Ma elutasította a szenátus a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) törvénytervezetét, amellyel a 2009-es népszavazás eredményének megfelelően 300-ra csökkentették volna a honatyák számát.

A tervezet ellen 83 szenátor szavazott, hárman tartózkodtak, ketten pedig igennel szavaztak a törvényjavaslatra.

A 2009-es népszavazáson a választók 77,78 százaléka szavazott az egykamarás parlament létrehozására, 88,84 százalék pedig a honatyák számának csökkentésére voksolt. A népszavazáson a szavazásra jogosultak 50,95 százaléka jelent meg.

„A szenátus ma 7765 573 román állampolgár akaratát semmisítette meg, akik úgy döntöttek, legtöbb 300 képviselővel működő parlamentet akarnak. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és az RMDSZ nem ért egyet a román állampolgárokkal. Ők a jelenlegi struktúra megtartására szavaztak, 500 haszontalan képviselővel” – írta Facebook-oldalára a PMP ügyvezető elnöke, Eugen Tomac.

A kezdeményezés esetében végső döntést a képviselőház hozhat majd. (4)

A kedvezőtlen etnikai folyamatok következtében fennálló, válságos helyzet orvoslására és megoldására csakis az autonómiaalapú konfliktuskezelés mutatkozik alkalmasnak - mondta ma Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője az EP-ben, a kisebbségek témakörében tartott konferencián.

Az Autonómia és stabilitás Európában című rendezvényen elhangzott véleménye szerint a diszkrimináció tilalmának elve, illetve a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" emberi jogainak védelme csak felületi kezelését jelenti a kisebbségek valós problémáinak. Ezek legfeljebb lassítani képesek a kisebb nemzeti közösségek rohamos identitásvesztését és drámai pusztulását - fogalmazott.

Kiemelte, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács képviselőjének korábbi jelentése már címében is megfogalmazza az autonómia és stabilitás közötti szoros összefüggést, amikor "az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól mint az európai konfliktusmegoldás ihletforrásáról" értekezik.

Tőkés úgy vélte: a migrációs válság közepette "szélárnyékba került" a kisebbségi kérdés; Európa nagyobb figyelmet szentel az idegenből jövő bevándorlók jogainak, mint az azok számát többszörösen meghaladó, saját kisebbségeihez tartozó polgárok érdekeinek. Tőkés szerint az uniónak elsődleges feladata lenne, hogy a saját polgárainak képviseletét ellássa és jogait biztosítsa. (4)

Klaus Johannis azonnal” visszaadja a Nagyszeben belvárosában levő ház bérbe adásából származó pénzt, amint megkapja a brassói ítélőtábla polgári döntését, közölte ma az államelnöki hivatal.

„Klaus Johannis úr tudomásul vette a nagyszebeni telekkönyv 9331-es módosítását, amelynek értelmében a brassói ítélőtábla polgári döntésének alapját képező ingatlannal kapcsolatos egyes tulajdoni jogok törlésre kerültek. Johannis úr teljes mértékben tiszteletben tartja a bíróság döntését, és kétségtelenül azonnal visszatéríti a bérbe adási szerződés alapján neki átutalt pénzösszegeket, amint kézhez kapja a brassói ítélőtábla polgári döntését” – tudta meg a Mediafax az államelnöki hivataltól. (4)

Hallgatólagosan elfogadta a szenátus a PSD módosító indítványát, amelynek értelmében a büntetőtörvénykönyvbe bekerül egy olyan bekezdés, amely arról szól, hogy Románia nemzeti jelképeinek meggyalázásáért egytől akár három évig terjedő börtönbüntetés járhat.

A 2009/286-os számú, a büntetőtörvénykönyvről szóló törvény kiegészítését célzó javaslatban szereplő cikkely a Románia jelképeivel szembeni „megvetést” határozza meg.

„A Románia jelképeivel, emblémáival vagy a hatóságok által használt jelzésekkel szembeni megvetés alatt értendő: a megbecsülés és a tisztelet hiánya, az az érzés, hogy egy bizonyos dolog nem méltó a figyelemre, becsmérlés” – áll a jogi bizottság jelentésében.

