A nyugati, kettős városfal, amely előtt a házsongárdi Cigánypatak csörgedezett. A belső, sárgával, illetőleg pirossal jelzett a magasabb, vastagabb, mellvéddel, lőrésekkel, gyilokjáróval ellátott fal, előtte, mintegy hét méterrel az alacsonyabb, mellvéd nélküli külső fal. A kettő között az 1570-es évektől évtizedekig temetőnek használt kőkert. A két fal közötti távolsággal azonos volt a toronykapuk terjedelme. A külső falat jelző kettős, szaggatott vonal előtt a vizes árok. A római számok jelentése: XVII. Asztalosok tornya. Helyén ma a Kis-Búza (Vár utca) vezet ki a Petőfi (A. Iancu) utcára; XVIII. Vargák tornya – kissé megcsonkítva, ma is áll; XIX. Csizmadiák tornya; XX. Monostorkapu. (Jakab Elek: Kolozsvár története I. Világosító rajzok, 1870.)

Wesselényi, London utca

1852–1857: Wesselényi-utcza újabban London utcza [Jakab I. 37.]; 1865: London utcza [Páncz]; 1869: Londoni ut[cza] [Bodányi]; 1876: London utcza [Páncz1876]; 1888: London utcza [Kv88]; 1894: London u. [Mach]; 1903: London utcza [Stein]; 1904: Arany János utcza; 1917: Arany János utca [Cs17]; 1923: Str[ada]. Petru Maior (stradă n fn ’utca’) [Br 90., 94.]; 1933: Str. Petru Maior [OF 34.]; 1937: Str. Petru Maior [Br37]; 1941: Arany János utca [Kvát41]; 1945: Arany János utca; Str. Petru Maior utca [Kvut]; 1964: Str. Petru Maior utca; Str. Petru Maior.

Nevét a Wesselényi család itteni, egykori kertjéről kapta.

A patak

Miután a házsongárdi Cigánypatak elérte a Wesselényi (London, Arany János, P. Maior) és a Páris (Hegedűs Sándor, Şincai) utca elejét összekötő vonalat, csatornában folyt át az egykor Külső-Monostor (Unió, Memorandum) utca, később Monostori út (Mócok útja) eleje alatt. Korábban, mikor a városfalak és a Monostorkapu még állt, a patak fölött híd ívelt át. Minthogy az annakidején is a városból ki-, illetőleg bejövő út egyik legforgalmasabb hídja volt, ide boltozatos kőhidat építettek. Annak ellenére, hogy Monostor utcai kőhidat említ, 1594-ből származó adatunk minden valószínűség szerint erről szól. A Monostor utcában, a városfalon belül ugyanis nem volt vízfolyás, ami fölé hidat, különösen olyan nem, ami fölé kőhidat kellett volna építeni, így, amint azt az 1763–1785. évi katonai felmérés alapján készült térképen látható, csakis a Monostorkapun kívül, az előtte csörgedező házsongárdi Cigánypatak fölött volt ez két ízben is említett híd.

A Monostorkapu egyik kövén látható, valószínűleg a kapu építésének befejezését jelző évszám: 1476. (Jakab Elek: Kolozsvár története I. Világosító rajzok, 1870.)

1594: „Az monostor vczai ku (kű) Hidatt Bonttattuk feli miért Hogi Be szakadott valla Egi darab Hellien az Bollttja” [SZT IX. 359.]; 1603: „mikoron Monostor vczaban az Keohidon felliel (felül) mente[m] volna Zondj Mihalj engemet vtol ert” (utolért) [Élő 26.].

Monostorkapu

A patak jobb partjához közel, a Belső-Monostor (Unió, Memorandum) utca végében állt a Monostorkapu, a nyugati városfal egyetlen kapuja. Tornyával együtt a szűcs céh gondozta és védelmezte. A Zsigmond király által 1405-ben, az Óváron kívüli város fallal való kerítésére kiadott kiváltság után épült.

Építését valószínűleg első említésének évében, 1476-ban fejezték be. Ez az évszám látható a Monostorkapu egyik, a Történelmi Múzeum kapualjában kiállított kövén.

1479: turrim in platea rapulorum (’répa [azaz Monostor] utcai tornyot’) [KmJkv I. 785.]; 1497: „circa portam Rapularum” (’a Monostorkapu közelében’) [TT83 578.]; 1556: ad portam Monostor (’a Monostorkapuhoz’) [Élő 32.]; 1570: „Kewer Marthon ezt vallya hogy Ew thorda vcha feleol az Sathorok vegehez Iwtot volna [...] az Monostor vcha kapwra Megen Megh kerdy az kapwn vrzeokthul ha Lattak hogy ky Menth Zeoch Demeter” (mai olvasata: Kövér Márton ezt vallja, hogy ő Torda utca felől a Sátorok végéhez jutott volna […] a Monostor utca kapura megyen, megkérdi a kapun őrzőktűl, ha látták, hogy kiment Szőcs Demeter) [TJk III/2. 7–200]; „Tyzorakor Ment Enedy Kelemen Az Monostor kapwra, Es eo ott Eoryz volt egy Zappan wchaÿ azzonerth” (tíz órakor ment Enyedy Kelemen a Monostor kapura, és ő ott őriz volt egy Szappan utcai asszonyért) [Élő 32.]; 1575: „Az Monostor kapw Be Tetessek az feiedele[m] parancholatia zerent, legien az kis ayto Nytwa” (Az Monostorkapu betétessék az fejedelem parancsolata szerént, legyen az kisajtó nyitva) [Élő 13.]; 1586: „24 Martj az Monostor kapwn való égik lakatot meg Czinalgattak kiteol attam –/10” (Március 24. Az Monostorkapun való egyik lakatot megcsinálgatták kitől adtam…) [SZT IX. 358.]; 1589: „Monostor kapun kijweól egÿ gÿwmeolcheós kerth” (Monostorkapun kívül egy gyümölcsös kert) [Élő 33.];

1608: „Vivék el Kolozsvárról temetni Nádasra az Monostor-kapun” [KvEml 137.]; 1610: „az fejedelem, Báthory Gábor [...] Monostor kapun be, Hidutca-kapun ismét kiment” [KvEml 141.]; 1611: „az szőcsmesterek tornya mellett felmenvén” [KvEml 129.]; 1697: „8 Junii ismét nagy mennydörgések s villamások löttek és mennykő hullások [...]. Kolozsvárat az monostori kis ajtó bástyájának is az függő köveiben levér, az tordai kis ajtón alól lévő bástyát is megüti” [KKv I. 215.];

1703: „Végeztetett hogy minden héten két két iffiu Mester ember rend szerént az Hársfára vigyázzon Monostor kapu elôt s az Piatzonnis” [SZT IX. 158.]; 1704: „die 11 Januarii. Ez éjszaka 12 órakor kimenvén rácok és németek, [...] Monostor kapun” [KvEml 282.];1737: „Monostor kapu felett levő bástya” [KvLt Fasc II. 785.].

1815 körül: „Az egy Monostor-kapu fatoronyban vala egy óra, a torony mindenik oldalán számtáblával s mutatóval ellátva” [SZT IX. 448.]; 1839: „A belvárost vastag kőfal keríti, melyen több kapu van: mint a monostori, Szén utcai, Tordai, Közép utcai, Magyar utcai és Híd utcai.” [KKv I. 333.]; 1845 körül: „A belvárosnak a külvárosokkal való közlekedésére születésem idejében [1815] részint nagyobb kapuk, részint gyalogosok számára úgynevezett kisajtók szolgáltak. Ilyenek voltak: a Közép, Magyar, Híd, Monostor és Torda kapu s a Széna, Király, Szentegyház, Szappany utcai és Óvári kisajtó. [...] Monostor kapu fölötti fatoronyban volt egy óra, a torony mindenik oldalán számtáblával s mutatóval ellátva.” [KKv I. 330.].

A Monostorkapu melletti beépítetlen területen 1603 táján temető volt, a városi tanács rendelete szerint ide temetkeztek akkor a Híd és a Torda utca felső szerin lakók [Jakab II. 421.; KvTel. 83.].

A kaput 1843-ban bontották le. Amint az Erdélyi Hiradó közölte, „örömmel értesiti közönségét”, hogy „ledöntötték a Monostorkaput” [Erdélyi Hiradó, 1843, 140.; KvTel. 83.]. Ha lett volna műemlékvédelem és megmarad, ma a város egyik kimagasló műemléke, dísze volna.

Nevét a Monostor utca végén álló kapuként kapta.

FOLYTATJUK