Helytörténet – Görög katolikus székesegyház

Első, meghiúsult terv

Asztalos Lajos

Kolozsvár – közelről – A Széchenyi tér 1937-ben. Keleti végében a Tornavivóda épületének még álló része


A Cigánysor lebontása

A Tordai út eleje, a Heltai utca (Cipariu), a Tanítók Háza és a Cimbalom utca (M. Lehrer) közötti kis, cigánynak vagy inkább cigánysornak mondott negyedet az 1980-as évek első felében lebontották. Az így létrejött üres telken rézsút, az Agyagdomb utca (Lutoasa) végétől, a Tanítók Háza mögött, a Szent György-laktanya elé akarták átvezetni a Tordai út elejét. Így akarták megszüntetni a Tordai útnak a Vörösmarty utca (Brassó) előtti veszélyes kanyarját.

Nem egy, nagy sebességgel ereszkedő, fékezni és ezért balra kanyarodni képtelen gépkocsi rohant bele a Tordai út bal oldalán, a 15. szám alatti házba, az itteni élelmiszerüzletbe, az 1980-as években az üzlet előtt sorban állókba, nemegyszer halálos balesetet okozva. És ezen a Vörösmarty utcától a Cimbalom utca végéig fölállított acélkorlát sem segített, esetenként a gépkocsik ezt átszakították.

Görög katolikus székesegyház

A Tordai út eleje elvezetésének tervéből azonban semmi sem lett, mert közvetlenül 1989 után az újjáalakult görög katolikus egyház az üres telket székesegyház építésére kiigényelte a várostól. A nagyléptű építkezés hamarosan el is kezdődött. De anyagiak hiányában 2011-ig a templomnak csak az alsó része készült el. Ekkor az építkezés új lendületet vett, s 2013 őszén felső részének alsó fele is állt már. A jelek szerint azonban a munkálatokat ebben az évben sem fejezik be.

A Széchenyi tér az 1900-as évek elején. A tér közepén az unitárius egyház Lakatos műhely feliratú épülete. A tér végében a Tornavivóda

A görög katolikus egyház már korábban, az 1920-as években is székesegyház építését tervezte. Görög katolikus templom ugyan már addig is volt Kolozsvárt. Egyik, az 1800-ban Babb János, később Ioan Bob, fogarasi püspök által építtetett Kismester utcai (Bob), a belvárosban, a másik, a jezsuiták által 1721-ben Monostoron építtetett az Oláh, későbbi nevén Templom utcában (Govora) állt. 1919, Erdély román uralom alá kerülése, de különösen 1920, az ezt szentesítő trianoni, úgynevezett béke után azonban a románok, s ezen belül a görög katolikusok rohamosan növekvő számának e két aprócska templom már túl szűk lett.

A görög egyesült felekezet helyzete 1924. április 29-től, mikor a Római Katolikus Státus a monostori apátsági templomot huszonöt évi használatra átadta, majd 1926. november 7-től, mikor a Deák Ferenc utcai minorita templomot a pápa nekik adományozta, javult ugyan, de csak bizonyos mértékig. Mert az első a külvárosban volt, a második meg az igényekhez viszonyítva kicsi. Ezért, meg valószínűleg azért is, mert a Bocskai téri Erzsébet-parkot a görögkeleti egyház megkapta székesegyház építésére, a görög katolikusok is püspöki templomot akartak emelni.

Az első terv

Az Ellenzék 1935-ben arról számolt be, hogy erre a célra a városi tanács 1925-ben a görög katolikus egyháznak ajándékozta a Széchenyi téri piac helyét. Ezt az egyház telekkönyveztette, s így a telek jogilag az ő tulajdona lett. Ennek ellenére még 1935 augusztusában is a város szedte be a piaci árusoktól a nem kevés helypénzt.

A Széchenyi tér 1941-ben. Keleti végében az árucsarnok, a betonbódék és a zöldségpiac

Az egyház 1936 tavaszán birtokba szándékozott venni a templomépítésre szánt területet. A görög katolikusoknak a Széchenyi tér közepén, a 28–29. szám alatt már volt egy nagyobb, az első világháború előtt vásárolt, a Kádár utca 2. és 4. számra kirúgó telke. Az Unitárius Egyháznak a Berde Mózsától örökölt, 27. szám alatti telke északi szomszédságában. Ez székesegyház építésére nyilván nem felelt meg, nem volt eléggé nagy.

A templomot a térnek arra a részére szándékoztak építeni, ahol a piac volt. A mai Köztársaság mozi előtti területre. A terv szerint a székesegyház építésének elkezdéséhez, alapkövének elhelyezéséhez először is meg kellett szüntetni a piacot, el kellett távolítani a húsárusító sátrakat. Mindez anyagi veszteséget okozott volna a városi tanácsnak.

Tornavivóda

A templom építésére az egyház 1935-re húszmillió lejt gyűjtött. De a piac elköltöztetésére a városnak csak egyetlen alkalmas terület állt rendelkezésére. Ez pedig a Tornavivóda udvara volt. Korábban azt tervezték, hogy vásárcsarnokot építenek ide. De a gazdasági válság miatt a városnak erre nem volt pénze. Ezért fölmerült az az úgymond szerencsés gondolat, hogy lebontják a Tornavivódát és anyagából az épület mögött, ennek udvarán, közvetlenül az Erzsébet-fürdő fala mellett, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő árucsarnokot építenek. A városi tanács elfogadta a javaslatot.

A tér keleti vége az 1940-es évek elején. Az aszfaltozók mögött, jobboldalt, a tér végében, az 1930-as években épült árucsarnok - SZILÁGYI LÁSZLÓ FELVÉTELE

A terv szerint 87 méter hosszú, a Hosszú utcától (Ploieşti) az Apáczai Csere János utcáig (Argeş) tartó épületet emelnek, melyben 22 üzlet, árucsarnok kap helyet. Ezek ugyan ideiglenesek lesznek, de 15–20 évig megfelelnek rendeltetésüknek. Mindegyik üzlethelyiség négy méter mélységű, 15–20 négyzetméter területű lesz. Mosdóval, raktárral, kirakattal látják el valamennyit.

A városi tanács versenytárgyalással szándékozott értékesíteni az üzleteket. Az Ellenzék szerint azok a kereskedők, akik fel akarják számolni árusítósátrukat, kedvezményesen jutnak hozzá új helyiséghez. A Tornavivódát még 1935 őszén lebontják, az árucsarnok építéséhez 1936 tavaszán látnak hozzá, hogy nyáron át is adhassák.

Zöldségpiac

Szabó T. Attila Kolozsvár települése a XIX. század végéig című, 1946-ban megjelent munkájában azt írja, hogy a Tornavivódát az 1920-as években bontották le. Erre végül csak később, 1935 végén, 1936 elején került sor. De az 1937. évi várostérképen a Tornavivóda homlokzati része még látható.

Végül a helyére tervezett 22 üzlet is felépült, melyeket 1984-ben, a mostani árucsarnok építése előtt bontottak le. Az üzleteken kívül a piac két oldalára két betonbódé-sort is állítottak. A Hosszú utca mellettit elsősorban mészárosoknak, az Apáczai Csere János utca felőlit főleg lacikonyhák részére.

FOLYTATJUK