Egyelőre elégedett vagyok az idei érettségi lebonyolításával is. Az elmúlt évekhez képest mintha most kevesebb lenne a herce-hurca, bár botrányra ismét volt ok. A román írásbeli napján kaptam a szívemhez, amikor kiderült, hogy az egyik bukaresti iskolába járó gyerekek egy része előre tudta a tételeket. Az ügyet tetézte, hogy a gyerekeken kívül lebuktak a pedagógusok is, néhány tanárnő melltartójában (hiába, a pedagógus-szakma teljesen elnőiesedett!) csúszópénzt találtak. Bár Románia kis- és nagykorrupciós ügyei bejárták az egész világot, remélem, hogy ez a mostani elszigetelt esetnek számít, nem jelent újabb billogot. Ugyanakkor elmélázhatnánk azon is, hogy a szülők egyikének-másikának honnan telik 600 eurós csúszópénzre, és ha már ennyire felveti őket a pénz, miért nem arra fordították ezt az összeget, hogy a gyerek behozza lemaradását, és önerőből érjen el sikert? Lehet, a pszichológusok nem tartanák helyénvalónak, hogy a szülő azt a 600 eurót inkább gyermeke jutalmazására tartogassa egy sikeres érettségi esetén, én mégis logikusabbnak látom ennek a szép summának ilyetén való felhasználását.

A melltartó-ügyön kívül volt más szánalmas-nevetséges eset is: egy dél-romániai kisvárosban például néhány fiatalnak a fülébe beragadt az óraelem nagyságú fülhallgató, amelyből az „ihletet” remélték, és ezért orvoshoz kellett fordulniuk. Szó se róla, évről évre leleményesebbek a tanulók, ész dolgában tehát jól állunk, a szorgalommal viszont baj van, elsősorban ezért fájnak olykor a statisztikák.

Lassan lejár tehát az érettségi is. Évről évre egyre jobb a felügyelet, bátran mondhatjuk, hogy bújjon el a legprofibb kémelhárítás az érettségizők, felvételizők ellenőrzésére szakosodott iskolák előtt! Mindez valahogy érthető, tekintettel az elmúlt évek szomorú tapasztalataira, no meg a technika rohamos fejlődésére. Bár egyesek tisztességtelen úton próbálkoznak – egyre kisebb „sikeraránnyal”, mint láthattuk –, ez is azt bizonyítja, hogy az érettséginek továbbra is nagy a tétje, főleg azoknak a fiataloknak a körében, akik egyetemen szeretnék folytatni tanulmányaikat.

Kevésbé hiszem, hogy egy jól megszervezett, sikeresebb érettségi után megváltjuk ezt a világot. De mégis bízom abban, hogy egy kakaslépéssel közelebb kerülünk ahhoz a világhoz, ahol a becsületes munka, a tisztességes tanulás a természetes.