A nemzeti jelképek megsértésének meghatározása a következőképpen hangzik: „nyilvánosan elkövetett tett, amellyel a Románia jelképeivel szembeni megvetés jut kifejezésre” – ezt egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik a tervezet szerint. (4)

Sárga szintű figyelmeztető előrejelzést adott ki Románia és Erdély déli részére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) esőzések miatt ma este 22 órától holnap estig, ebben az időszakban hidegebb is lesz az ilyenkor megszokottnál, mondta Mihai Huştiu meteorológus.

A szakemberek által kiadott figyelmeztetés ma 22 órakor lép hatályba, és holnap 22 óráig lesz érvényes. Az érintett megyék a következők: Kovászna, Vrancea, Buzău, Brassó, Prahova, Ilfov, Giurgiu, Teleorman, Dâmboviţa, Argeş, Szeben, Vâlcea, Gorj, Olt, Dolj és Mehedinţi.

„Az említett időszakban a déli régiókban, illetve a Déli-Kárpátok és a Kárpátkanyar környékén fokozott légköri instabilitás várható. Olténiában, Havasalföld nagy részén és Erdély déli részében esőzések lesznek, elsősorban záporok, akár özönvízszerű jelleggel, villámlással, megerősödő széllel és elszórtan jégesővel kísérve” – tájékoztat az ANM. (4)

Kertész Leventét, a szombaton és vasárnap a Kolozsvár Teker Kerékpárklub által szervezett bicikliversenyekről kérdeztük.

A képsorok a Sport rovatban tekinthetők meg. (4)

Lemondott a szerdára meghirdetett tiltakozó megmozdulásról a Hippokratész szakszervezet, a Promedica szakszervezet, valamint a romániai orvosi szakszervezetek kamarája, mivel a héten tárgyalóasztalhoz ülnek az egészségügyi minisztérium képviselőivel.

Az egészségügyben dolgozók érdekeit védő szervezetek képviselői elmondták, szerdán vagy csütörtökön tárgyalnak a szaktárca illetékeseivel.

„A szakszervezeti tömörülések úgy döntöttek, folytatják a tárgyalásokat az illetékes hatóságokkal, hogy reális megoldást találjanak az egy hónappal ezelőtti tüntetéseken felvetett problémákra, így ideiglenesen felfüggesztik a hét második felére meghirdetett tiltakozó megmozdulásokat. A szakszervezetek vezetői tárgyaláson vesznek majd részt az egészségügyi minisztérium képviselőivel. Szóba kerül az ügyeletek és a munkaidő időtartama, az ezekért járó anyagiak, mint ahogy a munkakörülmények függvényében járó különféle juttatások is” – derül ki a szakszervezetek közleményéből.

Az érdekvédelmiek egyúttal üdvözölték Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszteri kinevezését. (4)

Halálra ítélték egy kínai kutatóintézet munkatársát, mert bizalmas, titkos minősítésű dokumentumokat adott el tízezer számra külföldi kémszervezeteknek - jelentette ma a Kínai Központi Televízió (CCTV).

A 41 éves Huang Jü 1997-től dolgozott számítógépes szakemberként a Szecsuan tartomány székvárosában, Csengtuban lévő kutatóintézetben. Ez az intézet felelős többek között azoknak a kódoknak a kifejlesztéséért, amelyek például a párt- és kormányszervek közötti titkosított kommunikációt biztosítják.

Huang több mint 150 ezer lemásolt dokumentumot adott át külföldi titkosszolgálatok képviselőinek, ami - a kínai nemzetbiztonsági ügynökség televízióban idézett illetékese szerint - háborús időszakban emberéletekbe került volna.

Az iratok közül 90 volt szigorúan bizalmas, 292 bizalmas és 1674 titkos. A rejtjel-kódok megrendelői között volt a Kínai Kommunista Párt, a kormány, a hadsereg és pénzügyi szervezetek.

Huang állítólag maga ajánlotta fel "szolgáltatását" az interneten 2002-ben, majd a különböző, meg nem nevezett szolgálatok meg is keresték. A laptopján és mobil adattárolókon lévő információkat külföldön adta át. Tíz év során 21 alkalommal bonyolított le ily módon adásvételt, ezzel összesen 700 ezer jüant (432 ezer lejt) keresett. (4)