Két hét alatt elfogadhatja a parlament az új választási törvényt, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült kompromisszumra jutnia a jogszabály több vitatott pontjával kapcsolatban. Az RMDSZ is „beadta a derekát”, ha tehát a három párt testületileg megszavazza az egyéni választókerületek bevezetését szabályozó törvényt, ez hamarosan kihirdetésre kerülhet. Az Alkotmány értelmében az államfő még egyszer nem küldheti normakontrollra a jogszabályt, Traian Băsescu tehát kénytelen lesz aláírni a dokumnetumot. Ismeretes, a parlament által korábban elfogadoitt törvény néhány cikkelyéről – az államfő megkeresésére – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes, ennek korrigálása van most folyamatban.

Az Alkotmánybíróság kifogásai épp azokra a cikkelyekre vonatkoznak, amelyek kiiktatása elsősorban az RMDSZ-t érinti. A testület alkotmányellenesnek találta, hogy a töredékszavazatokat olyan országos listáról osszák vissza, amelyre a pártok olyan jelölteket állítanak, akik nem méretkeztek meg egyéni választókerületekben. Az RMDSZ elsősorban Hargita és Kovászna megye miatt ragaszkodott a töredékszavazatok ilyen formában történő visszaosztásához. Azokban a székelyföldi választókerületekben ugyanis, ahol a magyarok aránya nagy, a mandátumok értelemszerűen az RMDSZ jelöltjeinek jutnak. Maradnak azonban RMDSZ-re leadott plusz-szavazatok is bőven, amelyek – összeadódva a többi megyéből származó töredékszavazatokkal – legalább még egy mandátumot hoztak eddig a szövetség számára. Az új rendszerben azonban kérdéses, hogy ki kapja ezt, erre lett volna alkalmas az országos lista. Márton Árpád képviselő lapunknak kifejtette: az a megoldás körvonalazódik, miszerint az eredeti változattal ellentétben nem csak a mandátumok felét, hanem valamennyit egyéni választókerületben osztanak ki. Az RMDSZ-re leadott Hargita és Kovászna megyei szavazatok nagy része tehát mandétumokká konvertálódnak. A mégis fennmaradó töredékszavazatok pedig ugyanúgy kosárba kerülnek, mint eddig, a visszaosztáskor azonban olyan jelöltek kapják a mandátumot, akik megméretkeztek az egyéni választókerületekben.

Miközben az egyéni választókerületekről folyik a vita, olyan egyeztetésekről is hallani a PNL és a PSD között, miszerint előrehozott választásokra kerülne sor, az önkormányzati és parlamenti mandátumokért való versengést egyszerre tartanák meg idén tavasszal. Sajtóértesülések szerint Călin Popescu Tăriceanu és Mircea Geoană megegyezett abban: a PSD bizalmatlansági indítványt nyújt be, amelyet a liberálisok is megszavaznak. A kormány megbukik, a PNL-nek és a PSD-nek pedig lesz gondja arra is, hogy az alkotmány által előírt kormányalakítási kísérletek is sikertelenek legyenek, Băsescu elnök pedig kénytelen legyen kiírni az előrehozott választásokat. Az egyezség értelmében a választásokat követően a két párt együtt alakítana kormányt. Ehhez azonban az szükséges, hogy minél hamarabb választásokra kerüljön sor, ezzel is megállítva a két párt további erózióját.

Eckstein-Kovács Péter szenátor lapunk kérésére kifejtette: törvényes akadálya nincs az említett forgatókönyvnek, bár nem tartja valószínűnek, hogy ilyesmire sor kerül. Felmerült az is, hogy az RMDSZ-t a Koszovó-ügy kapcsán tessékelnék ki a kormányból – erre mind Ludovic Orban, mind Norica Nicolai és Radu Câmpeanu liberális politikusok határozott utalást tettek. Egyes elemzők szerint ez lett volna az ürügy ahhoz, hogy a teljesen magára maradt Tăriceanu-kormány még idejében ledobja magáról a kormányzás terhét. (Tăriceanu állítólag elutasította Orban kérését, hangoztatva, hogy szerinte az RMDSZ kizárása a kormánykoalícióból káros következményekkel járna, az a magyarok magatartásának radikalizálódásához vezetne, és hogy könnyebben lehet a dolgokat ellenőrzés alatt tartani, ha a magyarok a kormányon belül vannak.)

– Vannak tanulságai a Koszovó-ügynek. Elsősorban az, hogy a kisebbségi kérdés az EU figyelmének középpontjába került. Koszovó függetlensége kikiáltásának azonban precedens értéke nincs, ott olyan szecessziós kísérlet történt, amely számunkra nem alternatíva. A Koszovó-ügy ugyanakkor a nemzetközileg elismert önrendelkezési jog megerősítése. Ez számunkra azért fontos, mert a belső önrendelkezés mellett hoz fel érveket, amit mi is kérünk, és amit más szóval autonómiának nevezünk – vélekedett a szenátor, aki szerint érthetetlen ez a hisztéria, Romániának nincs más alternatívája, mint elismerni a többi EU-s államhoz hasonlóan Koszovó függtelenségét.