7500 éves csillagvizsgáló.
Örmény Stonehenge?!
A következő állomásunkról, amely a Noravank kolostortól 100 kilométerre található, Laci csak annyit mondott: 7500 éves. Kétkedve fogadtuk az információt, hirtelen megfeledkezve arról, hogy Örményországban, az emberiség kulturális örökségének egyik fellegvárában járunk. Kiderült, hogy az örmény Stonehenge-ről, a világhírű Carahunge-ről, a helyiek nyelvén a beszélő kövekről van szó. Megtudtuk, hogy valószínűleg csillagvizsgálóként használták ezt az örmény megalitikus építményt, amely kétszáznál is több óriáskőből áll. Éppen egy orosz televíziós stáb forgatott, csak egy kis idő után tudtunk közelebb menni. A Jerevántól 200 kilométerre található Carahunge megalitikus építmény korát valóban 7500 évesre becsülik, vagyis két és fél évezreddel idősebb angliai társánál. Az építmény Sziszián városa mellett látható, ahol egy héthektáros területen kétszáznál több óriás kő található. A kövek némelyikébe lekerekített szögletű lyukakat fúrtak, amelyeken keresztül az égbolt különböző pontjai láthatók. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy ez a világ legősibb csillagvizsgálója.
Kazbegi: magaslaton a csapat. A túra során a 3680 méter magasan levő meteorológiai állomásig sikerült feljutnunk - A SZERZŐ FELVÉTELEI  |
Késő délután elérkeztünk aznapi célunkhoz, a Dél-Örményországban, az azerbajdzsáni és iráni határhoz közel levő Tatev kolostorhoz. Előbb viszont libegőre pattantunk, de nem ám akármelyikre: a világ leghosszabb kötélpályáján utazunk. Ezt a Guinness Rekordok Könyve is tanúsítja… Hirtelen Dubaj jutott eszembe. Ott szinte minden a legnagyobb, leghosszabb stb. A kilátás fantasztikus. A Tatev kolostort a 9. században építették egy imaház helyére. Tatev jelentése: adj szárnyat.
Sorukra várnak?  |
Halidzor városkától négy kilométerre, a Tatevhez közel levő Harsnadzorban óriáshordókban töltöttük az éjszakát. Tudom, a Fekete-tenger partján, mi több, a Pádis fennsíkon is vannak ilyenek, de ezek óriásiak és összkomfortosak...
Ördögök, vízesések, raszta hajú Jézus
Kétnapos örményországi körútunk második napján (az ott tartózkodásunk negyedik napján), szeptember 11-én, pénteken elvonatkoztattunk a dátum végzetes csengésétől, és korán reggel útnak eredtünk Harsnadzorból (Halidzor falutól négy kilométerre), ahol Garnik úrnál és családjánál szálltunk meg. Festői szépségű hely. Még mielőtt elhagytuk volna a Tatev kolostor környékét, lementünk az Ördög hídjához, amely a Voratan-szurdok alján található. Amennyiben eltekintünk az ország területén mindenhol (így sajnos itt is) található szeméttől, a természeti képződmény csodás látványt nyújt.
Az örmény Stonehenge két és fél évezreddel idősebb angliai társánál  |
A volt szovjet nomenklatúra egyik kedvenc üdülőtelepe, Jermuk a következő állomás. Itt a vízesést tekintettük meg. Bár eléggé, sőt nagyon beépített a környék, mégis csodálatos látványt nyújt. A különböző hőmérsékletű forrásvizeket kóstoltuk meg. A 30 Celsius-fokosból még lehet inni, de az 53-asból már nem.
A Selyem Útján haladtunk visszafele Jerevánba. Első állomásunk a Selim Caravanasarai. Az állítólag 1332-ben épült karavánszeráj rendeltetésszerűen az elfáradt embereket és állatokat fogadta be, pénzért… Sokan itt teleltek. Visszaléptünk az időben, elképzeltük, hogy emberek és állataik szinte egy légtérben éltek akár több hónapig. Vajon mivel ütötték agyon az időt? Nem gondolkoztunk a kérdésen, mert már várt a Szeván-tó és környéke, azaz Örményország legnagyobb tava, és az egyik legjelentősebb a világ magasan fekvő nagy tavai között. A karavánszerájtól alig 55 kilométert kocsikáztunk, s elértünk a Szevan-tó partjához. Sztálin elvtárs öntözésre használta vizét, ezért a szint mintegy 20 méterrel csökkent. Itt a Noratus-temetőt látogattuk meg, ahol körülbelül a 10. században készült kősírok csodálatos látványa tárult elénk. Lecsukott szemmel megérintve ezeket, mintha visszamennénk az időben: lovagok hangja, lovak patáinak dübörgése … Van itt egy hely, ami megdöbbentett bennünket. Pontosabban a helyhez társuló szokás. Amennyiben az egyik sírnál valaki alkoholt fogyaszt, majd az üres üveget a földhöz vágja, szerencsés lesz. Fura szokás, főleg egy temetőben.
Kaukázusi közlekedési „eszköz” kiskorúaknak...  |
Kimentünk a Szeván-tavon levő félszigetre is, ahol a 9. századi Szevanavank/Sevanavank kolostort tekintettük meg. Itt nem az épület bír jelentőséggel, hanem az, hogy Jézust úgy ábrázolják a kereszten, mintha igét hirdetne. Mongoloid vonásai, vágott szemei arra voltak hivatottak, hogy a leigázó népek saját maguk arcképét lássák, s a kőkeresztet ne tegyék tönkre. Ugyanez volt a célja a raszta hajnak is. Leleményes megoldás.
Mi ez?
