 |
Archívum
|
|
|
 |
 |
 |
Több mint 20 százalékkal csökkent a biztonsági incidensek száma 2015-ben |
Az előző évhez képest tavaly csaknem 22 százalékkal esett vissza azoknak az incidenseknek a száma, amelyek az elektronikus kommunikációs szolgáltatások és a hálózatok integritását veszélyeztették – derül ki az Országos Távközlési Hatóság (ANCOM) jelentéséből.
Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások és a hálózatok integritását veszélyeztető incidensekről szóló jelentés szerint az érintett kapcsolatok száma 27 százalékkal volt kisebb, mint a 2014-es: 8 836 821-ről 6 410 657-re csökkent.
|
Ismét megszavazta a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját a szenátus |
Kisebb módosításokkal ismét megszavazta a volt önkormányzati vezetőknek extra nyugdíjat előirányzó törvénytervezetet ma a szenátus, miután a jogszabály tavaly decemberi első változata elbukta a normakontrollt.
A kihirdetésre váró törvénytervezet alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék. Nem igényelhetik a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak - például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire - választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.
Az alkotmánybíróság főleg azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították.
A törvény új változata amúgy is csak jövő év január elsejétől lépne hatályba, így már nem merülhet fel az a kifogás, hogy nem jelöli meg a költségvetési forrásokat, időzítése ugyanis arra kényszeríti a kormányt és a helyi tanácsokat, hogy költségvetésük kialakításánál vegyék figyelembe a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját is. (4)
|
Johannis: fontos a kisebbségpolitika a regionális béke és stabilitás szempontjából |
Klaus Johannis elnök szerint mára már megcáfolhatatlan, hogy a kisebbségpolitika alapvetően fontos a regionális béke és stabilitás biztosítása szempontjából. Az államfő Nagyszebenben beszélt erről azon a látogatáson, amelyet a Romániai Német Demokrata Fórumnál (FDGR) tett ma Joachim Gauck német államfővel közösen. A két államfő a korábban Johannis által vezetett polgármesteri hivatalban kezdte nagyszebeni látogatását, majd felkereste a város evangélikus templomát és a német nyelvű Brukenthal gimnáziumot.
A német fórumnál mondott beszédében - melyet az elnöki hivatal honlapján tettek közzé - Johannis úgy vélekedett, hogy modell értékű a románok és az erdélyi szászok, svábok tiszteleten alapuló harmonikus együttélése és szolidaritása. (4)
|
Petícióval rontott rá Johannisra az a férfi, aki 2000-ben tintát öntött Constantinescura |
Áttörte a biztonsági emberek sorfalát, hogy Klaus Johannis államfő közelébe juthasson Faur Isaia, az a temesvári férfi, aki 16 évvel ezelőtt rátámadt Emil Constantinescuta. Johannis Nagyszebenben tartózkodik, Németország szövetségi elnökével együtt.
Hivatalos források ma azt mondták, Faur Isaia azért akart Klaus Johannis elnök közelébe jutni, hogy petíciót adjon át neki. Emiatt törte át a testőrszolgálat embereinek sorfalát a nagyszebeni városháza előtt, miután egy borítékkal a kezében kiugrott a tömegből, és az államfő felé vette az irányt.
Ugyanezen források azt mondták, a férfi nem más, mint az a Faur Isaia, aki 2000-ben tintával öntötte le Emil Constantinescu akkori államelnököt. Isaiánál nem voltak iratok, a hatóságok emberei a szebeni rendőrségre vitték. (4)
|
Gorghiu: a PSD meg fogja akadályozni a nyomozást Corlăţean ügyében |
Alina Gorghiu, a PNL társelnöke szerint a PSD ma a szenátusban nemmel fog szavazni a DNA kérésére, hogy elkezdődhessen a bűnvádi eljárás Titus Corlăţean volt külügyminiszter ellen, hogy megóvja a fölötte állókat, akiknek az volt az érdeke, hogy Ponta nyerje meg az elnökválasztást.
„Ma délután szavaz a szenátus plénuma a Titus Corlăţean elleni eljárás elindítását célzó kérelem, a diaszpóra szavazatairól szóló ügyben. Több mint egy hónap telt el az ügyészek kérelmének eljuttatása óta, a jogi bizottságban pedig negatívan véleményezték. Világos, mit csinál ma a szociáldemokrata (PSD-s) többség: megakadályozza a nyomozás elindítását. A PSD célja nem Titus Corlăţean, hanem a fölötte állók megmentése, akik elvégezték a politikai számításokat, és úgy döntöttek, hogy a külföldön élő románoknak nem szabad voksolniuk, hogy valaki bármi áron elnök lehessen” – írja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke Facebook-oldalán.
Gorghiu szerint Victor Ponta és Liviu Dragnea felhasználták Titus Corlăţeant, hogy véghezvigyék tervüket, és megakadályozzák a külföldön élő románok szavazását. (4)
|
Csak 1007 külföldön élő román állampolgár akar levélben szavazni |
Az összesen 500 ezer külföldön élő román állampolgár közül alig több mint ezren kérték, hogy szavazhassanak levélben a parlamenti választásokon, míg a román hatóságokhoz 334 kérés jutott el új szavazókörzetek létrehozásáról – tájékoztatott ma az Állandó Választási Hatóság (AEP).
