Sok minden köti Nagyenyedhez T. Veress Évát, aki legutóbb könyvbemutatóra érkezett a Maros-parti kisvárosba. Könyve a Sárközy Alapítvány kiadásában, Az én biokertem címmel még tavaly jelent meg. Az októberi bemutató helyszíne a Bethlen-kollégium Apafi előadóterme volt, ahol Basa Emese, az Áprily-estek szervezője üdvözölte a vendégeket. Hajdani egyetemi – bolyaista – kollégám, Éva azzal kezdte mondanivalóját: „amikor Enyedre érkezem, akkor haza jövök.” Nagyenyedi éveiről azt tartja, hogy hálásnak kell lennie az Úristennek, hogy őt ide teremtette, a világ közepére. Látogatásának első útja, mint mindig, a piacra vezetett, s elragadtatva szólt a gazdag őszi kínálatról.
Családi krónika
Veress Éva mesélt családjáról, a helyről, ahol született és kisgyermekkorát töltötte. Az enyedi és a csombordi nagytata elhivatott kertész volt. Az örmény származású nagymama pedig ötvenkét fűszernövényt használt, amit akkoriban teveháton hoztak be Ázsiából és Enyeden a kispiacon értékesítettek. A kis Éva a csombordi nagyszülei kertjében figyelte meg a zöldségtermesztés rejtelmeit. Az igényes és pontos munkavégzést a Csombordon eltöltött éveknek és Nagy Endrének (Endre bácsinak) is köszönhette, aki az első igazgatója volt a nevezetes Mezőgazdasági Líceumnak. Éva a hajdani iskoláról írt cikkében megemlékezik első osztályos tanítójáról, Fülöp Istvánról, aki később aligazgató lett. „Pista bácsi”, a „csombordi aranycsapat” egyik tagja, diákjai szívében is tovább él. Édesapja, Veress István 1949-ben a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemre került. 20 éven keresztül tanszékvezető tanár volt. Az enyedi, csombordi boldog gyermekkor után Kolozsvárra került, a sétatér közelében kaptak kertes lakást. Az udvaron eper és diófa volt, itt is lehetett kertészkedni. Később Éva a Bolyai majd a Babeş–Bolyai Egyetem biológia–földrajz szakának elvégzése után fiatal tanárként Harasztoson tanított. Rövid tanárkodás után visszakerült Kolozsvárra, ahol a Babeş–Bolyain 1969-ig a laboratóriumban kutatóként tevékenykedett. Itt született meg első tudományos munkája is, ami az ultrahangok hatásával foglalkozott az orvostudományban és a biológiában. Csaknem ötven évet dolgozott az egyetemen, ahol biofizikát és biokémiát oktatott. A tudomány ezen határterületein ért el jelentős eredményeket, amit megjelent könyvei is igazolnak. Kezdettől tudománynépszerűsítéssel is foglalkozott, előadásokat tartott, négyszáz tudománynépszerűsítő cikke jelent meg, amelyeknek témája főleg az újszerű környezetkímélő gazdálkodás, például a biokertészet, jelenleg az Erdélyi Gazda egyik szerkesztője. 1992-ben létrehozta a Kertbarátok Egyesületét, amelynek elnöke majd tiszteletbeli elnöke Veress István volt, ügyvezető elnöke pedig Tóthfalussy Béla. Ennek keretében indult el a Bioklub, amely egyike a város első civil szervezetének. Tagja az Erdélyi Múzeum Egyesületnek.
Mi ez?
