Kolozsvári legendától búcsúzunk



KOVÁCS HONT IMRE

Paneth és egy része a trófeáknak
Elhunyt Paneth Vili (Farkas), az egyik legnagyobb romániai asztaliteniszező és edző. A kolozsvári sportoló a Rekordok Könyvétől a koncentrációs táborokig minden mélységet és magasságot bejárt. Kedden este 92 éves korában érte a halál. Paneth Farkas 1917-ben született Kolozsváron. Édesapja szabászatot vezetett a városban. Krakkó környékéről rabbicsalád sarjaként telepedett Kolozsvárra, apja munkára és tudásra nevelte. A fiatal Farkas több sportág rajongója, végül az asztalitenisz mellett döntött. 1932-től a Haggibor Sportegyesületben vág bele sportolói karrierjébe.


 

Sikert sikerre halmozott: 1934-ben országos bajnok a csapattal (1937-ig az is marad), 1935-ban már megnyeri a Román Kupát, egy évvel később pedig világbajnoki döntőt játszik Prágában. A válogatott tagjaként megszerzi Románia első világbajnoki érmét asztaliteniszben. Második helyen végeznek – ekkor 19 éves. Ezen a vb-n állít be egy mai napig fennálló rekordot: a lengyel Alojzy Ehrlich-hel egyetlen labdamenetet 2 óra 15 percen keresztül „bonyolítanak le”. A Guiness Rekordok könyvében 1 óra 58 perc szerepel, de ez is elég volt ahhoz, hogy a bírót lecseréljék nyakfájás miatt. A labda több mint 12 ezer érintés után állt meg. Paneth maradt pont nélkül, de lengyel ellenfele a továbbiakban úgy játszott, hogy fél kézzel evett, mert megéhezett. Az 1937-es badeni (Ausztria) vb-n a negyeddöntőig jut el. Paneth 1937-ig játszott a Haggibornál. A világháború beköszönésével a sport háttérbe szorul. Névváltoztatást ajánlanak neki, de a „Panait” nem hangzik olyan jól, mint ahogyan a köztisztviselő gondolja. Munkatáborok, kényszerutazások, gettók, szökések – ez jellemzi a háború éveit Paneth életében. Az Oscar-díjas Steven Spielberg is felkereste a pingpongbajnokot, és az életéről filmet forgatott, amelyet jelenleg is őriz az amerikai Holokauszt Múzeum.

A zsidók meghurcolása mély nyomot hagyott benne. Hatvanöt tagú családjából ő az egyetlen, aki túléli a Holokausztot. Barátai, társai sorra meghalnak szökés közben vagy a koncentrációs táborokban, ő is egyik börtönből a másikba kerül. Életveszélyes szökései, álnevek használata ad lehetőséget neki több alkalommal is továbbjutni, de előbb-utóbb elkapják mindenhol. Nyelvtudásának és világbajnoki szerepléseinek köszönheti, hogy végül hazatérhet Kolozsvárra.

Hazatérése után folytatja sportolói pályafutását, 1947-ben újra elnyeri a Román Kupát. 1949-től a Kolozsvári Haladást erősíti, de a Bukaresti Haladásban is megfordul. 1953-ban visszavonul az aktív asztaliteniszezéstől, és edzőként dolgozik. A válogatottat is vezeti 1986-ig, de 1959-től nyugdíjazásáig a Kolozsvári Munkás Sport Klub (KMSC) elkötelezett edzője.

Aktív pályafutása alatt a válogatott többszörös tagjaként a legszínvonalasabb bajnokságokon vett részt. Világbajnoki ezüstérme mellett többszörös román bajnok és kupagyőztes. A román asztaliteniszt világszínvonalra emelte, számos hazai pingpongmester az ő keze alatt jutott el a világ csúcsára. Összesen több mint ötven arany érmet szerzett játékosként és edzőkent, és több mint 130 országos bajnokot készített fel. 16 világbajnoki és 32 Európa-bajnoki cím fűződik a nevéhez. A KMSC az ő irányítása alatt ötször nyeri meg a Bajnokok Európa-kupáját a ’60-as években, de második és harmadik helyet is szerez ugyanezzel a csapattal.

Több hazai és nemzetközi kitüntetés után 1993-ban a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) Érdemdíjjal jutalmazza munkásságát. 2003-ban megjelent életrajzi könyve román nyelven Paleta şi Planeta címmel.

Paneth Farkast ma 11 órakor kísérik utolsó útjára a Tordai úti zsidótemetőben. Ő az a kolozsvári, akit a sporttörténelem, a Rekordok Könyve és a Holokauszt Múzeum is őriz.

Emléke legyen áldott, Isten nyugtassa!