Erdély tündérkertjévé szeretnék varázsolni a gyalui várkastélyt

Történelmi-kulturális kalandpark létesülne a több évezredes helyszínen

PAPP ANNAMÁRIA

A várkastély Erdély egyik legimpozánsabb, reneszánsz jellegét megőrző műemléke – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI
Sokan nem is sejtik, hogy milyen értékes kincset rejt magában a Kolozsvártól mintegy 17 kilométerre, nyugatra fekvő, száz évvel ezelőtt nagyjából fele-fele arányban románok és magyarok, míg napjainkban nyolcvan százalékban románok lakta Gyalu.


Történelmünk keresztmetszete az itt található várkastély és környéke, amelyet az E60-as útról nézve, a park óriásfáinak lombjai kiválóan elrejtenek a külvilágtól, míg a patinás műemlék felől remek kilátás nyílik az egész településre. A várkastélyt többször átépítették, számtalanszor gazdát cserélt, középkori püspökök, fejedelmek és fejedelemasszonyok lakták, nem is olyan régen pedig fogyatékos gyermekek „otthona” volt. A legújabb kutatások is megerősítik: a kastély az egyik legimpozánsabb, reneszánsz jellegét megőrző, ma is viszonylag jó állapotban lévő erdélyi nemesi szállás, amelyet építészeti, művészeti értékei és történeti fontossága Erdély egyik legértékesebb műemlékévé avatnak.

Nagy Elek: Ha nincs Gergely Balázs nincs várkastély

Új fejezet kezdődött a 2014-es esztendőben a gyalui várkastély történetében, amikor Nagy Elek üzletember, Kolozsvár szülötte úgy döntött, hogy megvásárolja az épületet a hozzá tartozó telekkel együtt. A kastély örököse, Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész 2012 szeptemberében hét évi várakozás után vehette birtokba a kommunizmus idején államosított örökséget. Mint azt a Ryerson Egyetem nyugalmazott professzora elmondta, jóllehet nem azzal a hátsó gondolattal vágott bele a vagyon visszaszerzésébe, hogy eladja azt, de időközben kénytelen volt belátni: nem lesz képes biztosítani a kastély megmaradását és fenntartását. Nagy Elek elmondta: Barcsay Tamás és húga a várkastély felújítását követően is szívesen látott vendégek lesznek, a számukra berendezendő sarokbástyában és néhány teremben az elképzelések szerint egy látogatható múzeumot alakítanának ki, melynek teljes berendezését ők a várkastélyt kezelő alapítványra kívánják hagyni.  Kérdésemre, hogy mi is késztette Nagy Eleket, a Kossuth-díjas kolozsvári magyar író, Méhes György fiát a várkastély és a hozzá tartozó telek megvásárlására – hiszen nem mindennapi befektetésről van szó –, az üzletember tömören így fogalmazott: “Ha nincs Gergely Balázs, nincs várkastély sem.”

„Ismerve kolozsvári kötődésemet és értékrendemet, Gergely Balázs arra ösztönzött, hogy vásároljam meg a várkastélyt, amelyben egy, az egész régiót átfogó kulturális központot lehetne létrehozni. Nyitott kapukat döngetett, tekintettel arra, hogy ez nem befektetés, hanem érzelmi alapú döntés, így az épület örökösével gyorsan nyélbe ütöttük a vásárt. A várkastély Kolozsvár közelében, Kalotaszeg szívében, a Mezőség határán és a Mócvidék lábánál található, így az erdélyi kultúrák találkozásának metszéspontja lehet, s kiváló lehetőséget kínál a kultúrák találkozására, egymás jobb megismerésére. Én is őseim útját követem, akik évszázadokon keresztül Kolozsvár meghatározó személyiségei voltak. Méhes György – akinek nevét édesapám íróként vette fel – XVIII. századi Református kollégiumi professzor, Bolyai János édesapjának, Farkasnak a tanára, az első erdélyi aritmetika tankönyv írója, Méhes Sámuel a XIX. század első felében az első kolozsvári napilap, az Erdélyi Híradó kiadója volt vagy dédapám, Sárkány Lajos, a Református kollégium egyik utolsó igazgatója az első világháború előtt, hogy édesapám nevét ne is említsem. Ezt a hagyományt próbálom folytatni az új, főleg fiatal írók és költők műveit kiadó Erdélyi Híradó kiadó, a Kolozsváron mára már kultikussá vált Bulgakov irodalmi kávéház működtetésével, és ebbe az elképzelésbe illik bele a gyalui várkastély is. Mindezek nagyon fontosak egy identitását, nyelvét és kultúráját megőrizni óhajtó közösségnek” – fejtette ki az üzletember.

Óriási lehetőségek, de ugyanekkora felelősség is

Amikor a gyalui várkastélyról beszélünk, valójában három részből álló műemlék-együttesről van szó. A mintegy hatvan helyiségből álló kastélyhoz hozzátartozik még egy tizennégy hektáros terület a rajta található római kori castrummal és az egykori parkkal együtt. Következésképpen Erdély egyik legnagyobb várkastélyáról van szó, amely Nagy Elek szerint óriási lehetőségeket rejt magában, de ugyanakkor nagy felelősséget is jelent, ha csak az épület felújítására és fenntartására gondolunk. Ezen a téren az új tulajdonosnak még a tavaly sikerült megtennie az első lépéseket, és elvégeztetnie a legsürgősebb állagmegőrzési munkálatokat, mint például a tetőszerkezet javítását, az esővíz-csatornarendszer rendbetételét stb.