„Elmondhatom, hogy mostanáig 1007 kérésünk van levélben szavazásra, és 334 új szavazókörzetek létrehozására, Ez a 334 nem azt jelenti, hogy három szavazókörzetet hozunk létre, ezek a világ minden tájáról érkeztek. Jelenleg a gyakorlatban nem tevődik fel, hogy kérésre új szavazókörzetet nyissunk. De az adatok nyilvánosak, bárki hozzájuk férhet, arra biztatjuk az állampolgárokat, nyújtsanak be ilyen kéréseket, hogy alkotmányos jogukat optimális körülmények között gyakorolhassák, a tavaly elfogadott törvények alapján” – mondta Marian Muhuleț, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke a külügyminisztérium székhelyén tartott sajtótájékoztatón.
Muhuleț azt mondta, a jelenlegi adatok szerint mintegy ötszázezer román állampolgár él külföldön.
Meglátása szerint jelenleg szavazati jog szempontjából a külföldön élő románok előnyt élveznek az itthon lakókhoz képest. (4)
|
Kihallgatta a DNA Gelu Diaconut, az ANAF volt elnökét |
Ma az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kihallgatta Gelu Diaconu, az Országos Adóhatóság (ANAF) korábbi elnökét, aki ellen hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt folyik vizsgálat.
Gelu Diaconu, az Országos Adóhatóság (ANAF) korábbi elnöke a DNA székhelyére való érkezésekor azt mondta, meggyőződése, hogy a dolgok el fognak rendeződni – kijelentésével a hivatali visszaélés és bűnpártolás bűncselekményére utalt, amivel az ügyészek gyanúsítják.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) februárban jelentette be, hogy az ANAF volt elnöke, Ștefan Gelu Diaconu ellen eljárás indult abban az ügyben, amelynek szintén gyanúsítottai Mădălin Voicu és Nicolae Păun parlamenti képviselők. Ugyanezen tettek miatt folyik vizsgálat Mihai Gogancea-Vătășoiu volt ANAF-alelnök ellen is. (4)
|
Cioloş: sajnálatos, hogy többen életüket vesztették |
Ma Dacian Cioloş miniszterelnök a megyei kormánymegbízottakkal tartott videokonferenciáján azt mondta, sajnálatos, hogy voltak, akik életüket vesztették az elmúlt napok áradásaiban, és azt kérte a prefektusoktól, jelentsék, ha az infrastruktúra megrongálódása miatt települések maradnak elzárva.
„Először is sajnálatos, hogy voltak emberek, akik életüket vesztették, tudom, hogy ezek elszigetelt esetek és egyedi helyzetek voltak, mégis ez a legsajnálatosabb, és remélem, képesek leszünk a továbbiakban úgy szervezkedni, hogy amennyire lehet, a jövőben kerüljük el az ilyen szituációkat” – mondta a kormányfő a videokonferencia elején.
Hangsúlyozta: azért hívta össze az internetes találkozót, mert a szélsőséges időjárás már hosszabb ideje tart, és elemzésre van szükség. (4)
|
Megtalálták Václav Havel 1977-es börtönnaplóját |
Megtalálták Václav Havel volt cseh emberi jogi aktivista, későbbi csehszlovák, illetve cseh köztársasági elnök naplóját, amelyet első bebörtönzése idején 1977-ben vezetett a prágai Ruzyne börtönben.
Václav Havel a Charta 77 elnevezésű csehszlovák ellenzéki emberi jogi kiáltvány 1977 januári nyugati publikálása után került néhány társával együtt vizsgálati fogságba. (2)
További részletek a Kult-Túra rovatban.
|
|
|
|
 |
Legutóbbi hozzászólások |
 |
A legutóbbi öt hozzászólás. |
 |
-
Arnika: YESSS!
-
arnika: Eso utan koponyeg... negy ev alatt nem volt ido lepni? Szep lassan, egyenkent ki...
-
Bela: Szuper az ujsag cikk.En a Tokoz negyedben szulettem es csak a nagy szuloktol hal...
-
Iczig: nem igazan erdekel....
-
B.Gy: ezt érdemes minden kolozsvárinak elolvasnia:
Jeszenszky Géza...
|
 |
Kommentálható tartalmak |
 |
A legutóbbi öt kommentálható tartalom. |
 |
|
|
Szavazógép |
 |
Önt zavarta az Untold feszivál zaja?
|
Legolvasottabb tartalom |
 |
Az elmúlt 3 nap legolvasottabb tartalmai. |
 |
|
 |
Üzenőfal |
 |
Üzenetének elküldésére kérjük, jelentkezzen be.
|
 |
Legutóbb regisztráltak |
 |
Üdvözöljük legutóbb regisztrált tagjainkat: ssandorr, kiseniko, Kszaniszlo, Cosmetic Plant, 64petrik. |
 |
|
Regisztrált tagok száma: 4093. |
On-line felhasználók |
 |
 |
Regisztrált: 0 |
 |
 |
Vendég: 1199 |
 |
 |
Bejelentkezett felhasználók:
|
 |
|
 |
|
 |