Aláírta ma a sokat vitatott óriásmecset felépítésére szánt 11 ezer négyzetméteres bukaresti telek átadásáról szóló jegyzőkönyvet Victor Opaschi vallásügyi államtitkár és Murat Iusuf muzulmán főmufti, a török közösség vallási vezetője.

A megállapodás értelmében az állam 49 évre ingyenesen adja a muzulmán felekezet használatába a román főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében található telket, azzal a feltétellel, hogy ott a felekezet közhasznú épületeket, nevezetesen egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot építsen.

A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki.

Korábban Traian Băsescu volt államfő biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. Băsescu azt állította, hogy a több millió euró értékű telken kétezer hívő befogadására alkalmas mecset és hatezer diák oktatását lehetővé tevő muzulmán egyetem épül, a kormány "nagylelkűségét" pedig azzal hozta összefüggésbe, hogy Victor Ponta miniszterelnök hetekig Törökországban gyógykezeltette magát. (4)

Augusztus 1-jétől húsz százalékkal csökken a Román Televízió (TVR) alkalmazottainak bére, miután a közszolgálati intézmény igazgatótanácsa úgy döntött, hogy öt napról négy napra csökkenti a munkaidőt.

Az intézkedést azt követően fogadta el a testület, hogy a TVR jelentős  adósságot halmozott fel mind az állammal, mind a külföldi partnerekkel szemben.

Az adóhatóság a múlt héten zárolta az intézmény számláit, mivel a televízió nem fizette ki a soron következő adósságrészletet az államnak. Az igazgatótanács újabb csoportos leépítést helyezett kilátásba, miután 2012-ben mintegy 700 emberrel bontottak munkaszerződést, így a dolgozók száma korábbi mintegy 3150-ről 2450-re csökkent. (4)

Az idei első fél évben 12 százalékkal, 744-re emelkedett a menedékkérelmek száma Romániában a belügyminisztérium keretében működő bevándorlási felügyelőség szerint a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A felügyelőség mai közleménye megállapította, hogy a több év során összegyűjtött adatok tanúsága szerint emelkedőben van a menedékkérelmek száma. A legtöbb ilyen kérelmet Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezettek nyújtották be.

Az idei első fél évben benyújtott 744 kérelemből eddig 691-et bíráltak el: 224 esetben nemzetközi védelmet nyújtottak Romániában a kérelmezőnek, 109-en kaptak menekültstátust, további 115 ember pedig kiegészítő védelemben részesült - olvasható a közleményben, amelyből mindazonáltal nem derül ki, hogy a többi kérelmet miként bírálták el a hazai hatóságok. (4)

A román állampolgárok többsége hisz Istenben, a mennyországban és a pokolban, tiszteli a szenteket, és vallásosnak tartja magát - derül ki egy felmérésből, amelynek eredményeit ma hozták nyilvánosságra.

Az Inscop kutatóintézetnek az Adevarul című napilap megrendelésére készített közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett románok közül - akiknek túlnyomó többsége ortodox keresztény - 96,5 százalék azt mondta, hogy hisz Istenben, és 84,4 százalékuk tiszteli a szenteket. 54,4 százalékuk általában a túlvilág létét is elfogadja, ezen belül 59,6 százalékuk hisz a mennyország, 57,5 százalékuk pedig a pokol létezésében.

A megkérdezettek 83,9 százaléka vallásosnak tartja magát, 10,3 százalékuk nem vallásos, de csupán 1,1 százalékot tesz ki a meggyőződéses ateisták aránya.

A magukat vallásosnak nevezők 37,8 százaléka csak a nagy ünnepeken megy templomba, egynegyedük hetente egyszer, főként vasárnap. Csaknem egyötödük havonta egyszer keresi fel a templomot, 10 százalékuk pedig évente egyszer vagy még ritkábban. 3,4 százalékuk soha nem jár templomba, 2,7 százalék viszont hetente többször is, és 1 százalék alatt van azok aránya, akik mindennap elmennek templomi szertartásra. (4)

A terrorizmus minden formája elfogadhatatlan - jelentette ki ma Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség soron kívül, Ankara kezdeményezésére összehívott brüsszeli tanácskozásának kezdetén.

Törökország a múlt héten történt terrortámadások miatt kérte, hogy a NATO legfőbb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács tartson egyeztetést a kialakult helyzetről. A megbeszélést a szervezetet életre hívó washingtoni szerződés negyedik cikke értelmében a NATO bármelyik tagja kérheti, ha úgy véli, valamelyik szövetséges területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

"A terrorizmus minden formája tűrhetetlen és megindokolhatatlan" - szögezte le a korábbi norvég miniszterelnök, hozzátéve: a NATO erős szolidaritásáról biztosítja Törökországot. A politikus részvétét fejezte ki a török kormánynak, valamint az áldozatok hozzátartozóinak.

