A szenátus plénuma kedden megválasztotta a PSD által javasolt Radu Boroianut a Román Kulturális Intézet (ICR) elnöki tisztségébe.

A szenátus 64 mellete és 49 ellene szavazattal választották meg Radu Boroianut az ICR élére.

A PNL által javasolt Iulian Tănase 49 mellette és 64 ellene szavazatot kapott.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, a szakbizottságok pozitívan véleményezték Radu Boroianu és Iulian Tănase kinevezését az ICR élére. (4)

A szenátus kultúrális és külpolitikai bizottságai ma pozitívan véleményezték Radu Boroianu és Iulian Tănase kinevezését a Román Kulturális Intézet (ICR) élére. A PSD Radu Boroianut javasolta az ICR elnöki tisztségébe, a bizottsági tagok egyöntetűen pozitív véleményezést adtak kinevezéséről.

A PNL Iulian Tănaset javasolta a tisztségre, aki 12 igen és 4 nem szavazatot kapott a bizottságok tagjaitól.

Amint arról beszámoltunk, Lilian Zamfiroiu, a Román Kulturális Intézet elnöke a múlt héten lemondott tisztségéből. (4)

Ma Klaus Johannis államelnök Románia schengeni övezethez való csatlakozásának perspektíváiról beszélt Matteo Renzi olasz kormányfővel, aki úgy vélte, a csatlakozás nem csupán Romániának, hanem Olaszországnak és az EU-nak is az érdekében áll a jelenlegi nemzetközi kontextusban.

A Klaus Johannis államelnök és Matteo Renzi olasz miniszterelnök közötti találkozó egyik témája Románia schengeni övezethez való csatlakozása volt.

„Ismét megerősítették, hogy Olaszország eddig is támogatta és továbbra is támogatja a schengeni övezethez való csatlakozásért tett erőfeszítéseinket, Renzi kormányfő úgy vélte, a csatlakozás nem csupán Romániának, hanem Olaszországnak és az EU-nak is az érdekében áll” - mondták hivatalos források. (4)

Csak a nyílt és őszinte román-magyar párbeszédnek látja értelmét Wetzel Tamás, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán kedd délutánra meghirdetett sajtóbeszélgetés előtt nyilatkozott nemzetpolitikai kérdésekről az MTI-nek.

Az évek óta szünetelő magas szintű román-magyar párbeszédre vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy Magyarország érdekelt a nyílt és őszinte párbeszédben. A legégetőbb kérdések között a református egyháznak korábban visszaszolgáltatott Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, a magyar himnusz éneklése és a székely zászló, a MOGYE, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák elleni hatósági fellépéseket említette.        „Nem látom értelmét, hogy barátságos fotók készüljenek egy közös kormányülésről, ha annak nincsen megfogható eredménye az erdélyi magyarság számára is” - jelentette ki Wetzel Tamás. (4)

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ismét kéri Markó Attilának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt parlamenti képviselőjének az előzetes letartóztatását amiatt, hogy kivonta magát a nyomozás alól.

A DNA egyik keddi közleménye szerint a kárpótlási ügyben végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a vádlott kivonta magát a nyomozás alól, elhagyta Romániát, és ezért nem hallgathatták ki. A per a legfelső bíróságon zajlik, ezért az előzetes letartóztatási kérelmet is ugyanott nyújtották be az ügyészek. (3)

Megkezdődött Ion Ficior volt kommunista munkatábor-parancsnok elleni per, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják a 87 éves férfit. 

A vádlott, a Duna-deltában felállított peripravai munkatábor egykori parancsnoka, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek, megjelent kedden a bukaresti ítélőtáblán tárgyalt ügyének első tárgyalásán. A vád szerint a peripravai munkatábor célja az volt, hogy pusztulásra ítéljék a foglyokat, akiket a kommunista rendszer ellenségeinek tekintettek.

A kegyetlen bánásmód miatt 103 fogoly halt meg 1958 és 1963 között, amikor Ficior volt a munkatábor parancsnoka. Ellene a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) nevű román kormányzati intézmény tett feljelentést az ügyészségen, és ennek nyomán született a vádemelés. (3)

Romániában vannak olyan témák, amelyekről még az államfőnek sem szabad beszélnie – erre hívta fel Sógor Csaba az Európai Parlament figyelmét a strasbourgi plenáris ülés április 27-i nyitónapján – olvasható a politikus mai sajtóközleményében.

Részletek a Napirenden rovatban. (4)

További előadásokkal zárult ma Kolozsváron, a Sapientia egyetemen megtartott MédiaTér II konferencia, amelynek témája a kárpát-medencei szórványmagyarság és közmédia viszonya volt. A mai előadásokon a Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, Horvátországban és Szlovéniában élő magyar kisebbség helyzetét mutatták be az előadók, az egybehangzó tapasztalat azt mutatta mindenhol, hogy a magyar nyelvű médiának meghatározó szerepe van a magyarságtudat megtartásában és ápolásában. A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója elmondta, a magyar közszolgálati médiában pozitív megkülönböztetésben kell részesíteni a szórványban élő magyarokat, ez pedig abban nyilvánulhat meg, hogy nagyobb teret kapjanak a közmédia műsoraiban a szórványközösségek, a lélekszámukhoz viszonyítva. Ennek érdekében a közmédia tudósítóit arra próbálják majd ösztönözni, hogy minél több szórvánnyal kapcsolatos témát dolgozzanak fel. (3)

A labdarúgó I. liga hétközi, 29. fordulójában a Kolozsvári CFR 1907 csapata a Chiajnai Concordiát fogadta.

A vendégcsapattól Serediuc a 35. percben betalált, s a 88. percig úgy tűnt, hogy a Concordia mind a három ponttal távozik a Fellegvárról.

Az egyenlítést Alexandru Păun fejesgólja hozta el, majd a hosszabbítás 4. percében Tiago Lopes is betalált, s a vasutasok 2–1-es győzelemnek örülhettek.

A helyszínen készült felvételek ide kattintva tekinthetők meg. (7)

Elfogadta kedden strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az Európai Unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült nejlonzacskók használatát. Az új szabályozás értelmében az unió tagállamai két lehetőség közül választhatnak: 2019 végére 90-re, 2025 végére pedig 40-re szorítják le az egy főre jutó éves zacskófelhasználást, vagy 2018-tól vállalják, hogy a vásárlók ne kaphassanak ingyen ilyen zacskót.

Az EP 2010-es adatai szerint minden uniós polgár fejenként csaknem kétszáz ilyen zacskót használt el abban az évben. Ezeket általában nem lehet újra felhasználni, így a kukában végzik, hatalmas terhet róva a környezetre. (3)