Évforduló – Veress Pál, a halk szavú matematikaprofesszor



Oláh-Gál Róbert

Dr. Veress Pál (1893-1945)
120 éve született Kolozsváron Dr. Veress Pál (1893–1945) matematikaprofesszor. Családjának és életpályájának bemutatása megérdemli a kolozsvári olvasók figyelmét, mert a 20. századi erdélyi magyar értelmiségi életének alakulását jellegzetesen meghatározták a sorsfordító történelmi események, a két világháború, a katonai szolgálat, a menekülések.


 Édesapja Dr. Veress Vilmos kolozsvári matematikatanár, aki a felső kereskedelmi iskola (Kereskedelmi Akadémia) igazgatója és valószínű, az 1872-ben induló Ferencz József Tudományegyetem egyik első matematikus végzettje volt. Az okiratok szerint az árkosi Veress család története az 1600-as évek elejéig vezethető vissza. Az ősök között vitézek, katonák voltak – lófő székelyek –, majd később tisztviselők, tanítók, unitárius papok, akik közül néhányan nemesi oklevelet is kaptak.

A halk szavú matematikaprofesszorként emlegetett Veress Pál jelentős matematikus volt, és ha Budapest ostromakor egy alattomos akna nem okozza halálát, ma a legnagyobb magyar matematikusok mellett emlegethetnénk. Veress Pál Kolozsváron született 1893. július 19-én, 120 évvel ezelőtt. Édesapja, Dr. Veress Vilmos a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia tanára, édesanyja malomvízi Malom Aranka. Bár árkosi,

ősi székely unitárius család,

Veress Pál középiskolai tanulmányait a kolozsvári piaristáknál és a besztercei német nyelvű evangélikus gimnáziumban végezte. Érdekes, hogy egyetemi tanulmányait nem Kolozsváron, hanem Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta 1911 szeptemberétől 1913 júniusáig. Talán édesapja így látta jónak, talán vonzotta Budapestre Fejér Lipót és Eötvös Loránd nemzetközi híre. Viszont a tehetséges matematikus az 1914-es tanévet Göttingenben járta, majd 1915-ben a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen fejezte be. Azt tudjuk, hogy Göttingenben tanárai között olyan személyiségek voltak, mint Hilbert, Carathéodory, Hertz és Haar. Azt még nem tudom bizonyosan, hogy Veress Pál göttingai indexében szereplő, és kozmogóniát leadó Haar azonos-e Haar Alfréddel? Nagy valószínűség szerint igen, mert Haar Hilbertnél doktorált, és talán Haar Alfréd győzte meg Veress Pált arról, hogy doktoráljon Riesz Frigyesnél, a Kolozsvári Egyetemen.

Dr. Veress Pál, Dr. Veress Vilmos, Amál, Böske, Malom Aranka 1913 körül Kolozsváron

1915 júliusától 1919 decemberéig katonai szolgálatot teljesített, tartalékos hadnagyi rangot ért el, és másodosztályú ezüst vitézségi érmet kapott. Bölcsészdoktori szigorlatot 1918-ban tett Kolozsvárt Riesz Frigyesnél és Haar Alfrédnál. Disszertációjának címe: Az integrábilis függvényekre értelmezett függvényoperációról.

1919 áprilisában, ugyancsak Kolozsváron, a tanári vizsgát is letette. 1920-ban mind a négy Veress fiút, mindannyian katonatisztek, kiutasították az új országból,így Budapesten telepedtek le. Itt Dr. Veress Pál először állami középiskolai tanárként dolgozott, majd 1928-tól a Tanárképző Intézetbe nevezték ki. 1929 szeptemberében habilitált a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán

Valós függvények elmélete

témával. Ez a habilitációs dolgozata könyv formájában is megjelent, és egy nagyon modern irányzatot hozott a magyar matematikai analízis oktatásában. 1938 szeptemberétől címzetes nyilvános egyetemi tanár. Jelentősek és úttörőek voltak közgazdasági matematika dolgozatai. Dr. Veress Pál is sokban hozzájárult, hogy a statisztika matematikai diszciplínává vált. (A XX. század elején a statisztika még államtudománynak számított, és csak a jogi fakultáson tanították). Világviszonylatban Wald Ábrahámnak és Neumann Jánosnak köszönhető, hogy a statisztika mára szigorú matematikai diszciplínává vált, még ha ezt a társadalomtudomány nehezen is tudja megemészteni. Magyar viszonylatban ehhez Dr. Veress Pál is hozzájárult. Tudományos munkái a matematika és a biztosítási matematika köréből jelentek meg magyar és külföldi folyóiratokban. Kolozsváron született nagy matematikusaink, Bolyai János, Wald Ábrahám mellett, az idén 120 éve született Veress Pál is megérdemli, hogy a „krónikánkba híven följegyezzük”.

