S hogy világos képet kapjunk arról, hogy mekkora szakadék tátong a kormányzati ígéretek és tettek között, adóemelésre is számíthat a lakosság. Azt már megszoktuk, hogy az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját rohamos tempóban emelik, akárcsak a luxustermékek jövedéki adóját. Erre mentségül szolgálhat, hogy a lakosságnak csak a gazdagabb rétegét érintik ezek az intézkedések. De már nem mondható el ugyanez a kormány azon újabb adóemelési tervéről, amivel – mint már kiderült – a miniszterelnök is egyetért. Valamikor az év második felében várhatóan a kormány egészségügyi járulékkötelessé teszi a bérleményeket, mégpedig úgy, hogy a tulajdonosnak 5,5 százalék járulékot is kell fizetnie a bérleti díj értéke után. Ez azt jelenti, hogy a lakástulajdonosoknak például az eddigi 12 százalék helyett (eddig ugyanis a bérleti díj 75 százaléka után kellett adót fizetni) 17,5 százalék adót kell lepengetniük, azaz többet, mint a 16 százalékos egységes adókulcs.

Az adók területén a kormány nem teljesítette az ígéreteket, a munkahelyteremtés esetében még annyira sem. Tavaly május óta nemhogy nem nőtt a munkahelyek száma, de a Ponta-kormány elmúlt tizenhat hónapjában a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékról 7,6 százalékra emelkedett. Tegnap kiderült, hogy az állami szektorban újabb elbocsátások lesznek, hiszen a kormány megszavazta a végkielégítésekhez szükséges anyagi fedezetet, így a postánál az év végéig 3600 ember válik munkanélkülivé, és több száz embert szintén állami tulajdonban lévő energetikai központoktól fognak elbocsátani.

Az augusztusi hőségben kezdődött el, és javában zajlik az adóhatóság átszervezése, amely nem kapott nagy visszhangot a médiában, de az átszervezés következtében szintén több száz ember vált munkanélkülivé. Egyelőre nagy kérdés, hogy a nyolc regionális központban létrehozott adóhatóság, amelyben a feloszlatott pénzügyőrség is helyet kap – elveszítve ezáltal önálló jogi személyiségét –, mennyire lesz képes növelni az államkassza bevételeit, hiszen maga a kormány is bevallotta, hogy nagy nyomás nehezedik a költségvetés bevételi oldalára. Az adóhatóság eddig sem remekelt az uniós átlaghoz viszonyítva az adóbeszedés terén, most aztán végképp kérdésessé vált, hogy például Kolozsvárról irányítva, hogyan fogják hatékonyabban behajtani Beszterce-Naszód megyében az adókat olyan körülmények között, hogy a régióközponti státussal nem rendelkező Besztercében – akárcsak a többi nem régióközpontban – drasztikusan csökkentették az adóhivatalok alkalmazotti állományát. A kormányfő szerint ez lesz a régiósítás egyik főpróbája.

Még az a szerencse, hogy Románia továbbra is kedvező feltételek mellett – legutóbb a hét elején 4,28 százalékos kamattal – képes állampapírokat kibocsátani, és pénzpiacokról finanszírozni az állam működését, így a Ponta-kormány különböző főpróbái egyelőre nem veszélyeztetik brutálisan, közvetlenül és azonnal az államot, valamint annak legnagyobb kincsét, a lakosságot.