„Létfontosságú és elengedhetetlen” a korrupció elleni harc Románia jövője számára, mondta ma Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete (képünkön), aki szerint a korrupció jelensége „minden demokrácia számára méreg”.

Hans Klemm ma Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának hallgatói előtt tartott beszédében azt mondta, a korrupció elleni harc hatalmas kihívást jelent, és gratulált Romániának azért, hogy „keményen” harcol a jelenség ellen.

„A korrupció minden demokrácia számára méreg, legyen az az Amerikai Egyesült Államok vagy Románia, és a közigazgatás minden szintjéről el kell törölni. Ez hatalmas kihívás, és gratulálok Romániának azért, amit tett, és mert keményen harcol a korrupció ellen, ez a harc soha nem ér véget, és folytatni kell. Ez a harc nemcsak Romániában dúl, az önök szomszédai is komoly kihívásokkal néznek szembe ezen a téren, például Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, de az Egyesült Államok is küzd a korrupcióval, hiszen ott is voltak már volt kormányzók, szenátorok, akik ellen nyomozás folyt, vagy akár elnökök, akik a korrupció miatt mondtak le tisztségükről” – fogalmazott Klemm. (4)

Ma Dacian Cioloș miniszterelnök azt mondta, a DNA-tól való félelemre nem abban keresendő a magyarázat, ahogyan az intézmény a munkáját végzi, sokkal inkább abban, hogy „képtelenek vagyunk teljesítményünkben olyan sebességgel fejlődni, mint ahogyan azt a DNA az utóbbi években tette”.

„Az elmúlt 25 évben Románia nagyfokú korrupcióval nézett szembe – a közigazgatási apparátus, a kormány, a törvényhozás, sokszor akár az igazságszolgáltatás és magáncégek képviselői közötti törvénytelen és illegitim társulásokkal, amelyek a törvénnyel ellentétes érdekeket szolgáltak. Ahol a politikai életnek és a közigazgatásnak a közérdekért kellett volna cselekednie, gyakran inkább érdekszövetségeknek és korrupciónak lehettünk tanúi. Röviden a politikai szférában tetten érhető korrupció a közigazgatás megfelelő működésére és a gazdaság versenyképességére, illetve az állampolgároknak az államba vetett hitére volt káros hatással. Azt hiszem, időközben az is világossá vált, hogy senki nem mentesülhet a törvény hatálya alól, hogy a bűnvádi eljárásokat nem a politikai érdekek prioritásai alapján indítják el, és előbb vagy utóbb meg kell bűnhődni a törvények megszegéséért” – mondta a kormányfő. (4)

Ötszáz, vezető tisztséget betöltő személy ellen emelt vádat tavaly a korrupcióellenes ügyészség (DNA) - közölte csütörtökön Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes főügyész.

A DNA vezetője ismertette az általa vezetett intézmény tavalyi mérlegét. Elmondta, ötször több kormánytag és törvényhozó ellen emeltek vádat 2013-hoz képest, egy miniszterelnököt, öt minisztert, tizenhat képviselőt és öt szenátort állítottak bíróság elé.

Tavaly a DNA összesen 1250 ember ellen emelt vádat, akik nagy és közepes korrupciós ügyekben voltak érintettek. A tájékoztatón jelen lévő Klaus Johannis államelnök beszédében kifejtette: a korrupció meglehetősen káros jelenség a társadalom számára, és ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésére. (9)

A Bild című német lap interjút közölt mai számában Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel "A Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív" címmel.

A magyar kormányfő elmondta: azért kezdeményezett népszavazást, hogy megakadályozza az uniós jogot sértő EU-kényszerkvótát.

Nem lehet az emberek feje felett a jövendő nemzedékek életét nagyban megváltoztató döntéseket hozni, a befogadási kvóta pedig megváltoztatná Magyarország és Európa nemzetiségi, kulturális és vallási profilját - tette hozzá. Kiemelte: "döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért".

A demokrácia alapelve ugyanis a hűség a nemzethez, a közép-európaiak pedig megtanulták, hogy elveszítik szabadságukat, ha nem a polgárok érdekeit képviselik. Hozzátette: "nem megosztani, hanem védeni akarjuk polgárainkat".     Ezt azt jelenti, hogy "nem akarjuk, hogy migránsok jöjjenek hozzánk" - tette hozzá, felvetve: "miért kellene importálnunk nyugati államok gondjait?"

