Helytörténet – Kolozsvár – közelről

Nádas, Békás, Cigánypatak, Gorbó

Asztalos Lajos

A nyugati városfal előtt csörgedező házsongárdi Cigánypatak az 1763–1785. évi térképen. Középen, a Monostorkapu előtt, a patak hídja.
FOLYTATÁS LAPUNK MÁJUS 4-I SZÁMÁBÓL


Szénutcai piac, Szentgyörgy tér

1852–1857: szénutczai piacz [Jakab I. 37.]; 1899: London tér [KözgyJk 1899. 111.]; Arany János tér [KözgyJk 1899. 111.]; 1904: Szentgyörgy tér; 1914: Szentgyörgy tér [Cim14 169.]; 1917: Szt. György tér [Cs17]; 1923: Piaţa Sf. Gheorghe[Br 91., 102.]; 1933: P[iaţa]. Gh. Sion [OF 38.]; 1937: Piaţa Gheorghe Sion [Br37]; 1941: Szentgyörgy tér [Kvát41]; 1945: Szentgyörgy tér; Piaţa Sf. Gheorghe –Szentgyörgy tér [Kvut]; 1962: Piaţa Sf. Gheorghe –Szentgyörgy tér; Piaţa Păcii – Béke tér(pace n fn ’béke’); 1964: Piaţa Păcii – Béke tér; Piaţa Păcii;1995: P-ţa Lucian Blaga[Kmth 1995/143.].

Nevét az itteni szénapiacról a lakosság adta. A Szén utca eredeti neve is a szénával kapcsolatos: Széna utca, szászul Heugass ’ugyanaz’. Később megrövidült, Szén, majd Szín lett, minthogy Kolozsvárt annak idején az í-ző nyelvjárást beszélték, legalább részben.

A patak

A Szén utca (Jókai, Napoca) végében álló Csizmadiák tornyán, másképp Szén utcai tornyon, bástyán nyílt a Szén utcai kisajtó. Az ettől nem messze folyó Cigánypatak medre nem volt mély, ezért valószínűleg palló vagy híd nélkül is át lehetett kelni, haladni rajta. Nem tudjuk, milyen tágas volt ez a kisajtó, de egy 1845 körüli leírás szerint a kisajtókat, köztük ezt is, csak a gyalogosok használták. Ezek szerint a Szénutcai piacról a szénát a közeli Monostorkapun vitték be a városba. A kisajtót elhagyva, az 1763–1785. évi katonai felmérés alapján készült térkép szerint, a patak medre megközelítette a vizes árkot és vele párhuzamosan haladt a Monostorkapu felé.

Csizmadiák tornya

A Széna (Belső-Szén, Jókai, Napoca) utca végében álló kisebb, a csizmadia céh által gondozott és védelmezett torony. Fekvéséről Szén vagy Szén utcai kapunak, Szén utcai ajtónak, Szén utcai kisajtónak is nevezték [KvTel. 40–41.].

Szén utcai kisajtó

A Belső-Szén utca (Széna, Szén, Szín, Jókai, Napoca) végében álló kisebb városkapu. A Széna utcai kisajtó névváltozata.

A kép bal oldali sarkában látható földszintes háznak a képen nem látható széle elé képzelhetjük a Csizmadiák egykori, Széna (Szén, Szín, Belső-Szén, Jókai, Napoca) utca végében állt tornyát.

1571: „az zabok tornÿatol el kezdwen az Zenwca kysaÿto feleol esmet az chonka falokat keofalal rakyak fely” (Az Szabók tornyától elkezdvén az Szénutca kisajtó felől esmét az csonka falakat kőfallal rakják fel) [KözgyJk V/3.74a]; 1573: „Akaryak eo K. aztis hogi Ez May Naptwl fogwa az ket kert mely az zenwcha kis aytonal es az keozep kapwn aloll vagion meg zabadwllion Temetesre” (Akarják őkegyelmek azt is, hogy ez mai naptúl fogva az két kert, mely az Szénutca kisajtónál és az Középkapun alól vagyon, megszabaduljon temetésre) [KözgyJk V/3. 76a–95a]; 1817: Szín Utszai Ajto [KvTel. 105.]; 1833: „A Szén utcai kapun kivül történt égettek felsegítésére” [Kiss 132.].

Nevét a Szén utca végén nyíló kisajtóként, ajtóként, kapuként kapta.

Az 1573. évi adatban a belső nagy, mellvéddel, gyilokjáróval ellátott és a tőle mintegy hét méterrel kinnebb álló kisebb, alacsonyabb fal közötti ún. kőkertrőlvan szó, melyet a templomok, klastromok körüli temetőhelyek betelte után, a Házsongárdi temető megnyitása előtt, az 1570-es évektől egy ideig temetőnek használtak.

Széna utcai bástya

A Széna (Szén, Szín, Belső-Szén, Jókai, Napoca) utca végén álló, a csizmadiák által gondozott és védelmezett torony. A Csizmadiák tornya névváltozata.

1582: az Zena vczay basthia [KvSzám 3/VI. 10.].

Nevét a Széna utcáról kapta, melynek a végében állt.

Széna utcai kisajtó

A Széna utca (Szén, Szín, Jókai, Napoca) végében levő kisajtó. A Szénutca, illetőleg Szénutcai kisajtó korábbi változata.

