Külső-Farkas utca (Zápolya, Dosztojevszkij, Moşoiu)

Már Kolozsvár magyar lakosságának 1453. évi összeírása is megemlíti a Farkas utca városfalon belüli és azon kívüli részét. Az 1691. évi várostérképen is jól látható az utca eleje [KvTel. 73.].

1990 után a polgármesteri hivatal az utca új neveként Milea, Vasile tábornok nevét javasolta. Egy ideig ez az utca-névtáblákon szerepelt, de a megyei tanács a javaslatot elutasította.

A belső-, külső- megkülönböztetésnek a XV. század közepétől való feltűnése azzal magyarázható, hogy 1405. július 2-a, Zsigmond király engedélye után, elkezdték építeni az Óváron kívüli várost kerítő városfalat, amely nemcsak a Magyar utcát, hanem több más, a városból kivezető, a Közép, a Farkas, a Monostor utcát is mintegy kettévágta, két részre osztotta. Az utca városfalon belüli szakasza lett a belső-, a városfalon kívüli a külső-.

A városfalak említett időpont után elkezdett építése még 1517-ben sem ért véget. Ezért II. Lajos király 1517. szeptember 11-én költ, Várdai Pál préposthoz és kincstárnokhoz intézett parancslevelében azt írja, hogy Kolozsvár okos és hű bíráját, az esküdt polgárokat és lakosait azért, hogy az új várnak építését folytathassák és bevégezhessék, a következő Szent Márton ünnepig a rendes és rendkívüli királyi adó fizetésétől mentesíti. De némely hívének jelentéséből megértvén azt, hogy az elkezdett vármű a polgároknak nagyon fontos, adómentességüket az 1518. évi Szent György napig meghosszabbította. És a kincstárnoknak meghagyta, hogy őket a kikötött időig sem személyi, sem vagyoni adófizetéssel ne háborgassák, és semmiképpen ne terheljék [JakabOkl I. 345.].

FOTÓ: GYURKA LÁSZLÓ FELVÉTELEI– Hóstáti házak romjai a Honvéd utca végén, a Kövespad alatt, 1986-ban. Középen a Téglás utca (Gyár) elejének és a Hősök tere (Mrti) északkeleti oldalának tömbházai.

Kövespad utca, Pietroasa, A. Suciu

A Külső-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal, Dorobanţilor) utca jobb oldalán, dél felé nyíló, a Külső-Farkas (Zápolya, Dosztojevszkij) utca végének érintésével a Kövespadra kaptató utca. A Kövespad alatt folyó, a Zápolya utcai kertekből érkező keleti Cigánypatak egykor nyílt mederben keresztezte az utcát. Az 1783–1785. évi felmérés alapján készült katonai térképen itt kis híd vezetett át fölötte. Az 1870. évi katonai térképen már nincs rajta.

Kezdetben az utca kétfelé ágazott, később jobbra kanyarodó ága a Csákány utcától Méhes utca lett. Évek múltán ettől lennebbi részét is a Méhes utcához csatolták. Ekkor a Kövespadra egyenesen kaptató utcában folytatódott – és folytatódik ma is – a Szvacsina (Carbonari, Hurmuzachi) utcáig. Ez a része a Pillangó-telephez tartozik. Az 1950-es években a földuzzasztott hadsereg tiszti állománya számára néhány, akkor divatos, szovjet ízlésű tömbházat építettek itt, egy, a Pata utca felé vezető, de addig nem jutó zsákutcában. Ezt az 1968. évi várostérkép jelzi [Cj68]. Az 1980-as évek elején, a Pata utcai lakótelep építésekor ezt kiépítették a Pata utcáig, és a Kövespad utcához csatolták. Az utcanév-javasoló bizottság 1998 áprilisában tartott első ülésén az egyik tag fölvetette az utca nevének megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy miért Pietroasă’köves’, ha egyszer le van aszfaltozva? A román fordítás ugyanis a magyar névnek csak az első tagját vette át. A nevet románra fordítók nem vették figyelembe, hogy a köves csak része a helynév Kövespadnak. A teljes név románul terasa pietroasălenne. Az utcát név nélkül már az 1783–1785. évi felmérés alapján készült katonai térkép is ábrázolja.

1869: Kövespad ut[cza] [Bodányi]; 1894: Kövespad utcza [Mach]; 1903: Kövespad utcza [Stein]; 1914: Kövespad utca [Cim14 168.]; 1917: Kövespad utca [Cs17]; 1923: Str. Pietroasă(pietros mn ’köves’) [Br 90., 99.]; 1933: Str. Pietroasa [OF 31., 37.]; 1937: Str. Pietroasă[Br37]; 1941: Kövespad utca [Kvát41]; 1945: Kövespad utca; Str. Pietroasă– Kövespad utca[Kvut]; 1957: Str. Pietroasă– Kövespad utca[Kv 187., 199.]; 1964: Str. Pietroasă– Kövespad utca; Str. Pietroasă; 1968: Str. Pietroasă[Cj68]; 1980: Str. Pietroasă[Cj80]; 1999: Str. Pietroasă; Str. Aurel Suciu [Kmth].

