Megszavazta Varga Attilának, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjének (képünkön) alkotmánybíróvá való kinevezését ma a képviselőház.

Idén a kilenctagú román alkotmánybíróság három bírójának mandátuma jár le: közöttük Puskás Bálinté, akit 2007-ben az RMDSZ javaslatára választottak be a taláros testületbe.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábban arról tájékoztatta az MTI-t: semmilyen szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a román alkotmánybíróságnak magyar tagja is kell legyen, de ez így volt az utóbbi két évtizedben, és az RMDSZ ezen gyakorlat folytatását kérte a román pártoktól. Az ügyvezető elnök elmondása szerint szóbeli ígéretet kaptak a szociáldemokratáktól, akiknek szövetségeseikkel együtt többségük van a parlamentben, hogy most is támogatják a szövetség jelöltjét.

Puskás Bálint volt RMDSZ-szenátort 2007-ben a szenátus választotta alkotmánybíróvá, most a képviselőház nevezett ki magyar alkotmánybírót.

Varga Attila 1986-ban szerzett jogászi oklevelet a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 1990-től 2012-ig volt Szatmár megyei parlamenti képviselő, 2004 óta egyetemi oktató, 2006-ban alkotmányjogból doktorált. Alkotmánybíróvá való kinevezését 254 képviselő támogatta, 3 pedig ellenezte a képviselőház szerdai ülésén rendezett titkos szavazáson. (4)

A képviselőház Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter (képünkön) leváltását követelő, úgynevezett egyszerű indítványt fogadott el ma, mert elégedetlen a munkájával.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett indítványt nagy többséggel szavazta meg a testület. A miniszter mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái sem álltak ki, a liberálisok tartózkodtak a szavazásnál.

Irimescunak főleg azt rótták fel, hogy késik a gazdáknak járó állami támogatások kifizetése.

Hazánkban az egyszerű indítvány a bizalmatlansági indítványhoz hasonló politikai eszköz, de nem kötelezi a kormányfőt minisztere leváltására. A szakértői kormányt vezető Dacian Cioloş miniszterelnök ugyanakkor többször nyomatékosította, hogy mandátuma idején figyelembe fogja venni a parlament döntéseit. (4)

Az RMDSZ meg szeretné őrizni a kolozsvári alpolgármesteri és a Kolozs megyei alelnöki tisztséget - jelentették ki a szövetség helyi vezetői egy mai kolozsvári sajtótájékoztatón.

Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei elnöke (képünkön) elmondta, a két rivális nagy párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi vezetői máris felvették a kapcsolatot az RMDSZ-szel, hogy a koalíciós lehetőségekről tárgyaljanak.

A magyar szövetség a megyei önkormányzatban a mérleg nyelvét képezi. A 18 mandátumot nyerő PNL és a 12 mandátumot szerző PSD közül annak lesz többsége, amelyik a hét képviselőt bejuttató RMDSZ-szel megegyezik. A kolozsvári városi önkormányzatban a PNL-nek egyedül is megvan a többsége, csak a kétharmados többség kialakításához van szüksége az RMDSZ szavazataira.

A sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ úgy tudta ötről hétre növelni a megyei önkormányzati képviselői számát, és négyről ötre bővíteni a kolozsvári képviselői számát, hogy a megyében mintegy háromezerrel, a városban pedig mintegy ötszázzal kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt. Kolozs megyében azonban lényegesen alacsonyabb volt a részvételi arány, mint négy évvel ezelőtt.

Horváth Anna, Kolozsvár még hivatalban levő alpolgármestere elmondta, 203 szavazat hiányzott a hatodik kolozsvári önkormányzati képviselői mandátum megszerzéséhez. Mind Csoma Botond, mind pedig Horváth Anna elutasította azonban, hogy a bejutási küszöböt el nem érő Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) hibáztassa emiatt. "A hiányzó szavazatok azoknál vannak, akik nem jöttek el szavazni" - fogalmazott Horváth Anna. (4)

Kétlépcsős közalkalmazotti bérkiigazításról fogadott el sürgősségi rendeletet ma a kormány, amellyel a bérezési rendszerében lévő igazságtalanságok egy részét próbálja felszámolni.

Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter bejelentése szerint a rendelet 650 ezer munkavállalónak, a romániai közalkalmazottak több mint felének jelent béremelést: a korrekció első ütemét augusztustól, a másodikat 2017 decemberétől léptetik életbe. A rendelet megszünteti az egy munkahelyen, azonos beosztásban dolgozó, azonos tapasztalattal rendelkező közalkalmazottak bére közötti különbségeket.

A miniszter szerint a sürgősségi rendelet hatályba lépése idén 870 millió lejes, 2017-ben pedig 2,3 milliárd lejes költségvetési többletkiadással jár. (4)

Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke ellenezte ma a két házbizottság összehívását – a testületeknek kellett volna dönteniük Zgonea visszahívásáról az alsóház éléről. Ő azonban procedurális hibákra hivatkozott, és arrogánsnak nevezte Călin Popescu Tăriceanut, a szenátus elnökét.

„Engem sokkol, hogy egy volt miniszterelnök, egy házelnök így viselkedik az egyik ház egy tagjával, aki egyenlő vele. (…) Tăriceanu arrogáns velem, de a Kiseleff lépcsőin nagyon engedelmes, gyanítom, ott osztják a fontos tisztségeket” – nyilatkozta Valeriu Zgonea, megjegyezve, hogy nem fog egyetérteni a két házbizottság összehívásával, amíg nem kap választ a Tăriceanuhoz címzett pénteki levelére. (4)

Románia schengeni csatlakozásáig csak ideiglenes jelleggel lehet használni a magyar határ felé vezető, európai uniós támogatással, kormányközi megállapodás alapján épült tíz új utat - mutat rá a kormány ma elfogadott memoranduma, amelyben a kabinet Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos (képünkön) felszólítására válaszol.

