Hazánkban is bírói felhatalmazáshoz kötötték a távközlési cégek által kezelt személyes adatokhoz való hatósági hozzáférést: az erre vonatkozó törvénymódosítást szerdán fogadta el nagy szavazattöbbséggel a képviselőház.

Az adatvédelmi szabályozás módosításáról Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére májusban alakult ki politikai konszenzus, amelynek nyomán a koalíció és az ellenzéki pártok vezetői közösen terjesztettek törvénymódosítási javaslatot a parlament elé.

A kommunikáció megfigyelését szabályozó korábbi jogszabályok - amelyeket a hazai sajtó "Nagy  Testvér" törvényekként emlegetett - alkotmányellenesnek bizonyultak. A januári párizsi terrortámadás után a Román Hírszerző Szolgálat és a legfőbb ügyész nemzetbiztonsági érvekre hivatkozva sürgette a joghézag felszámolását. (4)

Leváltotta ma a parlament a Román Televízió (TVR) vezetőségét, és ideiglenes elnök-vezérigazgatót nevezett ki a válságos anyagi helyzetben lévő közszolgálati intézmény élére.

A parlament 222 szavazattal utasította el az intézmény tavalyi tevékenységéről készített jelentést, 115 honatya nem értett egyet az elutasítással.

A jelentés elvetése automatikusan a köztelevízió elnök-vezérigazgatójának és igazgatótanácsának a leváltását jelenti. Stelian Tănase eddigi elnök-vezérigazgató megbuktatását a kormányoldal szorgalmazta. Helyére ideiglenesen Irina Lungu újságírót nevezték ki, aki több mint húsz éve dolgozik az intézményben, és tagja volt az igazgatótanácsnak.

A kormányoldal már a nyár elején napirendre akarta tűzni a televízió vezetőségének leváltását, de akkor az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), összefogva az RMDSZ-szel, megakadályozta ezt. Az ellenzéki pártok azt hangsúlyozták, hogy a vezetőségváltással nem lehet javítani a televízió helyzetén, mert annak kialakulásáért nem Tanasét terheli a felelősség.

Az őszi parlamenti ülésszak megkezdésével ismét napirendre került a kérdés, és Tanase szerint a leváltását most főként Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes szorgalmazta, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy doktori dolgozatának megírásakor plágiumot követett el. Oprea a PSDD kisebbik koalíciós partnerének, az UNPR-nek az elnöke. Tănase szerint Oprea elégedetlen volt azzal, ahogyan a köztelevízió beszámolt hírműsoraiban az ellene megfogalmazott plágiumvádról. (4)

Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket, de továbbra is azon az állásponton van, hogy az Európai Bizottság által megszabott kötelező kvóták nem jelentenek megoldást a kialakult helyzetre - mutatott rá ma Klaus Johannis.

Románia elnöke szerint az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán - Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenszavazata dacára, illetve Finnország tartózkodása mellett - elfogadott döntés végleges, azt már "sem megerősíteni, sem megváltoztatni" nem fogja az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerda esti rendkívüli értekezlete.

Sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen döntést többségi szavazattal "erőltettek" át a tagországokkal való egyeztetés helyett, de hozzátette: Románia végrehajtja a határozat rá vonatkozó részét. Kifejtette: Románia nincs a menekültek befogadása ellen, szolidáris a nehéz helyzetbe került uniós tagállamokkal, de az Európai Tanácsban március óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a menekültek szétosztása csak a tagországok önkéntes vállalása alapján történhet.

Az államfő - aki két hete arról beszélt, hogy Románia nem képes az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban integrálni menedékkérőket - mai sajtóértekezletén megjegyezte: a Romániának szánt menekültek száma valójában "nem nagy", tekintettel arra, hogy nem egyszerre fognak érkezni, hanem egy-két év alatt kisebb csoportokban.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, szintén ma Johannis kijelentette: sajnálja, hogy a menekültkvótáról nem konszenzusos döntés született. (4)

Mindkét fél részéről nagyobb önmérsékletre lett volna szükség a migránsválsággal és Magyarország kerítésépítési tervével kapcsolatos román-magyar vitában - jelentette ki ma Klaus Johannis államfő mai sajtóértekezletén, Bukarestben.

"Az ilyen vitákkal semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg, bonyolítják a két ország közötti viszonyt. Az a párbeszéd, amely lezajlott, nem illeszkedett a megszokott diplomáciai keretek közé" - állapította meg az államfő.

Victor Ponta kormányfő az utóbbi hetekben számos alkalommal éles szavakkal bírálta Magyarország bevándorlási politikáját, Európa szégyenének nevezve a budapesti döntéshozókat. A vádakat Szijjártó Péter minden alkalommal visszautasította. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a román kormányfő elveszítette önkontrollját, és egész Magyarországot megsértette. (4)

Klaus Johannis államfő ma úgy nyilatkozott, sajnálja, hogy a Bel-és Igazságügyi Tanács döntése, amellyel Romániának 2475 menekültet osztottak ki, nem konszenzus alapján született, hanem többségi szavazattal. Szerinte a döntést nem tudja megváltoztatni az Európai Tanács.

