label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


In memoriam Erdélyi Zsuzsanna

(1921. január 10.–2015. február 13.)
Létrehozva: 2015. február 20. 02:13

TÁNCZOS VILMOS

A magyar és az európai vallásetnológia nagyasszonya itt hagyott bennünket.


A halál lezárt egy ragyogó életművet, és elszólított közülünk egy csodálatos embert. Ha az élet egészét nézzük, az Úristen, akit mindvégig mély vallásos hittel szeretett, kegyes volt hozzá: hosszú, munkás élettel, örök érvényű tudományos életművel és embertársai ragaszkodó szeretetével ajándékozta meg. Mert Erdélyi Zsuzsanna nemcsak kiváló tudós, hanem kiváló ember is volt, valóban ritka, kivételes csodája a teremtésnek.

Mind élete, mind tudományos munkássága sok szállal kötődik Erdélyhez. Édesapja, az irodalomtörténész könyvtáros Erdélyi Pál (1864−1936) életműve Kolozsvárott teljesedett ki. Már elismert tudósként pályázta meg 1900-ban a kolozsvári egyetemi könyvtár megüresedett igazgatói posztját. Az állomány őreként a Mikó-kertben a bázeli könyvtár mintájára 1906−1909 között felépíttette a ma is álló impozáns könyvtárépületet, majd egy évtizeden át igazgatta a modern katalógusrendszerrel, nemzetközi könyv- és folyóiratcserével működő, technikai megoldásaiban is egészen korszerű új intézményt. Ha az új államhatalom nem követel hűségesküt tőle, akkor lánya, Erdélyi Zsuzsanna is Kolozsváron jön a világra, ahol kolozsvári illetőségű édesanyja, a lengyel származású Remisovszky Hedvig méhében megfogant.

De így családja 1920 nyarán örökre elhagyta Kolozsvárt. Elhagyta, de Erdélyi Zsuzsanna örökké számon tartotta. Mindig érdeklődött a távoli szeretett erdélyi város felől, és tudott is róla mindent, ami igazán lényeges történt errefelé. Amikor 1999. június 1-jén, hetvenedik életévében – úgy tudom, utoljára − itt járt, elsétált édesanyja Mócok úti szülőháza elé, lefényképezte a kis házat és annak kapuját, majd ellátogatott a Majális utca 9. szám alatt működő Folklór Intézet emeleti szobáiba, az egykori Szentkereszty villába, oda, ahol 1900−1920 között Erdélyi Pál és családja élt, éppen szemközt az 1906−1909 között felépült Egyetemi Könyvtárral. A villa Majális utca és Petőfi utca sarkán lévő emeleti sarokszobájának gyönyörű fehér-kék kandallócsempéi ma is őrzik az Erdélyi család emlékét. Erről a régi kályháról otthon Budapesten fényképfelvételeket őrizgetett, és most, amikor eljött ide, szelíden megsimogatta a békeidők, az egykori boldog családi fészek utolsó, hűséges tanúját.

A család Kolozsvárról az oltalmat kínáló régi családi birtokra, a Csallóközben lévő Viharosra költözött. Ezért Erdélyi Zsuzsanna már nem Erdélyben, hanem a szlovákiai Komáromban született 1921. január 10-én.


 

 

Mi ez?


 






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap