Írország azt tervezi, hogy a válságban szerzett tapasztalatait is felhasználja majd az elnökség folyamán, mivel ebben a fél évben egy olyan ország tölti majd be a krízisből kilábalóban lévő EU elnökségét, amely éppen maga is kifelé tart a gazdasági válságból.

Az ír elnökség a kilábalást az európai bankrendszer stabilizációján, a bankunió megteremtésén és a gazdaságpolitikai koordináción keresztül tervezi megteremteni. Emellett nagy hangsúlyt fektet a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, miután a 13 uniós tagországban is meghaladja a 25 százalékos szintet. Az ír uniós elnökség két területet tart kulcsfontosságúnak: a digitális gazdaságot és az Európa-szerte 87 millió embert foglalkoztató kis- és közepes vállalkozásokat, amelyeket Írország az „európai gazdaság gerincének” tekint. Prioritásként tekint az ír elnökség az úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszközre is, amely az Európai Bizottság tervei szerint a 2014 és 2020 közötti időszakban 40 milliárd euró befektetéssel egységes közlekedési, energetikai, informatikai, távközlési rendszert, infrastruktúrát teremt az EU-ban. Miután a 2012 novemberében tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozón a tagállamok állam- és kormányfői nem tudtak megállapodásra jutni az unió 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretéről, ennek az alkufolyamatnak a lezárása is várhatóan az ír elnökség feladata lesz.

Az ír elnökség honlapja a www.eu2013.ie címen érhető el. Az ír EU-elnökség logóját négy egymásban folytatódó „e” betű alkotja. A betűk a tagországokat jelképezik, és még inkább Írország 40 éves uniós tagságát, a körforgásos forma az EU elnökségének félévenként váltakozó jellegét. A kép teljes formája hagyományos kelta motívumot idéz. A logót internetes szavazással választották ki az írek, tavaly februárban.

2013. január 1-jén életbe lép az unió 25 tagállama által márciusban aláírt fiskális paktum is, miután az eurózóna 12 tagországa decemberben ratifikálta a dokumentumot. A paktum célja a fiskális fegyelem fokozása és nagyobb ellenőrzés lehetővé tétele az eurózónán belül azáltal, hogy bevezeti az „egyensúlyi költségvetés” szabályát. Ennek értelmében a nemzeti büdzséknek egyensúlyban kell lenniük, vagy többletet kell mutatniuk, ami azt jelenti, hogy az aláíró országok költségvetései legfeljebb a bruttó hazai termék 0,5 százalékának megfelelő strukturális hiányt mutathatnak fel. Az uniós tagállamok közül az Egyesült Királyság és Csehország döntött úgy, hogy nem írja alá a paktumot. A fiskális paktum előírásai jelenleg csak az azt aláíró eurózóna-tagokra nézve kötelező, a közös pénzt egyelőre nem használó országok számára akkor lesznek majd kötelező érvényűek, ha bevezetik az eurót.