Nevét a Szamos régen kövespadnak mondott első völgypadjáról, szaknyelven teraszáról kapta.

Naszód, Năsăud utca

A Kövespad utca (Pietroasa, A. Suciu) bal oldalán nyíló, a Külső-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal, Dorobanţilor) utcával párhuzamos, a Kövespad alatt vezető zsákutca. Az 1980-as évek elején, a Honvéd utcai lakótelep építésekor, főleg a hóstátiak elkobzott kertjeiben kialakított utca. A keleti Cigánypatak, nyílt mederben egykor ezekben a kertekben folyt. Most a nemrég épült tömbházak alatt, csatornában csörgedez.

A Honvéd utca jobb oldala a Kövespad utcától lennebb 1985-ben

1990: Str. Năsăud[MC]. Nevét a helyhatóság adta.

Külső-Közép utca (Honvéd, Budai Nagy Antal, Dorobanţilor)

A Közép utca Középkapun kívüli folytatása, a Külső-Közép utcai hóstát, külváros. Név nélkül, teljes hosszában, már az 1763–1785. évi katonai felmérés alapján készült térképen rajta van. Az 1870. évi katonai térkép szerint, a Kövespad aljától balra kanyarodva eltávolodó keleti Cigánypatak keresztezte az utca végét. A XVIII. és a XIX. századi térképek szerint a jobb oldali házsor elejétől végéig egyvonalban volt. Az 1937. évi, 1:5000 léptékű térképen a Kövespad utcától kissé lennebb, a 74. és a 104. számú telek közötti házak, egy kivételével, mintegy tíz méterrel bennebb álltak. A házak és az úttest között széles, füves terület nyújtózott. Ennek ellenére a Kövespad aljáig nyúló kertjeik jó hosszúak voltak. És ez így maradt az í980-as évek elejéig, amikor az utca mindkét oldalát lebontották.

A XIX. század vége felé neve Külközép. Az utca kertjeinek végében, a Kövespad alatt, nyílt mederben folyt egykor a Cigánypatak. Itt, a hóstátiak elkobzott kertjeiben, az 1980-as évek elején épültek az akkor megnyitott Naszód (Năsăud) utca tömbházai.

1453: Kewzepwcha [...] vocatis extra muros [KmJkv I. 470.]; 1565: in Suburbio Medie platae [KvSzám 1/X. 156.]; 1576: „Lo fogattassek postasagra [...] Ennek huta vchaban kywl tartassek Az hata penig kywl keozepwcaba” [KözgyJk/3. 132b–137b]; 1588: Keozep vczaba kyweol [Élő 26.]; 1622: „szállottak vala az Közép utcában kűvül, az Pap István házához” [KvEml 153.]; 1653: Keozep vtzában kiuúl [Élő 26.]; 1690: „Az tatár tábor [...] hostátinkat rútul felégette, az egész Hidelvét, kivülső Magyar és Közép utcát...” [KvEml 220.]; 1704: „Die 20 Aprilis. [...] azon éjszakán ége meg Külső-Közép utca” [KvEml 289.]; „13 Februarii [...] Kolozsvárról kiszökött kurucok felső Magyar utcára és Közép utcára, az hostátyiban ugyan összepuskázván vélek” (Czegei Vass György Közép utcát említ, de szövegéből kiderül, hogy a Külső-Közép utcáról van szó) [KKv I. 258.]; 1738: „Kolosvár várossa Hostáttyában külső Közép utza” [KvTel. 74.]; 1754: „Kolosvár várossa Külső Közép Uczai Hostáttyában” [KvTel. 74.]; 1762: „Kolosvár Várossa Hostáttyában Külső Közép Uttza Meridionalis Során” [KvTel. 74.]; 1852–1857: kül középutcza [Jakab I. 37.]; 1865: Külső Közép utcza [Páncz]; 1869: Külső Közép ut[cza] [Bodányi]; 1876: Külső Közép utcza [Páncz1876]; 1888: Külső Közép utcza [Kv88]; 1894: Külső közép utcza [Mach]; 1899: Külközép utcza [KözgyJk 1899. 111.]; Honvéd utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1914: Honvéd utca [Cim14 168.]; 1917: Honvéd utca [Cs17]; 1923: Calea Dorobanţilor(dorobant h fn tört ’gyalogos [katona]’) [Br 86., 98.]; 1933: Str. Dorobanţilor[OF 36.]; 1937: Calea Regele Carol II [Br37]; 1941: Honvéd utca [Kvát41]; 1945: Honvéd utca; Str. Budai Nagy Antal utca [Kvut]; 1964: Str. Budai Nagy Antal utca; Str. Budai Nagy Antal; 1987: Str. Budai Nagy Antal; Str. Dorobanţilor.

Az utca a XIX. század elején az Alsó-Kereszt (Dohány, Petőfi) utcánál kinnebb, keletebbre ért véget. Amint fönnebb is láthattuk, ezt a városfalon kívüli települést a XVIII. században több ízben is a város hóstátjában levő utcaként említik.