Tavaly még kiállítással egybekötött, bensőséges hangulatú találkozón köszöntöttük a konzulátus főtéri rendezvénytermében a 100 éves Cs. Erdős Tibort, a kolozsvári képzőművész társadalom doyenjét, a Barabás Miklós Céh korelnökét és szinte utolsó pillanatig tevékeny alapítótagját.
S ahogyan egész életében tette, még ott, a születésnapi ünneplésén is hasznos tanácsokkal látott el, világított rá a művészi alkotómunka lényegére, igyekezett hosszú életének tapasztalatait megosztani velünk. Tehette. Hiszen egy évszázad állt mögötte, s ha valaki, hát ő ugyancsak benne élt a mindenkori mában, a mindenkori művészeti életben. Úgy is, mint rendkívül sokoldalú alkotó – festő, grafikus, iparművész, díszlettervező –, de úgy is, mint művésztanár. Grafikusok, festők nemzedékeit oktatta az egykori Magyar Művészeti Intézetben, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, ahonnan politikai okok miatt eltávolították ugyan, a fiatalok iránti segítőkészségében azonban nem korlátozhatták. Élete végéig érdeklődéssel követte sorsuk alakulását.