„Ha lehunyom a szemem, és a szülőföldemre gondolok, a külvárosokra és a belvárosi utcákra, a Házsongárdra meg a hóstáti negyedre, az Írisz-telepre és a Csillaghegyre, a Kálvária-templomra és a Rabok-kertjére, gyöngéd képek vonulnak tova előttem, mint tavaszi félálomban, s ilyenkor látom igazán, hogy mi mindenre is emlékszem” – Bálint Tibor író Egyszer én is harangoztam című írásának fenti soraival, Váta Lóránd színművész tolmácsolásában nyitották meg tegnap este hivatalosan is az immár negyedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napokat. A Kolozsvári Magyar Operában megtartott ünnepi gála a huszadik születésnapját ünneplő kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes Postakert című táncjátékával – Könczei Csongor koreográfiájában – folytatódott, majd Gergely Balázs főszervező és Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató mondott köszöntőbeszédet. |