„Sajnáljuk és sajnálom, hogy ahelyett, hogy ezeket a döntéseket konszenzus alapján, tárgyalások útján hoznák meg, a többségi szavazás dönt. Nem hiszem, hogy a menekültkvóták voksokkal történő kiosztása megoldaná a helyzetet. Ez a matematikai elosztás nem vesz figyelembe egy sor fontos tényezőt” – fejtette ki mai sajtótájékoztatóján Johannis.

Mint mondta, a belügyminiszter „tökéletes, a kormánytól kapott és a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) által megerősített mandátummal” vett részt a Bel-és Igazságügyi Tanács ülésén. (4)

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ma a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőivel folytatott megbeszélést követően azt mondta, az érdekvédelmi szövetség csak hétfőn dönt a bizalmatlansági indítvány támogatásáról, „de szinte biztos, hogy ellenzéki pártként viselkedik majd.”

Kelemen Hunor azt mondta, a bizalmatlansági indítványról, illetve a TVR-nél kialakult helyzetről beszélt a két liberális vezetővel, Alina Gorghiuval és Vasile Blagával, ám a találkozót újabbak követik majd, a szövetség pedig hétfőn hoz döntést.

„A bizalmatlansági indítvány politikai eszköz, és nagyon helyes, ha minden parlamenti ülésszakban felhasználjuk. Számomra egy kérdés marad, hogy jó-e most benyújtani ezt az indítványt, vagy inkább két-három héttel később kellene, de visszaút már nincs. Az RMDSZ ellenzékben van, és szinte biztos, hogy ellenzéki pártként is fog viselkedni, persze, hogy nem szavaz az indítvány ellen, és kollégáimmal folytatott beszélgetéseinkből kiderül, a nagy többség is úgy véli, hogy egy ellenzéki politikai erő logikája szerint kell eljárnunk” – mondta Kelemen Hunor.

Rámutatott: a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás kapcsán az RMDSZ-frakciók együttes ülésén, hétfőn születik majd hivatalos döntés. (4)

Ferenc pápa a Kubából az Egyesült Államokba tartó repülőgép fedélzetén újságíróknak nyilatkozva cáfolta, hogy baloldali beállítottságú lenne.

"Vannak, akik azt mondhatják, hogy néhány dolog balosan hangozhatott, de ez hibás értelmezés lenne. Ha azt akarják, hogy imádkozzam el a hiszekegyet, készséggel megteszem" - mondta a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta: biztos benne, hogy doktrínája a "gazdasági imperializmussal" kapcsolatban megegyezik a katolikus egyház szociális doktrínájával.

A csaknem félórás, spanyolul és olaszul megtartott sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az amerikai kongresszusban az általa nem tökéletesen beszélt angol nyelven elmondandó beszédében csütörtökön "a kétoldalú kapcsolatokról és a multinacionális kapcsolatokról, mint a haladás és az együttélés jeléről" kíván majd beszélni.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok meg fogja szüntetni a Kuba elleni gazdasági embargót, de elmondta, hogy a törvényhozásban nem fogja felhozni ezt a kérdést, mert annak megoldása a két ország tárgyalásaitól függ. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két ország elnöke ezeket jó, mindkét oldalt kielégítő eredménnyel fogja majd lezárni. (4)

A romániai fogyasztók által lebonyolított online fizetések mintegy 30 százaléka okostelefonról vagy táblagépről történik – ez az arány 2014 szeptemberében még 20 csak százalék volt.

Részletek a Számítástechnika rovatban. (4)

Szlovénia Olaszország segítségét kérte a migráció kezelésében, attól tartva, hogy a Balkán-félszigeten keresztül érkező migránsok további feszültséget teremthetnek a térségben - adta hírül ma a La Stampa című olasz napilap.

Az Olaszország és Szlovénia közötti együttműködésről Sergio Mattarella olasz államfő és szlovén kollégája, Borut Pahor egyeztetett egymással Németországban, az úgynevezett Arraiolos-csoport találkozójának keretében. A La Stampa értesülései szerint Szlovénia "SOS-jelzést" adott le Olaszországnak, segítséget kérve a migráció kezelésében.

Szlovénia attól tart, hogy a tömeges bevándorlás útvonala Szlovénia irányába fordul, és a migránsok az országon keresztül Itália felé indulnak el. Szlovénia arra számít, hogy Olaszország segítséget nyújt a szlovén-olasz határtérség biztonságának fenntartásában.

Az olasz napilap azt írta, a ljubljanai kormány azt sem zárja ki, hogy a migránsáradat okozta feszültség a térségben újjáéleszti az etnikai konfliktusokat.

A Szlovéniával határos, északkelet-olaszországi Friuli Venezia Giulia tartományban is felkészültek már arra, hogy a bevándorlók áradata ismét irányt változtat, és Itália felé indul el, ez alkalommal nem Ausztrián, hanem Szlovénián keresztül. Az olasz-szlovén határtól nincsenek messze Horvátország határai sem. (4)