Lazăr Comânescu külügyminiszter ma, a szlovák kormányfővel közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az európai migránskvótás megoldás nem hozott eredményt, és a folyamat folytatódik, „ha erre az aritmetikai dologra szorítkozunk”.

„Románia kezdettől azt mondta, hogy az ilyen hozzáállás nem lesz képes a kitűzött célok elérésére, és látjuk, mi történt mostanáig, amikor azt tapasztaljuk, hogy az átvételek, az áthelyezések és így tovább sokkal, sokkal elmaradnak attól, amit eredetileg elhatároztunk. (…) Nem hiszem, hogy arról beszélhetünk, hogy az Európai Unió egyes tagállamai nem szolidárisak. Arról van szó, hogy mennyire vagyunk képesek a legmegfelelőbb módon válaszolni a szolidaritás követelményeire. Ezt pedig Románia megtette” – jelentette ki Lazăr Comânescu.

A külügyminiszter szerint a migráció két alapvető okát kell megszüntetni, tehát meg kell oldani a konfliktusokat, és meg kell állítani a gazdasági migrációt, „a kooperációs politika reformja révén, a fejlődés érdekében”. „Át kell gondolnunk, meg kell reformálnunk a fejlesztési kooperációs politikát, hogy fejlődést generáljunk ezekben az országokban, együttműködve velük, hogy az országok polgárai szívesebben maradjanak otthon” – fogalmazott Lazăr Comânescu, hozzátéve: „az EU külső határainak megerősítéséért is lépéseket kell tennünk”. (4)

George Copos üzletember, miután a DNA kihallgatta a börtönökben írt könyvekről szóló ügyiratban, azt mondta, a rahovai büntetés-végrehajtó vezetősége igényes volt, ami az általa ott írt könyveket illeti, hozzátéve: törvényszerűen járt el.

„Pontosan betartottuk a 2013/254-es törvény e) cikkelyét. A rahovai vezetőség elég igényes és rendkívül szigorú volt, és meggyőződésem, hogy most is az mindennel szemben, ami ezeknek a dolgozatoknak a megírásával kapcsolatos” – mondta George Copos a kihallgatás után.

Copos kedd reggel érkezett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz (DNA), hogy tanúként nyilatkozzék a börtönökben írt könyvekkel kapcsolatos korrupció gyanújáról szóló ügyiratban.

George Copost 2014 márciusában három év és nyolc hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélték a játékosok szerződtetésével kapcsolatos ügy miatt, pár hónappal később pedig újabb négy évet kapott a Lottó I. elnevezésű ügyben. Az üzletembert 2015-ben helyezték szabadlábra, miután a négyévnyi szabadságvesztés egyharmadát letöltötte.

A Rapid futballcsapat korábbi támogatója öt könyvet írt a rahovai büntetés-végrehajtási intézetben. Az egyik dolgozat miatt újabb nyomozás indult ellene, amelyben plágiummal gyanúsítják. A bukaresti 1. kerületi bíróság szerzői jog megsértésével, csalással és hivatali visszaélésben történő bűnrészességgel gyanúsítja. (4)

Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke szerint az amerikai hatóságoknak magyarázatot kell adniuk az Egyesül Államok chişinăui nagykövetének nyilatkozatai kapcsán.

Azzal vádolja a diplomatát, hogy feléleszti Sztálin elméleteit, amelyek „Románia területi megcsonkításához vezettek” a Ribbentrop-Molotov paktum révén.

A felsőház elnöke azt mondja, kétli, hogy ez lenne az amerikai külügy hivatalos álláspontja. Bejelentette továbbá, hogy a szenátus állandó bizottságában felveti egy, a parlamenti frakciók közös politikai nyilatkozatának gondolatát.

„Meglepődéssel és aggodalommal vettem tudomásul James Pettit-nek, az Egyesül Államok kisinyovi nagykövetének két nappal ezelőtti nyilatkozatának szövegét, amit elutasítok. A nagykövet kijelentésének súlyossága miatt szükséges lenne az amerikai hatóóságok magyarázatára. A szenátus elnökeként egyeztetni fogok az állandó bizottság tagjaival és a parlamenti frakciók vezetőivel egy közös nyilatkozat lehetőségéről.(…) A nagykövet úr feléleszti és aktualizálja Sztálin elméleteit, amelyek az 1939-ben aláírt Ribbentrop-Molotov paktumhoz vezettek, ami a régió egyes országainak, köztük Romániának a területi megcsonkítását hozta. Fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez lenne az amerikai külügy hivatalos álláspontja” – mutat rá közleményében Tăriceanu. (4)

Pert helyezett kilátásba Gabriel Oprea volt kormányfőhelyettes azután, hogy az egyetemi címeket, okleveleket és bizonyítványokat hitelesítő tanács elutasította óvását, amit a plágiumítélethez nyújtott be. Azt mondja, nem tartották tiszteletben a védelemhez való jogát, s nem magának adta a címet.

