Liviu Dragnea - a pártvezetés és a megyei elnökök "csaknem egyöntetű" álláspontjára hivatkozva - ma azt közölte: nem mond le a PSD elnöki tisztségéről, mert az destabilizálná a június 5-i önkormányzati választásokra készülő pártot.

A pártelnök szerint a PSD a választások után fogja "mélyebben" elemezni a kialakult helyzetet.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szociáldemokrata politikust. (4)
 

Egy év helyett két év felfüggesztett börtönbüntetésre módosította Liviu Dragnea ítéletet a Legfelső Ítélő és Semmítőszék, a Traian Băsescu volt államfő leváltásáról 2012-ben rendezett népszavazással kapcsolatos perben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét ugyanakkor 550 lej perköltség kifizetésére kötelezik.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedés vádjával állította bíróság elé Dragneát. Tavaly májusban a legfelső bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az akkor miniszterelnök-helyettesi jogkörökkel felruházott közigazgatási és régiófejlesztési minisztert, az ítéletet követően Dragnea lemondott tisztségeiről.

Dragnea négy évig nem gyakorlolhatja a választási jogát, nem választható, és tilos köztisztségek viselése is.

(9)

A Föld napján Románia jelen van New Yorkban, ahol csatlakozik ahhoz a mintegy 170 országhoz, amelyek képviselői aláírják a párizsi klímaegyezményt – derül ki a kormány által a Facebook közösségi portálon a Föld napja alkalmából közzétett bejegyzésből.

„A Föld napján Románia jelen van New Yorkban, ahol csatlakozik ahhoz a mintegy 170 országhoz, amelyek képviselői aláírják a párizsi klímaegyezményt. Így Románia elismeri, hogy valamennyi élő organizmus függ egymástól, és elkötelezi magát amellett, hogy globális szinten együttműködjön annak érdekében, hogy megakadályozható legyen, hogy több mint 2 Celsius-fokkal nőjön a hőmérséklet” – mutat rá Facebook-bejegyzésében a kormány. (4)

Dacian Cioloş kormányfő ma úgy nyilatkozott, hogy „újra akarja indítani” a munkát, és újra akarja kezdeni egy olyan sürgősségi kormányrendelet kidolgozását, ami nem annyira a jelenlegi bérezési törvény módosítását célozná meg, inkább azt kijavítaná, hangsúlyosabban a bérrács alsó fertályán.

De, – mint hangsúlyozta – a költségvetési keretek között.

„Levontunk néhány következtetést és tanulságot az elmúlt hónapok során a kormányon belül folytatott egyeztetésekből és munkamódszerről a bérezési törvényt illetően. Levontunk következtetéseket annak kapcsán is, ahogyan megszerveztük, és ahogy zajlott a párbeszéd önökkel. Ezekből a tanulságokból kiindulva újra akarjuk indítani a munkát, és újra akarjuk kezdeni ezt a folyamatot úgy, hogy a lehető legrövidebb időn belül új sürgősségi kormányrendelet-javaslattal állhassunk elő, aminek jól meghatározott célkitűzése van, és ami nem annyira a jelenlegi törvény módosítását célozná meg, hanem inkább kijavítaná annak a költségvetésnek a keretein belül, amit a legrövidebb időn belül erre a célra elő tudunk irányozni, egy részét jövőre is. Célunk ugyanakkor, hogy ezeket az erőforrásokat oda összpontosítsuk, ahol a leginkább szükséges, és a hatás a lehető legnagyobb” – jelentette ki ma a miniszterelnök a háromoldalú tanácsban (kormány, szakszervezetek, munkáltatók), amely a Victoria-palotában ült össze.

Dacian Cioloş ugyanakkor abbéli reményének adott hangot, hogy amint „sikerrel” zárul ez a folyamat, jöhet a második szakasz, vagyis a bérezési törvény kidolgozása. (4)

2017 előtt ne számítsanak vízummentességre azok a román állampolgárok, akik az Amerikai Egyesült Államokba utaznának – mondta Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, aki szerint az amerikai választásokat követően is van esély a törvény módosítására.

Hans Klemm Aradon kijelentette, hogy Románia megfelel valamennyi elvárásnak, kivételt csak a visszautasítások aránya jelent, ám az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége mindent megtesz annak érdekében, hogy azok segítségére legyen, akik Amerikába utaznának.

„Az idén semmi nem fog történni, őszinte vagyok önökhöz. A bevándorlás kényes kérdés, az idei államelnök-választási kampány egyik fő témája. Nem számíthatunk arra, hogy 2017 előtt megtörténjen… A módosítás leghamarabb 2017-ben esélyes. Románia megfelel a jelenlegi törvény minden elvárásának és kritériumának, leszámítva a visszautasítások arányát. Úgy hiszem, várnunk kell, hogy lássuk, változik-e a trend. (…) Előfordulhat, hogy 2017-ben vagy a választások után változhat az amerikai törvénykezés” – fejtette ki a nagykövet.