Az Európai Bizottság tagja a román-magyar határon a karácsonyi időszakban tapasztalt torlódás nyomán januári levelében a megépült, ám határátkelők híján használhatatlan utak mielőbbi megnyitását sürgette a Cioloş-kormánynál.

A válaszból kiderül: a kormány Románia schengeni csatlakozásától reméli a helyzet rendezését, addig pedig ideiglenes megoldásokat lát célszerűnek. (4)

Öt Arad megyei személyt vettek őrizetbe a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes ügyosztály (DIICOT) ügyészei, mert a gyanú szerint mintegy 300 bankkártyát törtek fel, és az eddigi becslések alapján több mint 200 ezer lejes kárt okoztak.

Az ügyészek szerint a bűnszervezet tagjai, négy férfi és egy nő illegálisan jutott a 300 bankkártya adatainak birtokába, és online üzletekből vásároltak azokkal. A gyanúsítottak mindent megvettek, amit csak találtak, futópadoktól drónokig, laptopokig, mobiltelefonokig és háztartási gépekig. A mai házkutatáson a nyomozók lefoglalták az illegálisan szerzett javakat a gyanúsítottak lakásaiból.

„Az ország minden táján élő személyek bankkártya-adatait szerezték meg, és ezeknek a bankkártyáknak az alapján online vásárlásokat intéztek, különböző javakat vásároltak internetes üzletekből, amelyeket maguk használtak vagy a piaci ár alatt adtak el, a pénzt pedig megtartották. 200-300 bankkártya érintett, ám nem minden tranzakció volt sikeres, többet az adatok hiányosságai miatt elutasítottak. A bejelentéseket a bankok tették, amelyek észrevették ezeket a hamis tranzakciókat” – mondta az aradi DIICOT ügyésze, Călin Hosu.

Az ügyészek becslése szerint mindeddig 200 ezer lejt meghaladó kárt okoztak, egyelőre az ország több megyéjében nyolc sértettet azonosítottak. (4)

Megszavazták az Európai Parlament (EP) képviselői ma az offshore-botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság felállítását, amely az uniós jogba ütközően működő offshore cégeket és azok haszonélvezőit kívánja felkutatni.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a vizsgálóbizottság az ilyen cégek haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információk feltárása mellett a tagállamok és az Európai Bizottság által a pénzmosásra, adókijátszásra és adóelkerülésre vonatkozó uniós jog állítólagos megsértését és visszás alkalmazását is vizsgálja.

A vizsgálóbizottság feladata lesz a vizsgálatnak az unós tagállamokkal, valamint a helyi és uniós jogi és pénzügyi szereplőkkel történő összehangolása.

A képviselőcsoportok által egységesen javasolt és elfogadott 65 fős vizsgálóbizottság megbízatása egy évre szól, amelyet két alkalommal lehet majd három-három hónappal meghosszabbítani. (4)

Becslések szerint évi tíz milliárd euró bevételkiesést okoz az Európai Unió tagállamainak a cigarettacsempészet és a dohánytermékek tiltott kereskedelme. Ez a bűncselekmény a gazdasági veszteség mellett aláássa a közegészségügyi politikát, valamint megsérti az Unió és a tagállamok dohánytermékek gyártására, forgalmazására és értékesítésére vonatkozó jogszabályait – olvasható Sógor Csaba EP-képviselő mai sajtóközleményében.

Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye (FCTC) a dohányzás járványszerű elterjedésére adott válaszként 2005-ben lépett hatályba. Ennek részeként fogadták el 2012-ben a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló, ún. FCTC-jegyzőkönyvet. Június 7-én, kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők megszavazták, hogy az Európai Unió is ratifikálja az egyezményt. Döntésükkel ezt az álláspontot továbbították a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Néppárt részéről a téma árnyék-jelentéstevője Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő volt. Véleménye szerint ez a jegyzőkönyv egy hatékony megoldást nyújthat a határokat átívelő dohánycsempészet jelenségének kezelésére. Egy olyan átfogó, globális rezsimet kínál, amely a nyomonkövetési és felderítési rendszer, a gyártók átvilágítása, illetve a pénzmosás és szankciók vonatkozásában is rendelkezik – fejti ki. (4)

Florida államügyész személyesen kért pénzadományt politikai karrierje támogatásához Donald Trumptól, s hivatala ezzel szinte egy időben döntött úgy, hogy leállíltja a vizsgálatot a Trump Egyetem feltételezett csalásai ügyében - számolt be róla az amerikai média.

Pam Bondi államügyész hallgatásba burkolódzik, nem nyilatkozik és elérhetetlen a sajtó számára. Szóvivője annyit közölt, hogy az ügyésznő újraválasztását támogató "És igazságot mindenkinek" nevű politikai csoport 25 ezer dollárt kapott Donald Trump egyik családi alapítványától. A New York-i milliárdos ezzel vélhetően megsértette a jótékonysággal foglalkozó alapítványok politikai szerepvállalását szabályozó törvényeket.

Az adományról szóló csekk 2013 szeptemberében érkezett meg a csoport számlájára, négy nappal azt követően, hogy Pam Bondi bejelentette: hivatala még fontolgatja, hogy csatlakozzék-e ahhoz a New York-i vizsgálathoz, amely szintén a Trump Egyetem körüli feltételezett visszaéléseket igyekezett feltárni. Nem sokkal később Bondi hivatala megtagadta az eljárás megindítását Trump ellen, arra hivatkozva, hogy nincs elégséges megalapozott bizonyíték hozzá. (4)