A volt miniszterelnök-helyettes a Facebook közösségi portálon közzétett bejegyezésében azt írja, hogy hétfőn a sajtóból értesült az egyetemi címeket, okleveleket és bizonyítványokat hitelesítő tanács (CNATDCU) döntéséről, amellyel elutasították óvását, és a bírósághoz fordul. Oprea szerint esetében visszamenőlegesen alkalmazták a törvényt.

„Az én helyzetemet nem a 2000-es törvény előírásai szerint értékelték, hanem egy, a doktori tanulmányaim lezárása után bő tíz évvel hatályba lépett jogszabály mentén. A dolgok sokat változtak azóta. Például a doktori cím visszavonásának a lehetőségét is csak 2011-ben foglalták bele a törvénybe, a 2000-ben hatályos jogszabályban még nem szerepelt. Mitöbb, a plágium fogalmát csak 2004-ben határozták meg törvényi szinten, vagyis négy évvel azután, hogy megvédtem értekezésemet. (...) A doktorim témájában jelenleg két határozatom van, amelyeket a román állam intézményei adtak ki, s amik szögesen ellentmondanak egymásnak” – írta Oprea Facebook-posztjában. (4)

Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett intézménynek jelen pillanatban nincs egy konkrét kerete, amit kiutalnak az olaszországi földrengést megsínylő román állampolgároknak, megjegyezte, „néhány százezer euró állhat a rendelkezésre”.

„A mi célunk egy különleges beavatkozás, próbálunk a legkevésbé bürokratikusak lenni. Egyformán segítünk mindenkit, akinek erre szüksége van. Nincs egy konkrét keret. (…) Nem lesznek költségvetési gondok amiatt, hogy segítséget nyújtunk a rászoruló románoknak. Néhány százezer euróról van szó” – fejtette ki a munkaügyi tárca vezetője a Realitatea Tv egyik műsorában.

Rendkívüli ülést tartott hétfőn a kormány, hogy jóváhagyja az olaszországi földrengésben elhunytak hozzátartozóinak, az árván maradt gyerekeknek, a sérülteknek, a hazatérni vágyóknak, illetve azoknak a román állampolgároknak a támogatását, akiknek otthona megrongálódott. (4)

Gyanúsított nélküli bűnvádi eljárást indított a rendőrség annak a nyolc fiatalnak az ügyében, akiket vízibiciklizés közben ért áramütés a Kolozs megyei Tarnica-tavon, egyikük a helyszínen meghalt. A járművet elektromos motor segítségével vontatták egy kábelen, a motor eshetett be a tó vizébe.

Sorana Andreica, egy fiatal nő, aki hétfő este a Tárnica-tónál, a Melegszamos település közelében tartózkodott, kedden a sajtónak azt mondta, a vízibiciklin négy fiatal utazott, további négy pedig beugrott a vízbe, hogy segítsen, amikor meglátta, hogy a csapatot áram ütötte meg.

„Tegnap (hétfőn) este érkeztem a Melegszamos melletti menedékházba, ahol a turisták el voltak szállásolva, és hallottuk, hogy kiabálnak. Lementünk, hogy megnézzük, mi történt, úgy tudom, valakiket megcsapott az áram, egy tűzoltó azt mondta, nyolc embert, és egyikük meghalt. Egy tóban fürödtek egy vízibiciklivel, négyen a vízibiciklin voltak, négyen a segítségükre siettek, a vízibicikli leereszkedett, és mindet megcsapta az áram. Hallottam, ahogy sírnak, egy buliba jöttek, hogy jól érezzék magukat. Rendőrök meg rohammentők is jöttek” – meséli a szemtanú.

A fiatal lány elmondása szerint úgy tűnik, a vízibicikli egyik vontatókábele, amelyet elektromos motor hajtott, a vízbe esett, így csapott az áram a fiatalokba.

Kedden Kolozs megye kormánymegbízottja, Ioan Vuşcan is jelen volt Tarnicán, Tioan Moldovan megyei katasztrófavédelmi vezetővel és az Electrica munkatársaival együtt. (4)

Halálos áramütés ért egy vízibicikliző férfit ma este a Kolozs megyei Tarnica-tavon, egy másik személyt pedig hasonló okokból súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani - írja ma a Mediafax hírügynökség.

Igazságszolgáltatási források elmondták: az áramütést szenvedett személyek vízibicikliztek a Tarnica-tavon. Egy férfit halálos áramütés ért, egy másik személyt súlyos állapotban szállítottak kórházba, és több személy is orvosi ellátásra szorult.

„Vizsgálatok zajlanak az áramütés okának kiderítése érdekében” – tájékoztattak az idézett források.

Andrei Biriș, a Kolozs megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) szóvivője elmondta, egy több áldozat ellátásra alkalmas járművet is a helyszínre küldtek.

„Halálos áramütés ért egy vízibicikliző férfit hétfő este a Tarnica-tavon. Egy orvosi egység megpróbálta újjáéleszteni, ám sikertelenül, így megállapították a halál beálltát. Ugyanakkor több másik személyt is áramütés ért, ők is orvosi ellátásra szorultak. A baleset helyszínére két orvosi egység érkezett, illetve egy több áldozat ellátásra alkalmas járművet is a helyszínre küldtek” – részletezte a szóvivő.

A Kolozs megyei rendőrség is eljárást indított az ügyben. (4)

Hét hónap alatt 3,3 milliárd lej kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás folyt be a hét nyugdíjalapba, miután júliusban 489 millió lej értékben érkezett befizetés. Az első az NN, amelyhez 167 millió lej folyt be.

A második helyen az Allianz – Ţiriac biztosítótársaságot találjuk, amelynek nyugdíjalapjába júliusban 106,7 millió lej értékben érkezett hozzájárulás, majd az Alico következik 68 millió lejjel – derül ki a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) által nyilvánosságra hozott statisztikákból.

Ugyan 6,7 millió romániai munkavállalónak kell kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást (az úgynevezett második pillér) fizetnie, kevesebb, mint 60 százalékuk utalja a szükséges összeget hónapról hónapra. Júliusban például csak 3,9 millió hozzájárulás érkezett. A 40 százalékos különbséget azok jelenthetik, akik időközben elvesztették állásukat, vagy nincs munkakönyvek, s így vagy feketén dolgoznak, vagy időszakos munkavállalási engedéllyel.

A múlt hónapban különben mintegy 14 200 romániai munkavállaló csatlakozott a kötelező magánnyugdíj-alaphoz hozzájárulók körébe. A csatakozók nagyobb részét, körülbelül 90 százalékát egyenlően osztják el a hét biztosítótársaság között.

A lakossági befizetések több, mint 60 százalékából a biztosítók állampapírokat vásárolnak, a többit pedig a helyi vagy a nemzetközi tőzsdéken részvényekbe fektetik be. (4)

A Mastercard és Maestro típusú kártyák száma az utóbbi öt évben, Romániában több mint 30 százalékkal emelkedett – derül ki a Mastercard legfrissebb adataiból.

A 2011-2016. között megfigyelhető növekedést az ösztönözte, hogy az elektronikus kifizetések ökoszisztémájában egyre több új technológia került felhasználásra – mint amilyen a contactless -, a hazai piacon egyre több helyen fogadnak el kártyás fizetést, illetve megjelentek az elektronikus étkezési utalványok is.

„A romániai bankkártyapiac egyre nagyobb nyitottságot mutat az elektronikus fizetési módok jelentős növekedésének irányába, ha figyelembe vesszük az üzleti és a közszféra legújabb változásait” – fogalmaz Cosmin Vladimirescu, a Mastercard romániai vezérigazgatója.

A Mastercard 2015-ös adataiból kiderül, hogy a fogyasztók egyre szívesebben fizetnek contactless módszerrel, hiszen az ilyen típusú átutalások száma tízszer akkora volt, mint 2014-ben. Ez a fejlődés egyébként a leggyorsabbak között volt Európában.

2015-ben emellett Mastercard és Maestro kártyával több mint 500 százalékkal több contactless kifizetés történt, mint az előző évben. Ezt a típusú fizetési módszert is egyre több helyen fogadják el – boltokban, tömegközlekedési eszközökön, házhoz szállításnál, különféle automatáknál, illetve fesztiválokon. (4)

A hazai üzemanyagpiac jelentős változásaként értékelte ma a Ziarul Financiar című gazdasági napilap, hogy a Mol Románia belépett az első három piaci szereplő közé az eladott üzemanyag-mennyiséget tekintve.

A tekintélyes gazdasági-pénzügyi napilap Daradics Kingával, a Mol Románia ügyvezető igazgatójával közölt interjút. Daradics elmondta: a kiskereskedelemben eladott üzemanyag-mennyiség tekintetében a Mol Románia belépett az első három piaci szereplő közé.

A lap közölte, a cégvezető nem pontosította, hogy melyik vetélytársat előzték meg, de a Ziarul Financiar tudni véli, hogy az orosz Lukoilról van szó, amely eddig a harmadik legnagyobb piaci szereplő volt.

Daradics Kinga elmondta azt is, a Mol Románia most már biztosan meghaladja a korábban saját maguk által célul kitűzött 15 százalékos piaci részesedést.

A hazai üzemanyagpiacon a Petrom és a Rompetrol a két legnagyobb vállalat. A lap becslése szerint az üzemanyagpiac értéke eléri a 10 milliárd eurót.

A Mol Románia üzemanyag-hálózata 205 töltőállomásból áll, miután az idén öt új benzinkutat nyitottak. Az idén 10 millió eurót fordítanak befektetésekre a tavalyi 15 millió euró után, és az idén további 8-10 töltőállomás megnyitását tervezik.

Az idei első fél évben 16 százalékkal nőttek a Mol Románia kiskereskedelmi eladásai a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az üzemanyagok, a kenőanyagok és a folyékony gáz értékesítése 311 ezer tonnát tett ki. Az idei bővülés a kedvező romániai gazdasági helyzetnek köszönhető.

A Mol Románia 1995-ben nyitotta az első benzinkutat hazánkban, azóta több mint 200 millió eurót fektettek be. (4)