Kiáltvány európai Erdélyért



ÖRDÖG I. BÉLA

Tiltakozni valami vagy valaki ellen mindig könnyebb, mintsem alternatív ajánlattal rukkolni elő, arról érvekkel meggyőzni másokat. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is tudja ezt, ezért szombaton, Erdély több mint száz településén szervezett tüntetéseken a bukaresti kormánynak a romániai magyarságot jelentős mértékben – és rendkívül kedvezőtlenül! – érintő régiósítási terve ellen, az önrendelkezés mellett fogalmazta meg javaslatait, elvárásait.


Köztudott, hogy közösségi szempontból mennyire fontos, hogy a döntések – a szubszidiaritás elve alapján – az érintettekhez legközelebb szülessenek, és a mindennapos ügyintézés lehetőleg helyben történjék – erről szól a decentralizáció folyamata. Ezek nem „magyarkodó találmányok”, hanem uniós elvek, amelyek a román és más nemzetiségű lakosság mindennapjait is ugyanúgy érintik. Ami viszont bennünket nyugtalanít, és nem alaptalanul, az a bukaresti hatalomnak az asszimilációra, a magyar kisebbség beolvasztására irányuló szándéka a közigazgatási reform ürügyén. Ez az előrelátható végkifejlete ugyanis a jelenlegi stratégiák törekvéseinek, akik azokat a közigazgatási egységeket, ahol a magyarok nagyon nagy számban élnek, olyan román többségű megyékkel olvasztanák össze, amelyeknek alig van történelmi, földrajzi vagy kulturális közük a Székelyföldhöz vagy éppen a Partiumhoz. Az efféle közigazgatási „reform” olyan lenne, mint amilyen Kolozsváron a hóstáti negyed felszámolását eredményezte. Igaz, akkor másféle diktatórikus népuralom virágzott …

 Az EMNP szerint hosszú távon Romániában a három történelmi országrészt, Erdélyt, Havasalföldet és Moldvát kellene föderális államba szervezni. Konkrétan: Havasalföldet négy, Moldvát három, Erdélyt pedig öt régióban, és ezeken belül mindegyikben létesíthető egy-egy metropolis-régió (Bukarest, Galac-Brăila és Brassó). Erdélyben a következő régiók tűnnek életképesnek: Bánság (Temesvár központtal), Partium (Nagyváraddal), Észak-Erdély (Kolozsvárral), Dél-Erdély (Nagyszebennel), Székelyföld (Marosvásárhellyel) és Brassó (a szász, a magyar és a román kultúra találkozási pontjaként, három megyei jogú várossal és öt várossal). Ezen felosztás mellett szól az ide tartozó megyék gazdasági és kulturális fejlettségi szintje, és a székhelyek földrajzi megközelíthetősége a helyi lakosság történelmében, hagyományaiban játszott szerepe. Logikus indoklás, amelynek megtagadása csak a logikátlanság, a szándékosság beismerése lenne.

Hogy mennyire lesz eredményes a szombat este tartott tömegrendezvény, ez csak később derül ki. Mindenesetre az egyik kolozsvári tüntetésszervező erről így nyilatkozott: jelképesebb és nagyobb mozgósító erővel bír, ha Erdélyben egyszerre több színhelyen gyűlnek össze kisebb-nagyobb tüntetőcsoportok, mintha csupán egyetlen egy településen több tízezren tiltakoznának.