Az ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló, Equus ferus przewalskii vagy Equus caballus przewalskii) a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij (1839-1888) orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny, hegyes fülek, rövid és álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagasság 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uráltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható - a Prezsevalszkij-lovakat a húsukért ölték le -, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is.

Az 1950-es évek végére csupán 12 egyede maradt fenn a természetben. A konzervációs erőfeszítéseknek köszönhetően a populáció jelenleg kétezer egyedet számlál, amelyek túlnyomórészt kaliforniai és ukrajnai rezervátumokban élnek - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon, amely ismertette a tanulmány főbb elemeit.

Korábban azt feltételezték, hogy a Przsevalszkij-ló hatezer-tízezer éve vált el a háziasított lótól (Equus caballus) az utóbbi domesztikálásának idején. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói viszont bebizonyították, hogy ez sokkal korábban történhetett meg.

A kutatók a Przsevalszkij-lópopuláció négy vérvonalánál vizsgálták az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t. Az eredmények tanúsága szerint az ázsiai vadló és a háziasított ló sokkal távolabbi rokonok, mint eddig feltételezték - közös ősük 160 ezer évvel ezelőtt élt. A továbbiakban részlegesen elvégezték a sejtben található (nukleáris) DNS szekvenálását is. (A szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének megállapítására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja). Kiegészítésként elvégezték a szomáliai vadszamár (Equus africanus somaliensis) genomjának részleges szekvenálását is, hogy pontosabban "kalibrálják" a lovak evolúciójának molekuláris "óráját".

Az eredmények alapján az ázsiai vadló és a háziasított ló útjai százezer éve válhattak el, bár időnként továbbra is párosodtak a két faj egyedei.

Az egyetem kutatói a továbbiakban azokat a géneket keresik majd, amelyek az ázsiai vadló és a háziasított ló testmérete közötti különbségekért felelősek. (4)