Ejtsünk néhány szót édesapjáról és a család történetéről is.

Dr. Veress Pál édesapja, Dr. Veress Vilmos (Árkos, 1853. január 27. – Kolozsvár, 1920) 1853-ben Árkoson született, felnőtt kort megért testvérei: Pál, Ágnes és Ilona. Székely szokás szerint

a legidősebb fiú ottmaradt az ősben,

a lányokat férjhez adták, stafírunggal, Vilmost kitaníttatták. Az újonnan megalakult Kolozsvári Egyetemet végezte el, és matematikatanár lett. Veress Vilmosmalomvízi Malom Arankát (Kolozsvár, 1862 –Budapest, 1937)vette feleségül.

Dr. Veress Pál menye, a festőművész fiának a felesége, V. Deák Éva családtörténetéből idézek:

Veress Vilmosés Malom ArankaKolozsvárott nagy, erkélyes, kertes házban lakott a Szamos hídja közelében, a Rákóczi út elején, majd a Bástya utcában. Kilenc gyerekük született, az elsők kicsi korban meghaltak, de azután 1885-ben világra jött Gábor, 1888-ban Géza, 1889-ben László, 1892-ben Szilárd, 1893-ban Pál, majd a lányok: 1894-ben Böske és 1896-ban Amál.

A Bástya utcai ház mindig hangos volt a gyerekzsivajtól, a Székelyföldről Kolozsvárra utazó rokonság is sűrűn vendégeskedett náluk. A pezsgő szellemi élet odavonzotta a gyerekek barátait, a fiúk menyasszonyait, Veress Vilmos tanítványait.

Veress Vilmos kék szemű, széles arccsontú, jóvágású férfi volt, meleg szívű, halk humorú, mindenki szerette.

A fiúk eredetileg az unitárius gimnáziumba jártak, a lányok a katolikus Marianumba. Gábor matematikai írásbelijén történt: abban az osztályteremben, ahol Veress Gáborült, mindenkinek hibátlan lett a dolgozata, azonos szokatlan megoldással. Ebből akkora botrány támadt, hogy az öccseit átvitték az unitáriusoktól a piaristákhoz.

Ünnepek előtt nagy sütés-főzés folyt a Veress-házban, Gábornak még

a zürichi egyetemre is küldtek töltöttkáposzta-kóstolót.

A svájci fiúk felbontották a csomagot, őt is megkínálták, és csak a kóstolóból jött rá, mennyire elbántak vele. A többi fiú Kolozsvárott járt egyetemre: Géza orvos lett, Szilárd agrármérnök, Pál matematikus (az egyetemet Kolozsvárott kezdte, Pesten a legkiválóbbak számára fenntartott Eötvös kollégiumban, majd Göttingában folytatta, hazai tanárai Beke Manóés Fejér Lipót).

A lányok és lány-unokatestvéreik is végeztek egyetemet, ami ritkaságszámba ment akkoriban. Veress Böskematematika-tanár, Amál biológus és vegyész lett. Esténként egyetemi diáktársaik jöttek össze náluk nagy irodalmi beszélgetésekre. A legtöbb vita Ady körül folyt, végül még Dr. Veress Vilmos is behódolt az új irodalmi irányzatoknak.”

A kolozsvári matematikus, Dr. Veress Pál osztrák lányt vett feleségül, (Meisel Dorothea, Korneuburg, Ausztria, 1897 – Budapest 1961), Házasságukból két gyermek született: Pál (Budapest, 1920–Budapest, 1999) és Éva (Budapest, 1923–Budapest, 1989). Pálból festőművész lett, felesége V. Deák Éva, és három lányuk született (Fruzsina, Anna, Zsóka). Éva Geguss Imréhez ment feleségül és egy Ildikó nevű lányuk született. Geguss Imre Budapest ostromakor vesztette életét, akárcsak apósa, Dr. Veress Pál. (A matematikusoknak érdekes, hogy Veress Fruzsina Gács Péternek, a Bostoni Egyetem matematikaprofesszornak a felesége).

Dr. Veress Pál matematikusi munkásságát, egy szaktanulmányban szeretném ismertetni. Köszönetet mondok Dr. Veress Pál unokáinak értékes adataikért, és a családi ereklyék bemutatásáért.

 

(A szerző matematikus, matematikatörténész, a Sapientia EMT adjunktusa)