A legnagyobb európai hitelminősítő összefoglalója szerint a balti térségben a gyorsuló infláció, Csehországban és Lengyelországban az „eurószkepticizmus”, Bulgáriában és Romániában a konvergencia-folyamat irányításának nehézségei miatt késik az euróövezeti csatlakozás.

A Fitch szerint továbbra is jó esély van arra, hogy Szlovákia 2009 januárjában belép az euróövezetbe; ezt tükrözi, hogy a hitelminősítő júliusban felminősítést valószínűsítő pozitívra javította az addigi stabilról a magasan elsőrendű, „A” szintű szlovák szuverén adóskockázati besorolás kilátását.

Kockázatok terhelik azonban az inflációs kritérium szlovákiai teljesíthetőségét, különösen akkor, ha az uniós hatóságok „keményen” értelmezik a dezinflációs teljesítmény fenntarthatóságát, áll a Fitch pénteki jelentésében.

A Goldman Sachs nemzetközi pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege éppen pénteken kiadott térségi elemzése azt írja: a ház az általa nemrégiben megemelt olajár-előrejelzés és az erős kelet-európai élelmiszerdrágulás miatt átlagosan fél százalékponttal emeli jövő évi közép-európai inflációs előrejelzését. A GS szerint ennek egyik oka, hogy nemrégiben 85 dollárra emelte 2008-as átlagos olajár-jóslatát, a másik pedig az, hogy – főleg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában – az idei termés súlyosan megsínylette az aszályt és a hőhullámokat.

A Goldman Sachs pénteki elemzése szerint a ház a 2008. végi éves magyar inflációra adott prognózisát 4,4 százalékra emelte az eddigi 3,9 százalékról, megjegyezve, hogy még az emelt előrejelzést is felfelé ható kockázatok terhelik a hatósági árak oldaláról.

A szlovák euróövezeti csatlakozási esélyekről a GS is azt állapította meg, hogy jóllehet Szlovákia a csatlakozási kérelem elbírálásának idejére – 2008 március-áprilisára – valószínűleg teljesíti az inflációs előírást, az inflációs nyomás azonban erősödik, és megvan annak a kockázata, hogy az euróövezeti jegybank és az EU-bizottság nem fenntarthatónak fogja minősíteni az alacsony szlovák inflációt.

A GS már egy korábbi, a kelet-európai EU-tagállamok euróövezeti kilátásairól kiadott jelentésében is azt írta: az euróövezeti jegybank valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert az új EU-tagországok esetében, mint az alapító tagok felvétele idején.

A Fitch Ratings jelentése szerint a térség egészének csatlakozási kilátása szempontjából meghatározó teszt lesz, hogy az EU-hatóságok miképp bánnak Szlovákiával. A hitelminősítő úgy tartja azonban, hogy Szlovákia felvétele után mindenképpen lesz egy hároméves szünet a következő csatlakozásokig.

A ház megjegyzi, hogy a többi hat kelet-európai várományos egyikének sincs hivatalos csatlakozási céldátuma, és a valutauniós tagság előtt két évig kötelező ERM-II. átváltási mechanizmus csaknem két éve nem bővült új országokkal.

A Fitch szerint a baltiak közül Észtország euróövezeti csatlakozását 2012-ig, Lettországét és Litvániáét 2013-ig késleltetheti az infláció és a makro-egyensúlytalanságok. A három köztársaság számára sok tényező nehezíti az inflációs kritérium teljesítését, így még további csúszás is elképzelhető esetükben, áll az elemzésben.

A jelentés szerint a Fitch Ratings nem várja Lengyelország 2012, illetve Csehország 2013 előtti csatlakozását sem, főleg a politikai akarat hiánya miatt.

Bulgária és Románia euróövezeti csatlakozását a hitelminősítő 2013-ra, illetve 2015-re jósolja, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez bizonytalan előrejelzés, mivel mindkét ország előtt hosszú konvergencia-folyamat áll, gazdaságaik a túlfűtöttség jeleit mutatják, és még hosszú évekbe telik, mire az inflációs előírást teljesítik.

A hitelminősítő továbbra is 2014-et tartja Magyarország legvalószínűbb csatlakozási időpontjának. A jelentés szerint a magyar kormány eddig jó haladást ért el a költségvetési konszolidációban, „kihívást jelent azonban” ennek fenntartása, különösen a 2010-es választások közeledtével.

A Fitch Ratings európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója, Ed Parker már a cég nyár eleji londoni feltörekvő piaci szemináriumán is azt mondta az MTI-nek: a Fitch „jó haladást” érzékel, a magyar kormány „erős startot vett”, és a hitelminősítő arra is lát esélyt, hogy az idei magyar államháztartási hiány elmarad a hivatalos céltól. A kihívást azonban a parlamenti időszak második fele jelenti, amikor már közelednek a választások, és „mint tudjuk, Magyarországon igen erősen érvényesülnek a politikai ciklusok (a gazdasági folyamatokban)”, tette hozzá.

Jórészt ugyanezt állapította meg e hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s is. Az S&P, amely hétfőn megerősítette a hosszú futamú magyar szuverén adósság közepes befektetői „BBB plusz” osztályzatát, illetve a rövid lejáratú szuverén kötelezettségek elsőrendű „A-2”-es besorolását, ehhez fűzött londoni elemzésében azt írta: Magyarország „kitartóan halad” a költségvetési konszolidáció felé, de a 2010-es választások közeledtével – és mivel a költségvetési konszolidáció tervei a 2008 utáni időszakra „bizonytalanok” – szerinte később lanyhulni fog a haladási ütem.

A Standard & Poor’s „a magas kormányzati deficitekre” hivatkozva szintén kitart azon előrejelzése mellett, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozása nem várható 2014 előtt.