– Valóban logikusabb, következetesebb lett-e ez a szabályzat?

– A szabályzat módosításakor a következő szempontokat tartották szem előtt a szerzők: a nyilvánvaló hibák javítása, a szabályok pontosítása, egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése, világosabbá tétele, bizonyos szabályok enyhítése vagy fakultatívvá tétele, ugyanakkor a szabályok bővítése, kiegészítése. Pl. az összetételek esetében nem az eddigi gyakorlat szerinti nyelvtani felosztást vették tekintetbe. Tehát nem a különböző típusú összetételek alapján írták le a szabályokat, hanem a rendezőelv az egybe- és különírás magyarázatát követi. Most nem pl. a folyamatos melléknévi igenévi jelzős szerkezetek az egyik alfejezetcím, hanem a sokkal érthetőbb „a kialakult szokás mint a kivételes különírás és egybeírás forrása” vagy „a jelentésváltozás mint az egybeírás forrása”. Ugyanakkor tekintetbe vették az alakuló gyakorlatot, illetve a nyelvben végbement változásokat is. Hiszen ezért került sor bizonyos szabályok enyhítésére vagy fakultatívvá tételére. Gondolok itt arra, hogy több esetben nem csak egyféleképpen lehet a szabályzat alapján leírni szavakat, intézményneveket, vagy használni a nagy vagy a kis kezdőbetűt. Ilyen megengedett írásmódúvá váltak pl. a –h végű, toldalékkal ellátott szavaink: céh, céhvel vagy céhhel; az idegenből átvett szavak, pl. spray vagy spré vagy szpré. Emellett pedig az egyes szaknyelvek már szabályozott írásmódját is tekintetbe vették, pl. azt, hogy a fekete doboz-t ugyan ajánlatos külön írni, de ha a repülőgépen levő adatrögzítő dobozról van szó, egybe fogjuk ezután írni feketedoboz-ként, mert ez egy fogalomnak számít, és természetesen nem mindig fekete.