A tervezett új gázvezetékek, az Északi Áramlat és a Déli Áramlat orosz gázt szállítana, míg a Nabucco ázsiai eredetű földgázt. Az Európai Unió a Nabuccót részesíti előnyben, de Andris Piebalgs uniós energetikai biztos január végén azt mondta, hogy a tervezett Déli Áramlat nem sodorja veszélybe a Nabucco vezeték megépítését. A vezetékrendszer kiépítésében a Mol mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint. A Déli Áramlat projekt résztvevője az orosz Gazprom és az olasz ENI mellett Bulgária, Szerbia és csütörtöktől Magyarország. Míg az orosz sajtó győzelemnek nevezi a Déli Áramlat megépítésére szóló szerződések megkötését, addig az Egyesült Államok és az Európai Unió is fenntartásainak ad hangot.

A Gazprom újabb győzelmet aratott
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap szerint a Gazprom újabb győzelmet aratott: az utolsó pillanatig hiányzó láncszem, Magyarország csatlakozásával véglegessé vált a Déli Áramlat gázvezetékben részt vevő államok sora, és így már nem félelmetes a Gazprom számára a Nabucco vezeték konkurenciája.

Ugyanakkor Matt Bryza amerikai helyettes külügyi államtitkár a magyar kormány képviselőivel folytatott megbeszélés után kifejtette: az Egyesült Államok a Nabucco projekt támogatására ösztönzi Magyarországot, mert az a diverzifikációt erősíti, míg a Déli Áramlat a függőséget mélyíti el.

Az Európai Unió évi 460 milliárd köbméter földgázfelhasználását részben saját kitermelésből, részben algériai importból és nagyrészt orosz behozatalból fedezi. A tagállamok nagyon eltérő helyzetben vannak. A földgázimportnak leginkább kitettek között van a közép-kelet-európai régió, beleértve Magyarországot és Olaszországot.

A Barátság gázvezetéken évi 160–180 milliárd köbméter földgáz érkezik Ukrajnán keresztül Európába, Lengyelország felé pedig a Jamal-vezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig kiépült Kék Áramlat 16 milliárd köbméter/év kapacitású.

A tervezett, 31 milliárd köbméter kapacitású Nabucco-vezeték Irán és Azerbajdzsán területéről szállítana – Törökországon keresztül – földgázt Európának. Lehetséges, hogy türkmén gáz is kerülne a Nabuccóba. A 3300 kilométer hosszú vezeték beruházási költsége a legutóbbi információk szerint mintegy 4,6 milliárd euró.

Orosz-olasz Déli Áramlat
A Déli Áramlat kapacitását évi 30 milliárd köbméterre tervezik. A projekt akkor kapott lendületet, amikor az orosz Gazprom és az olasz ENI olajtársaság 2007. november 22-én Moszkvában aláírta a megállapodást vegyes vállalat létrehozásáról, amely üzemeltetné az Európába irányuló Déli Áramlat vezeték oroszországi és a tenger alatti szakaszait. A vegyes vállalat 50 százalékban a Gazprom, 50 százalékban az ENI tulajdona. A tervek szerint 2013-tól üzemelő gázvezetéken nagyobb részben a Gazprom, kisebb részben pedig az ENI oroszországi lelőhelyeiről származó földgázt szállítanak majd.

A legkevesebb 10–15 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig, majd Szerbián és Magyarországon keresztül Ausztriáig. A Déli Áramlat bulgáriai szakaszának megépítéséről 2008. január 18-án írták alá a megállapodást, és erre fele-fele arányú orosz-bolgár vegyes vállalatot alakítanak. A vezeték szerbiai szakaszának megépítéséről és üzemeltetéséről 2008. január 25-én Moszkvában állapodtak meg. A Gazprom cége, a Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas 51–49 százalékos részvételével építik meg Szerbián át a vezetéket és gáztározót létesítenek a Vajdaságban, Szőlősudvarnokon (Banatski Dvor).

A kapacitás megduplázódik
Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatti vezetéken 2010-től évi 27,5 milliárd köbméter földgázt továbbít majd Európába, és egy újabb vezeték megépítésével a kapacitás megduplázódik. A Gazprom, az E.ON és a BASF együtt hasznosítja a szibériai, Juzsno-Russzkojei földgázmezőt, és együtt építik meg a mező termelését szállító Északi Áramlat vezetéket is. A projektben a holland Gasunie is részes.

A Mol és az orosz Gazprom 2006. június 21-én írt alá együttműködési megállapodást egy projektcég létrehozásáról a Dél-Európai Gázvezeték megépítésére és egy magyarországi föld alatti gáztározó létrehozására. A projektcégben 50 százalékban a Mol, 50 százalékban a Gazprom a tulajdonos. Tavaly, 2007 novemberében Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója Moszkvában tárgyalt a gázvezeték építésének előkészítésére létrehozott magyar-orosz projektcég munkájának eddigi eredményeiről.

Piaci szakértők szerint a tervezett vezetékek megépítése esetén is legalább évi 40–50 milliárd köbméter földgázszállító kapacitás hiányzik majd a növekvő európai szükségletek kielégítéséhez, de reálisan 100 milliárd köbméterrel nagyobb kapacitásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon.