszervezésére kérte fel ma Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke (képünkön) Hans Klemmet, az Egyesült Államok romániai nagykövetét.

A székelyföldi önkormányzati vezető a háromszéki Árapatakon találkozott az amerikai diplomatával, aki több székelyföldi roma közösséget látogatott meg egy civil szervezet meghívására. Tamás Sándor a megbeszélést követően elmondta: tájékoztatta a diplomatát a romániai magyar közösség helyzetéről, és ismertette a székelyföldi beruházási lehetőségeket - írta az Agerpres hírügynökség.

Tamás Sándor elmondta: Románia NATO- és EU-csatlakozása után a romániai magyar közösség azt érzi, hogy naponta visszalépések történnek a közösségi jogaiban. Felhívta vendége figyelmét, hogy Romániában a hatóságok kettős mércét alkalmaznak a romániai magyarság és a többségi lakosság jogai tekintetében.

Ezért arra kérte a diplomatát, hogy a védnöksége alatt szervezzenek egy román-magyar kerekasztal-beszélgetést. Az önkormányzati vezető meghívta a diplomatát, látogasson ismét Kovászna megyébe, hogy jobban megismerje a helyi magyar közösséget.

A múlt hét elején Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy nyilatkozott egy romániai magyar lapnak, hogy az erdélyi magyar közösség ma sokkal nehezebb helyzetben van, mint néhány évvel ezelőtt. A polgármester szerint az állami intézmények viszonya a székelyföldi önkormányzatokhoz azóta változott meg, amióta mind a belügyminisztérium, mind a titkosszolgálatok szintjén dokumentumokba foglalták a magyar veszélyt, és azt, hogy az autonómia kérdése nemzetbiztonsági kockázatot jelent. (4)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a józan ész győzelmének tartja, hogy Ausztria bejelentette: korlátozza a menedékkérők létszámát.

A magyar kormányfő ma a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az osztrák döntést úgy kommentálta: "a dogmatikus gondolkodás kapitulált a valóság és a józan ész előtt".

Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök a rádióinterjúban ismét kiállt Lengyelország mellett. Szerinte a lengyel kormány nem tett olyat, ami miatt Brüsszelnek kritikát kellene megfogalmaznia. Brüsszelt irritálja, ha erős nemzetállamok vannak - mondta. (4)

Meghaladja a kétszázat azoknak a tíz évnél régebbi ügyiratoknak a száma, amelyek 2014-ben és 2015 első felében még mindig folyamatban voltak a bíróságokon. Találtak négy, húsz évnél is régebbi iratcsomót, áll a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) által közzétett jelentésben.

A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) jóváhagyta belső ellenőrző testületének jelentését, amely a tíz évnél régebbi, ám 2015 első félévében még mindig bírósági ítéletre váró ügyekről szóló vizsgálat eredményeit tartalmazza.

Országos szinten az elemzésből kiderül, hogy 2014 első és második szemeszterében, illetve 2015 első felében a bíróságokon folyamatban lévő, tíz évesnél régebbi ügyek száma nagyjából állandó – 225, 221, illetve 225 –, ezek közül 2015 első félévében 195 10-15 éves, 29 15-20 éves, 4 pedig húsz évnél is régebbi ügy volt.

Az ítélethozatali határidő túlzott kitolásának többféle oka van. Több esetben idővel megváltozott a bírósági tanácsok összetétele, az ügy többféle tárgyalási cikluson ment át. Másrészt késve bírálták el a műszaki szakvéleményeket vagy a számos bizonyítékot, bíróságok illetéktelenségi kifogással éltek, ügyiratokat máshová küldtek, hosszú időre felfüggesztették a folyamatot, különleges fellebbezési módozatokat fogadtak el. További okok: hosszú idővel az első ítélethozatali határidő után, nem ellenőrizték a felfüggesztett ügyiratokat, nem volt aktív a bíróság, túl hosszú vagy a motivációnak nem megfelelő határidőket állapítottak meg, sorozatosan többször is elhalasztották az ítéletet vagy azok indoklását, közölte a CSM.

