Április elsejétől jelentkezhetnek be az idei parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok - közölte ma a külügyminisztérium.

A külképviseletek péntektől fogadják a külföldi állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkező román állampolgárok regisztrációs kérelmét, amelyhez román személyazonossági iratuk és a külföldi hatóságoktól kapott lakhelyigazolás másolatát kell csatolniuk - mutatott rá a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Dan Stoenescu, a külhoni románokért felelős tárca nélküli miniszter.

Az új választási törvény értelmében a postán vagy személyesen leadható kérelmek függvényében a román hatóságok további választóköröket alakítanak ki - a külképviseleteken kívül - azokban a térségekben, ahol legalább száz választópolgár igényli azt.

Ana Maria Patru, az állandó választási hatóság elnöke emlékeztetett: a külföldön élők az idén először levélben is voksolhatnak, ha előzetesen feliratkoztak a választói névjegyzékbe. A hivatalosan külföldön élők az előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.

Hazánkban június ötödikén helyhatósági választást tartanak: ezen a külföldön élő román állampolgárok nem vehetnek részt. A parlamenti választásokra év végén kerül sor, erre vonatkozik az április elsején kezdődő regisztráció, amely a választások előtt három hónappal ér véget. Bár a parlamenti voksolás időpontját még nem tűzték ki, azt nagy valószínűséggel november 20. és december 18. között bonyolítják le.

Románia idén visszatér a megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez. A külföldön szavazó román állampolgárok számára - az ország 41 megyéjén és fővároson kívül - egy különálló, 43. választókerületet hoztak létre, amelyből négy képviselő és két szenátor kerül a kétkamarás bukaresti törvényhozásba. (4)

Életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál – tájékoztatta ma reggel Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója az MTI-t.

Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991 és 2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Az írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg, 2002-ben Nobel-díjjal tüntették ki írói munkásságáért. (8)

(Fotó: Nándorfi Máté/MTI)

Megközelítőleg 200 orvos tiltakozott ma 12 és 14 óra között a munkaügyi minisztérium székhelye előtt a 2010/284-es, az egységes egészségügyi bérezésről szóló törvény alkalmazásáért, tehát a fizetéseknek az 1250 lejes minimálbérhez való igazításáért.

A Hippokratész Szakszervezeti Szövetség és a Promedica Szakszervezet delegációját a munkaügyi minisztérium egyik államtitkára fogadta. Az orvosok a kórházakban töltött ügyeleti időről is beszéltek, a tanácsadó pedig biztosította őket afelől, hogy ellenőrzéseket szervez majd, a plusz munka ugyanis illegális.

„A havi európai átlag ügyelettel együtt 140-160 óra, ők pedig átlagban 200 órát dolgoznak, elsősorban a munkaerőhiány miatt” – magyarázták a szakszervezeti képviselők. Ami az új, egységes bérezésről szóló törvény halogatását illeti, a szaktárca képviselői elmagyarázták a tüntetőknek, hogy még nem kapták meg a tervezetet az egészségügyi minisztériumtól. (4)

A székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi felvonulás szervezéséért, illetve a felvonuláson való részvételért kiállított 67 bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte a marosvásárhelyi bíróságtól az érintettek ügyvédje.

Kincses Előd ügyvéd - aki maga is a megbírságoltak között van - az MTI-nek elmondta: külön keresetet nyújtott be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nevében, külön 42 személy nevében, akiket egyebek között az esemény szervezéséért bírságolt meg a csendőrség, és külön 24 személy nevében, akiket a megmozduláson való részvétel és csendháborítás miatt bírságoltak meg. Hozzátette: elképzelhető, hogy a védencein kívül mások is pereskednek a bírságok érvénytelenítéséért. Megjegyezte: a védencei közül négyen részt sem vettek a tiltakozáson.

Az MTI-hez eljuttatott periratokban az ügyvéd formai és tartalmi kifogásokat egyaránt megfogalmazott. A formaiak között azt hangsúlyozta, hogy a kiállított jegyzőkönyveket sem a megbírságolt személyekkel, sem tanúkkal nem íratták alá, ezért ezek - megítélése szerint - semmisnek minősülnek.

A szervezés miatt megbírságoltak keresetében arra hivatkozott, hogy a rendezvényt a Siculitas Egyesület szervezte, és ha a hatóságok törvénytelennek tekintették a megmozdulást, csakis az egyesületet kellett volna emiatt felelősségre vonniuk. (4)

Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant ma a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir városban egy rendőröket szállító kisbusz mellett, 7 rendőr meghalt, további 27 személy megsebesült, köztük 14 civil - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A külvárosi út szélén álló autóba rejtett pokolgépet távirányítóval akkor hozták működésbe, amikor a készenléti rendőrség páncélozott járműve elhaladt mellette.

A hatóságok nagy számban mentőegységeket vezényeltek a helyszínre.

A detonáció következtében a közeli buszpályaudvar, valamint a környék épületeinek ablakai is betörtek, több jármű kárt szenvedett.

Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők 355 tagja vesztette életét, a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 5369 lázadóját "tették ártalmatlanná", számos helyen kijárási tilalom van érvényben.

A kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres küzdelmet folytató PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket. (4)

A nukleáris biztonságról kezdődik ma kétnapos csúcsértekezlet Washingtonban, a találkozón ötvenhat ország állam- vagy kormányfője vesz részt.

Barack Obama amerikai elnök tanácsadója a konferenciával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a világ kollektív biztonságának szempontjából a nukleáris terrorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés.

A résztvevők a hagyományok szerint nemcsak az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról cserélnek eszméket és tapasztalatokat, hanem más témákról is, köztük gazdasági ügyekről, a klímavédelemről vagy az atomerőművek biztonságosságáról. Kétoldalú találkozókat is terveznek.

Ez a nukleáris biztonsággal foglalkozó negyedik csúcstalálkozó. Az elsőt szintén Washingtonban rendezték 2010-ben, azt 2012-ben a szöuli, majd 2014-ben a hágai atomcsúcs követte. Az első három konferencián - illetve utána - összesen 260 nemzeti hatáskörben született intézkedést rendeltek el szerte a világon, és ezen lépések csaknem háromnegyedét már megvalósították. (4)