Hangsúlyozta, 2017 előtt ne számítsanak vízummentességre azok a román állampolgárok, akik az Amerikai Egyesült Államokba utaznának. (4)

Lelkes és tehetséges fiatalok társastánc-bemutatót tartottak ma a Deák Ferenc utcában.

A képsorok ide kattintva tekinthetők meg. (4)

A macedón, az iszlám és a zsidó kultúra vonatkozásában is találhatnak maguknak olvasnivalót az érdeklődők vasárnapig a Gaudeamus Könyvvásáron, amely immár 17. alkalommal várja közönségét Kolozsvár főterén.

A képsorok a Mozaik rovatban tekinthetők meg. (4)

Egy ír egyetemi hallgató, Yasmine Dakik, aki beperelte a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, és meg is nyerte a pert, azt mondja, nem fogadja el az 1500 euró értékű erkölcsi kártérítést, hanem 100 ezer eurót fog kérni – írja az ír Independent.

A 20 éves Yasmine Dakik azt követően perelte be a kincses város orvosi egyetemét, hogy 2013-ban kizárták, közölve vele, hogy a gimnáziumban elért eredményei nem elég jók ahhoz, felvegyék a felsőoktatási intézménybe. Ő akkor már három hónapja a fogorvosi kar előadásait hallgatta.

A lány a téli vakáció idején, decemberben kapott levelet az egyetemtől, amelyben tájékoztatták, hogy gondok vannak a felvételhez szükséges dokumentumokkal, és meg kell vonniuk az órahallgatási jogát.

Miután kizárták, a hallgató visszaigényelte az 5000 eurós felvételi díjat, ez egyetem azonban az ennek nem tett eleget.

A kolozsvári bírák 1500 eurós kártérítés megfizetésére, továbbá az 5000 eurós iratkozási díj visszafizetésére kötelezték az orvosi egyetemet, azonban Dakik 100 ezer euró értékű kártérítést akar.

Azt mondja, fel akarja hívni az ír hallgatók figyelmét a hasonló incidensekre. (4)

Jogerőssé vált az OMV Petrom olajvállalatra kartellezés miatt  2012-ben kiszabott bírság, amelynek mértéke azt követően is rekordnak számít Romániában, hogy legfelső bíróság az eredetileg kirótt 366,5 millió lejről 297,8 millió lejre (20,6 milliárd forint) csökkentette - közölte ma az Agerpres hírügynökség.

A versenyhivatal 2012-ben több mint 200 millió eurónyi bírságot rótt ki hat romániai olajipari cégre, arra hivatkozva, hogy 2008-ban, a versenyjogi szabályok megsértésével megegyeztek az ECO Premium néven ismert, ólompótló adalékanyagot tartalmazó benzinnek egyidejű kivonásáról a forgalomból. A legnagyobb bírságot a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező OMV-Petromra szabták ki, mivel a bírság mértéke a kartellezésért büntetett cégek 2010-es bevételeinek 3 százaléka volt.

A Petrom töltőállomásokat működtető OMV-Petrom mellett az osztrák anyavállalat OMV-kútjait üzemeltető PMV Petrom Marketingra is bírságot ki szabott ki a versenyhivatal, amelyet a bíróság idén márciusban 109,8 millió lejre csökkentett.

A Mol Romániára kirótt bírságot a legfelső bíróság tavaly júliusban 80,2 millió lejről 64,2 millió lejre csökkentette. Korábban a Rompetrol Downstream és az ENI Románia is elvesztette a pert a versenyhivatallal szemben, de az ő esetükben is enyhítették a bírságot. A hat megbüntetett cég közül egyedül az orosz Lukoil esetében nem született még meg a jogerős ítélet.

A hat vállalat külön-külön indított pereket a versenyhivatal döntése ellen. Az olajtársaságok már korábban kifizették a bírságot, miután a befizetés felfüggesztésére vonatkozó kérésüket elutasította az illetékes román bíróság. (4)

Az adócsalás-elleni főigazgatóság (DGAF) fokozott ellenőrzéseket tart a következő időszakban a Helios művelet keretében a bárokban, vendéglőkben és klubokban, ahol a nyugták kibocsátását vizsgálják. A művelet elkezdése óta 15,5 tonna zöldséget és gyümölcsöt és 3,6 tonna szeszes italt koboztak el.

A felügyelők 2,1 millió lej értékben bírságoltak és koboztak el árut, 10 vállalkozás működési engedélyét függesztették fel, és 12 kereskedő esetében tiltották meg egyik tevékenységük folytatását, miután kiderült, hogy illegálisan folytatták egyazon felületen a különböző tevékenységeket.

Az elkövetkező időszak ellenőrzéseinek célja azoknak a kereskedelmi egységeknek a feltérképezése és megbírságolása, amelyek nem rendelkeznek pénztárgéppel, nem bocsátanak ki nyugtát minden termék/szolgáltatás után, vagy éppen más jellegű dokumentumokat adnak ki a pénztárszalag helyett. (4)