Európa a nemzeti érdekek összességéből jön létre, és az Európa-politika nem állhat az egyes országok érdekeivel szemben - szögezte le arra a kérdésre, hogy számára fontosabbak-e a nemzeti érdekek Európánál. Arra a kérdésre, tönkremehet-e Európa, amely Helmut Kohl volt német kancellárnak szívügye volt, egyebek között kifejtette, hogy Helmut Kohl tanítványai közé sorolja magát. Hangsúlyozta: most a "brüsszeli káosz és a unió lebénulása" fenyeget. (4)

Életének 87. évében csütörtökön elhunyt Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a színház az MTI-vel. Mint írták, a művésznő hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el.

Psota Irénnel a magyar színháztörténet és a színház legendás színésznője távozott. Klasszikus és kortárs drámák, vígjátékok és musicalek főszerepeinek tucatjait játszotta el, minden műfajban és minden szerepében kiemelkedőt alkotott, a színpadon és a magánéletben is rendkívüli hatással volt a kollégáira és a közönségre – hangsúlyozzák a méltatásban.

Psota Irént a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. (2)

Két tanintézmény két tanműhelyét avatta fel ma délután Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár: előbb a Kolozsvári Református Kollégium keretében működő szakiskolában az asztalos-, másfél órával később pedig a Báthory-líceumban a könyvkötő műhelyt.

Helyszínen készült felvételeink ITT. (7)

Börtönben marad Sorin Apostu, Kolozsvár volt polgármestere, mivel a bíróság helyt adott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezésének, és nem vette figyelembe az általa a börtönben írt négy könyvet.

A Besztece-Naszód megyei törvényszék ma helyt adott a DNA által a besztercei bíróság ítéletével szemben benyújtott fellebbezésnek. A 2015 decemberében született ítélet a volt kolozsvári polgármester szabadlábra helyezését mondta ki.

A Beszterce-Naszód megyei bíróság az első, amely alkalmazza a fogva tartottak által írt könyvekért nyerhető büntetéscsökkentést hatályon kívül helyező sürgősségi rendeletet. A besztercei bírák azzal indokolták döntésüket, hogy gyakorlatba ültették a 2016/2-es sürgősségi kormányrendeletet, amely felfüggeszti a 2013/254-es, a börtönbüntetés letöltésére és egyéb kényszerítő intézkedésekre vonatkozó törvényt idevágó cikkelyét. Ebben az áll, hogy a feltételes szabadlábra helyezéshez figyelembe veszik a fogság idején írt tudományos munkákat is. (4)

Az építkezési cég alkalmazottai befejezték a kolozsvári Continental (volt New York) szálloda állványozását, kezdődhet a restaurálás.

Képsorok a Mozaik rovatban. (4)

Évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak a szemétbe a brit háztartások, ez mintegy 260 millió fontba kerül és nagyjából 300 millió hamburgert lehetne belőle készíteni - idézett egy friss kutatást a The Guardian brit napilap.

Részletek az Életmód rovatban. (4)

Évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak a szemétbe a brit háztartások, ez mintegy 260 millió fontba kerül és nagyjából 300 millió hamburgert lehetne belőle készíteni - idézett egy friss kutatást a The Guardian brit napilap.

A kutatást a Love Food Hate Waste című kampány rendelte meg. Szakértőik szerint a hatalmas pazarlás egyszerű változtatásokkal elkerülhető lenne: ha a háztartások megterveznék, mit fognak fogyasztani, észszerűbben tárolnák az élelmet, elolvasnák a címkékre írt lejárati dátumot, megfelelő adagokat szolgálnák fel és jobban hasznosítanák a maradékot. A pazarlás a környezetre is súlyos terheket ró, hiszen amikor az élelmet kidobják, vele együtt az előállítására fordított összes értékes erőforrás is veszendőbe megy.

Tízből csak három marhahúsvásárló mondta, hogy megtervezi a menüt, mielőtt elindul a nyersanyagot beszerezni, és a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt azt, hogy bevásárlás előtt megnézi, mi van még a hűtőszekrényben.

A hivatalos adatok alapján a brit háztartások évente hétmillió tonna ételt dobnak a szemétbe, ez családonként 700 fontot jelent, a pazarlás éves teljes költsége 12,5 milliárd font. (9)