A közismert „svájci gárda” első alakulata 1506. január 22-én vonult be Rómába II. Gyula pápa (1503–1513 között) hívására Kaspar von Silenen gárdakapitány vezetésével. A 150 embert számláló svájci zsoldoscsapat akkori elsődleges feladata a római katolikus egyház fejének, a pápának a személyes védelme volt.
Dukátok, vidám élet vagy bőséges zsákmány?
Már 1480-ban IV. Sixtus pápa azon fáradozott, hogy a svájci kantonokban zsoldosokat toborozzon az Egyházi Állam seregébe, de csak II. Gyula pápa gondolt arra, hogy személyes testőrséget szervezzen a katolikus Svájc fiaiból. Régi ismerőséhez, Peter von Hersteinhez fordult, aki akkor a sitteni székesegyház főesperese volt, őt Rómába hívta és kétszáz fős gárda toborzásával bízta meg. Herstein rokonát, a tapasztalt katonát, Kaspar von Silenent ajánlotta gárdavezetőnek. A toborzás költségeire a híres Fugger Bank 4900 úgynevezett „largorum” dukátot és 974 közönséges dukátot adott.
A toborzás nem ment könnyen, mert a francia király is ugyanekkor csalogatott zsoldosokat seregébe és vidám életet, bőséges zsákmányt ígért nekik. A pápa testőrsége pedig sokak szemében csak unalmas őrszolgálatot jelentett. Végre sikerült 150 embert beszervezni, akiket aztán Herstein és Silenen egyenruhába öltöztetett és fegyverekkel látott el. A kis hadsereg télvíz idején átkelt az Alpokon és Róma felé menetelt. Milánóban és Aqua-pendente-ben a Fugger Bank ismét megtöltötte a csapat pénzeserszényét.
1506. január 22-én délután öt órakor vonult be a gárda a Porta del Popolo kapun az Örök Városba. A Vatikánba érkezőket a pápa ünnepélyes áldása fogadta, azonnal elfoglalták szállásukat és őrhelyeiket.
Mi ez?
