A kormány és az ellenzék is tárgyalásokat javasolt a frankhitelesek megsegítéséről, miután a svájci valuta több mint 15 százalékkal erősödött a lejhez képest csütörtökön - írja ma az MTI.

Részletek a Napirenden rovatban. (4)

Egy regionális háborútól féltik leginkább országukat a románok, de egyébként több mint másfél évtizede nem bíztak annyira a jövőben, mint most - derült ki egy felmérésből. Az IRES közvélemény-kutató intézet arról kérdezte az embereket, hogy hogyan látják országuk jövőjét - és azon belül saját helyzetüket - huszonöt év távlatában.

Arra a kérdésre, hogy mi az a két dolog, ami leginkább veszélyezteti Romániát ebben a negyedszázados perspektívában, a válaszadók 39 százaléka azt válaszolta: attól tart, hogy háború tör ki a térségben; 34 százalékuk felelte azt, hogy az ország elöregedése aggasztja leginkább. (9)

Klaus Johannis államelnök ma Brüsszelben kijelentette, meghívta a NATO főtitkárát Romániába, s meg kell állapodniuk „a megfelelő időpontban”.

„Nagyon boldog vagyok, hogy ma itt lehetek. Látogatásom megerősíti, hogy Románia határozottan elkötelezte magát az észak-atlanti partnerekkel szemben. Ma biztosítottam a főtitkár urat, hogy teljes mértékben támogatom a Szövetség erőfeszítéseit, és ismét meghívtam őt Romániába” - jelentette ki Klaus Johannis államelnök a Jens Stonltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az államelnök kifejtette még, hogy a főtitkárral együtt megállapodnak majd egy megfelelő időpontban.

Ami a NATO-főtitkárral való brüsszeli találkozóját illeti, Johannis kifejtette, hogy „nagyon jó és tartalmas beszélgetés volt”.

A NATO-hoz és az EU-hoz való tartozásunk, illetve az AEÁ-kal kötött stratégiai partnerség képezi az alapját a kül- és biztonsági politikánknak” - mondta még Johannis. (4)

A kamat ideiglenes csökkentését ajánlotta fel bajba került frankhiteleseinek ma az OTP Bank Románia.

A svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, aminek hatására a svájci frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott. Pénteken a nemzeti bank ennél is magasabb, 4,42 lejes frankárfolyamot közölt.

A 40 szereplős hazai bankpiacon az OTP reagált elsőként a frank hirtelen drágulására: a bank felajánlotta frankhiteleseinek, hogy három hónapon keresztül 150 bázisponttal (1,5 százalékkal) csökkenteni a törlesztőrészletek kamatát.

Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: ezzel a lépéssel az árfolyamnövekedés többletterhének mintegy 90 százalékát a bank magára vállalja. (4)

Megadta magát az a harmincéves férfi, aki ma két túszt ejtett egy postahivatalban Párizs egyik északnyugati elővárosában, Colombes-ban.

A fegyverest, aki több mint két órán át tartotta fogva túszait, őrizetbe vette a rendőrség. Egyetlen lövés sem dördült, mind a két túsz jól van, nem sérültek meg a túszejtés során - közölte a rendőrség.

A túszejtésnek az első hírek szerint nincs köze az előző heti iszlamista terrortámadásokhoz.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, túszokat ejtettek egy francia postahivatalban. (4)

A francia hírtelevíziók rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölték, hogy az elkövető egy labilis idegállapotú férfi, aki érzelmi csalódástól szenved, kisebb köztörvényes bűncselekmények miatt már volt dolga a rendőrséggel, de a terrorelhárítási szervek nem tartották megfigyelés alatt. (4)

Az elmúlt 24 órában hat ukrán katona elesett és 18 megsebesült oroszbarát szakadárok támadásaiban az ország keleti részén zajló harcok övezetében - közölte ma Andrij Liszenko, a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet (ATO) tájékoztató és elemző központjának szóvivője a kijevi sajtótájékoztatóján.

Ukrán sajtójelentések szerint előző nap a donyecki nemzetközi repülőtéren két ukrán katona halt meg, miután szakadárok orosz katonai segítséggel heves tüzérségi támadást és rohamot indítottak a légi kikötő elfoglalásáért.

Liszenko cáfolta, hogy a szakadároknak sikerült volna ellenőrzésük alá vonni a légi kikötőt, ahogy azt vezetőik állították.

Este elhallgattak a fegyverek, ugyanakkor a legfrissebb ukrán jelentések szerint pénteken a szakadárok újraindították az ostromot. A TSZN ukrán televíziónak sikerült beszélnie a repülőteret védő ukrán katonák egyikével, aki a híradás szerint arról számolt be, hogy a szakadárok valamilyen ismeretlen gázt engedtek be az új terminál épületébe. Megerősítette ugyanakkor, hogy az ukrán erők továbbra is tartják állásaikat.

