Úti célunk eléréséig az amúgy is szűk völgyet három sziklaszoros teszi romantikussá. Az első, Felsőgáld után, annyira leszűkíti a völgyet, hogy az út és a patak alig fér el egymás mellett. Itt még jól láthatók az egykori, talán kezdetleges völgyzáró gát gerendáinak a sziklafalba vésett ágyazási helyei. A harmadik szoros változatos sziklacsoportjai alkotják a tulajdonképpeni Havasgálda, azaz az Intregalde szorost. Ezt elhagyva nem messze, a Kecskekő északi oldalán található a havasi gyopár, amely védett növény, és szedése büntetést von maga után. Nem egyszer tapasztaltam, hogy közvetlenül a víz partjától egészen a hegy csúcsáig időszakosan virágzik a gyopár. Sajnos annak is voltam szemtanúja, hogy a katonaság különleges osztaga éppen ezt a ritkaságszámba menő helyet választotta a gyakorlatozás színhelyéül, és ekkor tilos volt a helység látogatása. Az is többször megtörtént, hogy legelésző állatok tarolták le a havasi gyopárokat.

A Kecskekő északi oldala helyenként kőfolyásos, meredeken emelkedő. Aki megmássza viszont, fáradságáért kárpótolja a látvány. Aki fel tud jutni a Kecskekő tetejére, a hajdani vár romjára is rátalálhat, melyet II Ulászló romboltatott le.

A völgyi úton tovább haladva felfelé, alig két kilométerre menetiránt, jobb oldalon a hegyoldal aljában immár a nagyra nőtt ültetett fenyőfák közt van az Intregalde egykori turistaház. Itt több alkalommal is megcsodálhattam a környékbelieket népviseletben.

A völgyi utunk alkalmával azok, akik mászni és gyalogolni akarnak, Gáldamezőt elhagyva a Lovak-pataka mentén, a hirtelen emelkedő fáradságos ösvényen jutnak fel a mintegy 1000 m magasságban lévő fennsíkra. Itt egészen közelről lehet szemügyre venni a Csáklyakőt, amelyik tündöklően emelkedik a magasba. Északról három kimagasló szikla, hasadt, és ívelt csúcsaikkal, a Kalugyerek elegáns görbületei tűnnek fel a déli lejtőn. Szakadékos oldalain többféle karsztjelenség található. A sziklakolosszus megmászása egy órai fáradságos kapaszkodást igényel. Ez a kapaszkodós kitérő, csakis tapasztalt hegymászóknak ajánlatos. A fennsíkon csodálatos panoráma fogad, alpesi tájegységben lehet gyönyörködni. A fennsíkról vagy visszatérünk a völgyi utunkra, vagy nyugati irányban a változatos vad terepen tovább haladva, esetleg a tereppel sok helyen egybeolvadó makadám úton 3–4 órai gyaloglás után biztonságosan jutunk el végcélunkhoz Intregaldeig. Itt csatlakozni lehet a csoport azon tagjaihoz, akiknek nem volt lehetőségük a kitérő megtételére. A fennsíkról az út levezet a Remetei-szorosba is, innen pedig a kolostorig.

Az Intregalde egykori menedékházától két hosszabb hegyi túrára is el lehet indulni. Mindegyike 4–5 órát igényel. Mivel a magas hegyekben az időjárás nagyon váltakozó (forró napsütés vagy éppen záporeső), ajánlatos a megfelelő túraöltözék. A hosszabb út: Intregalde–Remetei-szoros–kolostor. A másik az Intregalde menedékháztól az előzővel ellenkező irányban a mintegy 1000 m magasságban lévő Igeni-tengerszemhez vezet, majd a völgyön lefelé haladva Magyarigenbe. Itt a református templom is turisztikai célpont, ahol Bod Péter (1712–1769) neves irodalmár, történész, az erdélyi művelődés kimagasló alakja lelkészkedett. Az ő és családja barokk síremlékei az itteni templomkertben láthatók. A két sírkő közé 1969-ben emlékoszlopot állítottak. A templomban állandó Bod Péter kiállítás van.