Hogy körülbelül mennyibe kerülhet a kastély rehabilitálása, Nagy Elek csupán annyit tudott elárulni: amennyiben az összeget euróban számítjuk, akkor mindenképpen hétjegyű számról van szó, amely vélhetően nem egyessel kezdődik, de még kettessel sem. Az üzletember azonban optimista, és bízik abban, hogy pályázatok útján sikerül hozzájutniuk olyan európai uniós, illetve nemzetközi forrásokhoz, amelyek segítségével rövid időn belül elvégezhetik a helyreállítást. Mindemellett viszont az új tulajdonos fontosnak tartja azt is, hogy egy kicsit mindenki a sajátjának érezze a helyet, hiszen a közösségi összefogás is sokat könnyíthet elképzeléseik megvalósításában.

 „Valójában mindent a szüleimnek köszönhetek, akik olyan nevelésben részesítettek, amely minden gyermek álma lehet. Szüleim nagyon szép és boldog házasságban éltek, a családban mindig vidámság és jókedv uralkodott, a konfliktusokat pedig bölcsen oldották meg. Édesanyám a mindennapi pragmatizmusra tanított meg, míg édesapám a szellemiekkel tarisznyált fel. Ami talán a legfontosabb, hogy nagyon komoly családi értékeket hagytak ránk. Ennek része a műveltség, a hagyományok őrzése, a nemzet szeretete. Én is ezt próbálom az utódaimnak tovább adni, ilyen példát mutatni” – mondta Nagy Elek. Az üzletember hangsúlyozta: ha csak a várkastély történetének utolsó ötszáz évét nézzük, akkor már ez útmutatást jelenthet a következő nemzedékek számára, nem beszélve azokról az eseményekről és programokról, amelyeket a jövőben itt szeretnének szervezni.

Itt játszódik az Egri csillagok mennyasszony-szöktetési jelenete

A tervek megvalósítása érdekében Nagy Elek Traditio Transylvanica néven alapítványt hozott létre, amelynek elnöke a felesége, vezetésére pedig a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökét, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét, Gergely Balázst kérte fel. Az alapítvány mellett egy védnöki testület is működni fog neves, a várkastélyhoz, a helyhez és annak történelméhez kötődő magyar és román személyiségek, többek között, olyanok részvételével, mint – a teljesség igénye nélkül – Bánffy Kata és Barcsay Tamás, a várkastélyt évszázados tulajdonosaihoz kötődő személyiségekként, a mindenkori gyalui polgármester, a kolozsvári születésű Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatója.

Gergely Balázs, az alapítvány igazgatója érdeklődésemre elmondta: a gyalui várkastély iránti kíváncsisága tulajdonképpen a gyermekkorához és a szépirodalomhoz kötődik, hiszen Gyalu a magyar prózairodalom újra és újra visszatérő eleme. Móricz Zsigmond és Bánffy Miklós trilógiáinak, Kós Károly Varjúnemzetségének egyaránt fontos helyszíne, de mindenekelőtt Gárdonyi Géza híres regényéből, az Egri csillagokból ismerhette meg szinte minden magyar gyermek.  

„A gyalui várkastély kapcsán minden bizonnyal rám is a magyar irodalom legnépszerűbb regénye gyakorolta az első és legerősebb hatást. Itt játszódik ugyanis az Egri csillagok menyasszony-szöktetési jelenete, amelyben Bornemissza Gergő a királyné és a szülők döntésével szembeszegülve, megszökteti Vicuskát az esküvőjéről. A történetnek valós történelmi alapja van, hiszen minekután Buda várát 1541-ben csellel bevette I. Szulejmán oszmán szultán, Izabella királyné Gyaluba vonult vissza udvartartásával és a gyermek János Zsigmonddal. Nem tartom kizártnak, hogy a regénybeli esküvői jelenet megkomponálásában Gárdonyit az Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című híres írásában megörökített gyalui esküvői fejezet ihlette” – mondta Gergely Balázs, aki a szépirodalmi élmények mellett régészként, történészként is többször kapcsolatba került a gyalui várkastéllyal, illetve a közvetlenül mellette elterülő római castrummal.

Az állagmegőrzési munkálatokkal párhuzamosan tavaly több mint fél évig egyetemi hallgatók bevonásával nagyon eredményes művészettörténeti- és falkutatásokat, valamint régészeti ásatásokat folytattak a várkastélyban és környékén. A művészettörténeti és régészeti kutatások Kovács Zsolt és Weisz Attila, illetve Felix Marcu és Csók Zsolt vezetésével zajlottak. A falképek feltárásában, a különböző kőelemek kiemelésében és restaurálásában Kiss Lóránd és Kiss Zoltán restaurátorok nyújtottak segítséget, míg a levéltárban található anyagokat Szász Anikó „ásta” ki. Tervek szerint az elkezdett munkát idén tavasztól folytatják, ami nem csoda, hiszen ezek valóságos szakmai csemegét jelentenek a kutatók számára.

Nagy Elek: A várkastély kiváló lehetőség a kultúrák találkozására
Gergely Balázs érdeklődése a várkastély iránt a gyermekkorához és a szépirodalomhoz köthető
A hajdani latrinákból értékes leletek kerültek elő – magyarázta Weisz Attila
Az emeleti nagyterem a kandallón található, vesszőnyalábokkal díszített domborművekkel
Az egykori magtár az épület északi szárnyának felső szintjén
A várkastély belső udvara a régészeti szelvényekkel
Dacia nyugati limesének egyik legjobb állapotban megmaradt castruma

 


 

 

Mi ez?