Füleken a füleki, Nádasdon pedig a nádasdi emberek egy idő óta sokat beszélnek Likatosról és a likatosi emberekről. Nem hebehurgya, meggondolatlan, hetet-havat összehordó, mindent felnagyító-eltúlozó beszéd ez. Higgadt, komoly, megfontolt, felelősségteljes beszéd ez, akárcsak a füleki meg a nádasdi emberek. Igen, nyugodtan nevezhetjük kiutat, megoldási módokat kereső-kutató eszmecserének is ezeket a beszélgetéseket, amelyeket a józan, megfontolt és őszinte segítőkészség irányít, vezérel, kalauzol. Tehát bízvást kijelenthetjük: Füleken is, Nádasdon is gondolkoznak, töprengenek, kutatnak, keresnek, mérlegelnek, megvitatnak és következtetnek a füleki és a nádasdi emberek. És mindezt teszik okkal, aggodalommal telten, hiába kék az ég és zöld a rét s vörös a futórózsa, merthogy: |