A Szentgyörgy tér középének részlete az 1930-as években. Előtérben a Szent György-szobor és a Szentgyörgy tér északi, rézsútos oldalán álló kétemeletes, 1960-ban lebontott ház.

1562: „Domini Judex et iurati cives Civitatis Coloswariensi Petro Lakatos pro diversis laboribus ad cellarium civitatis ad portam Claustri franciscanorum ad portam parúam Zena wcza dicta” (Kolozsvár város bíró és esküdt polgár urai Lakatos Péternek a város pincéjénél, a ferencesek klastromának kapujánál, a Széna utcainak mondott kisajtónál [végzett] különböző munkáiért...) [KvSzám 1/VI. 1.]; 1571: „az zabok tornÿatol el kezdwen az Zenwca kysaÿto feleol esmet az chonka falokat keofalal rakyak fely” (Az Szabók tornyától elkezdvén az Szénutca kisajtó felől esmét az csonka falakat kőfallal rakják fel) [KözgyJk V/3.74a]; 1573: „Jw volt az varossbol Zena vca kiss aiton” (Jű volt az városból Széna utca kis ajtón) [TJk III/3. 49–302.]; 1579: „Kett wassat vöttem az Zena vcza kys aÿtora ell Törött vala az emelchö [...] fyzetem kett vasert d. 16” (Két vasat vöttem az Széna utca kisajtóra, eltörött vala az emeltyű […] fizettem két vasért dénár 16) [KvSzám I/18. 28–31.]; 1582: Az Zénwcza kis aÿto [KvSzám 3/V. 6.]; 1590: az Zena vczay kysz ajto [SZT XII. 348.]; 1845 körül: „A belvárosnak a külvárosokkal való közlekedésére születésem idejében [1815] részint nagyobb kapuk, részint gyalogosok számára úgynevezett kisajtók szolgáltak. Ilyenek voltak: a Közép, Magyar, Híd, Monostor és Torda kapu s a Széna, Király, Szentegyház, Szappany utcai és Óvári kisajtó.” [KKv I. 330.].

Nevét a Széna utcáról kapta, amelynek a végében nyílt.

Az 1562. évi adat a Farkas utcai klastromot említi, mert akkor ez a ferenceseké, pontosabban a kisferenceseké, míg az óvári klastrom a domonkosoké volt, csak a XVIII. század elejétől lett ferencrendi.

Szénakapu

A Belső-Szén (Széna, Szín, Jókai, Napoca) utca végén álló kisebb városkapu. A Szén utcai kapu változata. A csizmadia céh gondozta és védelmezte, ezért Csizmadiák tornyának, tévesen bástyájának is nevezték.

1582: az Zena vczaÿ basthia [KvSzám 3/6., 10.].

Nevét a Széna utca végében álló Csizmadiák tornyán nyíló kapuként kapta.

Páris, Hegedűs Sándor utca

A Belső-Monostor (Unió, Memorandum) utca végén, a városfalon kívül, baloldalt nyíló, a Belső-Szén (Jókai, Napoca) utca végéig vezető utca. Akár a London (Arany János, P. Maior) utca, ez is csupán a városfal hadászati jelentőségének megszűnése után épülhetett ki. A London és a Páris utca közt folyt a házsongárdi Cigánypatak. A XIX. század végén földalatti csatornába bújtatták, így most az egykori telekhatár, a házak alatt csörgedez.

1852–1857: Páris-utcza [Jakab I. 37.]; 1865: Páris utcza [Páncz]; 1869: Párisi ut[cza] [Bodányi]; 1876: Páris utcza [Páncz1876]; 1888: Páris utcza [Kv88]; 1894: Páris utca [Mach]; 1903: Páris utcza [Stein]; 1913: Párizs utca [Cs13]; 1914: Hegedűs Sándor utca [Cim14 168.]; 1916: Hegedűs Sándor utcza [Kv16BI]; 1923: Str. Şincai[Br 91., 98.]; 1933: Str. Şincai[OF 36.]; 1937: Str. Şincai[Br37]; 1941: Hegedüs Sándor utca [Kvát41]; 1945: Hegedüs Sándor utca; Str. Şincai utca[Kvut]; 1964: Str. Şincai utca; Str. Şincai.

Nevét a helyhatóság adta. Hegedűs Sándor 1847-ben Kolozsvárt született. Politikus, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jogi és közgazdasági író, Jókai sógora. 1905-ben, Budapesten halt meg.

Wesselényi, London utca

A Külső-Monostor utca (Monostori út, Mócok útja) elején, baloldalt nyíló második, a Szénapiacig, a későbbi Szentgyörgy (Béke, Blaga) térig vezető utca. Az 1718. évi térkép szerint itt nem volt utca, a nyugati városfal előterében puszta, be nem épített, meg nem művelt föld terült el. Ennek csak nyugati (a mai vármegyeháza, városháza) sorát szegélyezték kertek. Az 1763–1785. évi katonai felmérés alapján készült térképről is nagyjából ez olvasható le, azzal a különbséggel, hogy a kertek keleti, a mai utca felőli során egy-egy ház is állt. A városfal előtt a Házsongárdból lefolyó, a várárkot feltöltő Cigánypatak folydogált. Az utca a XIX. század első felében kezdett kialakulni. A szabadságharc leverése után nem a Híd (Dózsa György, Ferdinánd király), hanem ez az utca lett a Wesselényi utca. Rövid idő múlva azonban London utca a neve.