A szakadárok nyár óta ostromolják rendszeresen a repülőteret. Kedden indították legújabb ostromukat, azóta kisebb szünetekkel folyamatosan zajlanak tüzérségi támadásaik, és fegyvereseik az új terminálba is behatoltak. Kedden a szakadárok rommá lőtték a repülőtér irányítótornyát, ami után az ukrán erők tüzérségi válaszcsapást mértek rájuk. A mostani összecsapásban nehéztüzérséget vetettek be a szemben álló felek. (4)

Több százan tüntettek pénteken a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen a pakisztáni Karacsiban lévő francia konzulátus előtt, a tiltakozók egy része összecsapott a rendőrséggel. Egy részük, mintegy kétszáz ember kövekkel kezdte dobálni a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, a biztonsági erők erre figyelmeztető lövéseket adtak le, majd könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására. Az összecsapásokban három ember megsebesült, a BBC tudósítása szerint két újságíró és egy rendőr.

Kiderült, hogy az AFP francia hírügynökség fotósát, Aszif Haszant is meglőtték; kórházba vitték, ott sikeresen megműtötték, és már nincs életveszélyben - írta az AFP. A rendőrség szerint a férfira tüntetők lőttek rá, s Haszant a tüdején érte a találat. A Reuters szerint a demonstrálók közül sokan fel voltak fegyverkezve.

A dél-ázsiai országban működő iszlamista pártok országos tüntetésekre buzdítottak az újabb, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák megjelentetése miatt. A dél-pakisztáni Karacsin kívül tiltakoztak a fővárosban, Iszlámábádban, valamint Lahorban, Pesavarban és Multánban is. Utóbbiban a demonstrálók egy francia zászlót is elégettek. (vs.hu)     (9)

Újabb túszdráma bontakozott ki Franciaországban, a Párizs-közeli Colombes postahivatalában. Legalább egy fegyveres tarthat fogva 2-5 túszt. Az első hírek szerint nem terror-, hanem rablótámadás történt.

Kettő-öt embert ejthetett túszul legalább 1 fegyveres.

A német sajtó szerint még nem tiszta, hogy rablásról vagy terrortámadásról van szó. A túszejtő maga vette fel a kapcsolatot a hatóságokkal. A BFMTV csatorna szerint nem terrorcselekményről van szó.

A helyszínre nagy erőkkel mentek ki a rendőrök, helikopter is köröz a postahivatal fölött.  (hvg.)    (9)

A külföldi hírszerzési felügyeletre vonatkozó törvénynek (FISA) köszönhető, hogy sikerült megakadályozni az amerikai kongresszus ellen tervezett terrortámadást - jelentette ki a Pennsylvania állambeli Hersheyben John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke (képünkön) - írja ma az MTI.

Az 1978-ban elfogadott, sokat vitatott FISA rendelkezik arról, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hírszerzési ügyekben házkutatási parancsot és a gyanúsított kommunikációjának megfigyelésére szóló engedélyt kapjon az erre a célra létrehozott titkos felügyelő bíróságtól (FISC). Boehner azért hozta szóba a törvényt, mert annak hatályát a törvényhozásnak hamarosan újból meg kell hosszabbítania.

Az FBI szerdán közölte, hogy letartóztatta a Raheel Mahrus Ubaydah álnevet is használó Christopher Lee Cornellt, aki arra készült, hogy csőbombákat robbantson a kongresszus épületében, és azt követően halomra lője az onnan menekülő embereket. Cornellre az FBI egyik informátora hívta fel a figyelmet, miután 2014 őszén a Twitteren kommunikálni kezdett a terrortámadásra készülő ohiói fiatalemberrel.

Boehner anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, kijelentette, hogy a FISA és az amerikai hatóságoknak a közvetlen fenyegetést jelentő személyekre való adatgyűjtési képessége nélkül a gyilkos tervre nem derült volna fény. (4)

A Szíriában több mint negyedéve megindított amerikai légicsapások sem akadályozták meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet abban, hogy az arab országban újabb területekre terjessze ki fennhatóságát - közölte az amerikai és független értékelésekre hivatkozva a The Wall Street Journal.

A lap szerint a fejlemények újabb aggályokat keltenek Barack Obama elnök közel-keleti stratégiájával kapcsolatban.

Amíg a légi- és rakétacsapások Irakban védekezésre kényszerítették az IÁ erőit, addig Szíriában a szélsőséges milícia újabb területek hódított meg, és ellenőrzését kiterjesztette nyugati irányba is.

Ez részben annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok katonai erőfeszítésit elsősorban Irakra összpontosítja. Szíria ugyanakkor - hasonlóan ahhoz, ahogy Pakisztán Afganisztán esetében - még mindig az Irakban harcoló iszlamista fegyvereseinek hátországa is, ahol azok könnyebben tudnak szervezkedni, tervezni és fedezéket találni.

A The Wall Street Journal úgy értesült, hogy Washingtonban mérlegelni kezdték az IÁ elleni határozottabb szíriai fellépés lehetőségét is. A téma február elején mindenképpen terítékre kerül, amikor a szenátus John McCain vezette katonai bizottsága meghallgatja az elnök által a Pentagon élére jelölt Ashton Cartert. (4)