A kiállítást Claudiu Groza és Márkus-Barbarossa János méltatta, utalva a játékos színekre, az egyszerű technikával elért hatásra, a kromatika erőteljességére. A festményeken intenzív és semleges színek keverednek, amelyek játékukkal elvarázsolják a nézőt, a pillangók röptét idézve könnyedségükkel. Az absztrakt alakzatok titokzatossága a gyerekkori izgatottságot idézi, amellyel szétnyitottunk egy-egy lapot, megcsodáltuk a kialakult művet, majd hosszasan méregettük a formákat, hercegnők, ismeretlen tájak, hétköznapi tárgyak körvonalai után kutatva.

A húsz festmény a vásznak összehajtásával készült el, a kialakult pillangók szárnyai pedig nem minden esetben kerültek egymás mellé, így újabb kihívásnak, játéknak bizonyul a párok megtalálása.