A bírók ellenőrző testülete úgy véli, a tárgyalások túlzott elhúzódása sértheti a felek egyenlő elbíráláshoz való jogát. Ezeket az okokat tehát a bíróknak különös figyelemmel kell követniük, rövid határidőket kell kitűzniük, és minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely az ítélethozatalt felgyorsíthatja. (4)

Kortársaink, a klasszikusok mottóval rendezi meg 14 országból 22 előadással április 11-e és 24-e között a III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM) a budapesti Nemzeti Színház.

Vidnyánszky Attila főigazgató mai sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt két évben a rendezvénynek sikerült európai ismertséget szereznie, most azonban a világ fesztiváltérképére is szeretnének felkerülni. Részletek a Spektákulum rovatban. (8)

(Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

A magyar női vízilabda-válogatott nyerte a belgrádi Európa-bajnokságot, ezzel a csapatsportok magyar képviselői közül elsőként kijutott a riói olimpiára.

Bíró Attila együttese a Kombank Arénában rendezett pénteki fináléban 9–7-re győzte le a vb- és Eb-ezüstérmes holland csapatot.

A 2014-ben Budapesten Eb-bronzérmes magyar női válogatott 1991 (Athén) és 2001 (Budapest) után harmadik alkalommal diadalmaskodott kontinensviadalon. (7)

Michael Caine szerint ha nem történnek jelentős változások, Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az Európai Unióból - az Oscar-díjas színész erről a BBC Radio 4 műsorában beszélt.

Részletek az EU-világ rovatban. (4)

A kávéval és kávéfőzőgéppel kereskedő Nespresso beperelte az izraeli Espresso Bar nevű, hasonló profilú céget, mert az reklámjában George Clooney hasonmását szerepelteti, miközben a multinacionális cég az igazi Clooneyval hirdeti termékeit.

Részletek a Bulvár rovatban. (4)

A romániai közigazgatásban tevékenykedő döntéshozók félnek szerződéseket aláírni, nehogy korrupcióval vádolják őket, emiatt eurók milliárdjait érő kölcsönfelvételek és beruházások késnek, számol be a Bloomberg Businessweek.

Részletek a Gazdaság rovatban. (4)

Közel 14 300 olyan cég tevékenykedik még a romániai gazdaságban, amelyeket közvetlenül a forradalom után alapítottak – köztük az Electrolux, a Doosan IMGB, a Celhart Donaris és a Severnav – mutat rá elemzésében a KeysFin.

Részletek a Gazdaság rovatban. (4)

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) felhatalmazta az afgán földön lévő amerikai katonákat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjai elleni támadásokra s arra is, hogy célpontnak tekintsenek mindenkit, aki bármiféle kapcsolatban áll e szervezettel.

Ezzel a döntésével a Pentagon az Iszlám Államot az al-Kaidával azonos kategóriájú terrorszervezetté minősítette Afganisztánban, s az al-Kaidával azonos elbírálás alá sorolta. Korábban az Iszlám Állam dzsihadistáit csakis akkor lehetett célpontnak tekinteni, ha kifejezetten ellenséges szándékokat mutattak. "Mostantól lelőhetünk bárkit, aki például az Iszlám Államot népszerűsítő trikót visel, vagy a terrorszervezet zászlaját lobogtatja" - idézett a Fox-televízió egy névtelenséget kérő minisztériumi tisztségviselőt.

A Pentagon január elején már megelőlegezte a döntést azzal, hogy az Iszlám Államhoz kötődő egyik szervezetet, az ISIL-K-t külföldi terrorista szervezetnek minősítette.

Az amerikai erők egyébként nyár óta már tucatnyi dróntámadást hajtottak végre Kelet-Afganisztánban az Iszlám Állammal kapcsolatban álló csoportok ellen. (4)