Az Észak-atlanti Tanács a NATO-tagállamok nagyköveteinek szintjén ült össze kedden délelőtt. Az ülésen a török kormány képviselője várhatóan arról is tájékoztatást ad, hogy országa milyen intézkedéseket hozott a merényleteket követően. (4)

Akár 250-300 ezer migráns is érkezhetne Magyarországra az év végéig, ezért van szükség a déli biztonsági határzárra - mondta ma Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán.Kovács Zoltán emlékeztetett: a hét végéig több mint 95 ezren lépték át illegálisan a magyar határt. Szavai szerint ezt az "áradatot" kezelni kell, ebben lehet hatékony segítség a szerb-magyar határon létesülő ideiglenes műszaki határzár.

A kormányszóvivőt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy az MSZP szerint a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció megbukott, mert a választópolgároknak csak mintegy 12-13 százaléka küldte vissza a kérdőívet.

Kovács Zoltán azt mondta: ez még mindig "5-6 százalékkal több", mint a szocialista párt jelenlegi támogatottsága a közvélemény-kutatások alapján. Hozzátette: a konzultáció kérdőívét visszaküldő több mint egymillió ember "erősen reprezentatív minta" arról, hogy mit gondolnak a magyarok az illegális bevándorlásról.

Úgy fogalmazott: sok állítás, amellyel a válaszadók "elsöprő többségben" egyetértenek, beigazolódott, ráadásul több szempontból romlott is a helyzet, ezért a kormánynak további intézkedéseket kell tennie. (4)

A Bukarestből kapott átirat szerint a Kolozs Megyei Tanács 6,4 millió lejes költségvetés-kiegészítésben részesül – tájékoztat mai sajtóközleményében a döntéshozó testület sajtóosztálya. Közlik: a megyei tanács már továbbította az illetékes szaktárcának a polgármesteri hivatalok által legsürgősebbnek ítélt befektetési programokra vonatkozó jegyzéket. Ezek befejezési határideje 2015 vége.

A dokumentum szerint a fenti összeg hozzáadódik a különböző befektetésekre már kiutalt 26,1 millió lejhez.

- A pénzből a megyében működő tíz polgármesteri hivatal különböző projektjére jut pénz. Az anyagi juttatásnak köszönhetően hamarabb befejezhetik a munkálatokat – nyilatkozta Mihai Seplecan, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. (4)

A labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezők harmadik fordulója keretében a magyar bajnok Székesfehérvári Videoton a Sóstói Stadionban fogadta a fehérorosz BATE Boriszov együttesét a párharc első találkozóján.

A vendégek az 56. percben vezetést szereztek Nemanja Milunovics révén, a Vidi reményeit a brazil idegenlégiós Paulo Vinícius hozta vissza a 89. percben.

A találkozó 1–1-gyel végződött, visszavágó jövő szerdán Boriszovban. (7)

Megvesztegetés elfogadásával gyanúsítja több onkológiai klinika és kórházi részleg vezetőjét a román korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely ma hét megyében és Bukarestben több mint hatvan házkutatást végzett.

Részletek az Egészségügy rovatban. (4)

Elutasította kedden a Fehér Ház azt a két éve elindított petíciót, amelynek aláírói azt kezdeményezték, hogy részesüljön elnöki kegyelemben Edward Snowden Moszkvába szökött amerikai informatikus, aki leleplezte a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési gyakorlatát.

Lisa Monaco, Barack Obama elnök belbiztonsági és terrorelhárítási tanácsadója a csaknem 168 ezer aláírást tartalmazó petícióra adott írásos válaszában azt állította, hogy a tikos anyagoknak az NSA volt szerződéses alkalmazottja általi ellopása "veszélyes döntés" volt, amely "súlyos következményekkel járt" az Egyesült Államok, valamint az ország védelmezőinek biztonsága szempontjából. Monaco kifogásolta, hogy Snowden nem próbálta meg konstruktívan kezelni az általa észlelt problémákat.

Edward Snowden kultikus alakká vált a polgári szabadságjogok számos védelmezőjének szemében, akik azt állítják, hogy a lelkiismereti okokból végrehajtott kiszivárogtatásai miatt az informatikust inkább ünnepelni, mintsem üldözni kellene. A kormány és a szövetségi törvényhozás tagjainak többsége azonban azon az állásponton van, hogy Snowdennek, aki törvényt sértett, valószínűleg kockára téve az ország biztonságát is, az NSA-ben a belső lehetőségekkel élve kellett volna kifejeznie aggályait a kormányzati megfigyelési gépezet kiterjedtségével kapcsolatban.

Lisa Monaco leszögezte, hogy Snowdennek haza kell térnie az Egyesült Államokba, hogy ott esküdtszék ítélkezhessen felette, nem pedig "egy tekintélyelvű rendszer fedezékébe kell bújnia".

"Ő most éppen menekül tetteinek következményei elől" - írta a fehér házi tanácsadó. (4)