Levélbontó – Fürdőruhás Mona Lisa, avagy a Főtér és a csiricsáré



id. Nagy László

A Főtér 1939-ben
A városokban a lakossági igény tereket is létrehozott, különféle célok kielégítése érdekében. Elsősorban létrejött a kereskedelmi célú piactér, a tömegek gyűjtőhelye, fóruma, a keresztező közlekedést lehetővé tevő tér, a játszóterek, a pihenőparkok (Kolozsváron Sétatér elnevezéssel).


Gaál György kolozsvári kalauzából megtudtam, hogy a város főterét a városi tanács 1896-os határozata alapján dísztérré kívánták alakítani, több európai város – elsősorban az akkori fővárosok – példája nyomán. A határozatot alátámasztotta az 500 éves nagyszerű Szent Mihály-templom megléte, valamint a Mátyás-szobor megrendelése céljából megtett lépések.

A téglalap alakú hatalmas tér már nagyrészt megvolt, egy-két igénytelenebb házat kellett helyettesíteni. megépültek a házak melletti 5 méter széles aszfaltos járdák, mellettük a teret körbevevő 12 méter széles gránitkövekkel borított szekérút. A közbeeső, még mindig tágas teret újabb, belső járdákkal vették körül: ezen belül volt a tér északi felén a nagybetűs Templom, déli részére tervezték a Szobrot. Lebontották a templomhoz ragasztott jelentéktelen házakat, majd apránként megtervezték a szobrot körülvevő teret: elköltöztették a templom melletti sírokat; a főbejáratot szabadon hagyva, templom körül kertet alakítottak ki, különlegesen szép, öntöttvas kerítésekkel vették körül, Pákei Lajos tervei alapján; a szobor helyét, távolságát a templomtól maga Fadrusz János jelölte ki, a szobor nagyságát, magasságát arányosították a hátteret képező 20 méter magas templomfalhoz. Mivel a szobor talapzata egy stilizált várbástya, a szobor körüli tér macskakő burkolatot kapott, egy régi várudvarra emlékeztetve, ugyanakkor a siető gyalogosokat távol tartva. Ugyancsak a gyalogosoknak, rövidítés céljából, a tér déli részét két, egymást keresztező X alakot formáló járda osztotta négy részre. Az északi tágasabb teret a szobor foglalta el, a többi három részre pázsitot, virágokat terveztek. Ezt a zöld részt nem élősövénnyel vették körül, hanem öntöttvas elemekből kialakított kerítéssel. Végül, hogy a szobrot szemlélő tekintet ne kalandozzon jobbra-balra, a szobrot övező „várudvar” mellett két, magasabb fából álló zöld falat hoztak létre. Szökőkutat a Sétatérre terveztek, a tér méltóságához nem illett a vidáman csörgedező vízesés, ilyen a fővárosi Hősök Teréhez sem illik.

Az elképzelt és megvalósult díszteret először 1914-ben rontották el, a délnyugati sarokba két négyemeletes palotát engedélyezve. Két emelet elég lett volna, ilyenek voltak az akkoriban emelt New York szálló és a keleti oldal kupolás (státus) palotái.

A román uralom alatt a tér déli oldalára helyezték – egy tengelyben a szoborral – a Rómától ajándékba kapott kapitoliumi farkas szobrát. Alacsony és kisebb lévén, nem sokat rontott a téren.

A kommunista idők kezdetén az X alakú járdák alsó szárai helyett egy szélesebb szalagot köveztek ki, szemben a mai Nemzeti Bank épületével. Ezen épület erkélyéről okították az összeterelt népet. Az elvtársakat zavarhatta, hogy szembe kellett nézniük a templommal és a királlyal, de a kikövezett tér is kicsi volt. Ezért lett a gyűlések új színhelye a mai Béke tér, ahová felépítették a stílustalan Diákművelődési Házat, ennek erkélye szolgált dísztribünként. Ez még Gh. Dej idejében, a hatvanas években épült. Később Ceauşescu még kísérletezett a Főtér keleti oldalával, szószéknek a Bánffy-palota erkélye szolgált, de nyomasztotta a templomtorony és annak keresztje. Ekkor lett a gyűlések újabb helyszíne a Széchenyi tér, ahová deszkákból emeltek tribünt. Később ide emelték az anti-Mátyás szobrot, háttérként a mozi épületének homorú fala szolgált, meg persze szökőkútról sem feledkeztek meg.

A régi Főtér egységes művészi alkotás volt, nem csak egy szép, különálló templom és szobor. A Mona Lisa festmény rendeltetése is a díszítés, az esztétikai élmény. Lehetne ezen is változtatni, reklámcélokra használni, például meghagyni a hölgy híres titokzatos mosolyát, de átfesteni a ruházatát, esetleg fürdőruhává. Sikeresen lehetne, mondjuk kozmetikai cikkeket is reklámozni vele.

A művelt emberek általában tudják, hogy egy elismert műemléket vagy műemlék-együttest nem szabad megváltoztatni. Ha új rendeltetés merül fel, inkább máshol kell elkészíteni az eredeti megváltoztatott másolatát. Lehetne az új, csiricsáré rendeltetésű térnek más helyet keresni. Az eddigi főtér jelenlegi kősivataggá változtatása (noha a templomkert és ennek kerítése anakronizmusként látszik megmaradni, mert ez az egyház tulajdonában van) csak hangsúlyosodni fog, ha itt rendezvények segédkellékei (sörsátrak, manele színpadok, korcsolyapálya vagy épp uszoda) jelennek majd meg.