Január 22-én ezt a hatalmas méretű Haydn-művet hallhattuk a filharmónia ének- és zenekarának előadásában, Florentin Mihăescu vezényletével. Mihăescu fantasztikus zenei memóriája legendás hírű, tehát nem volt túlzottan meglepő, hogy a teljes estét betöltő gigászi művet is partitúra nélkül vezényelte. Ily módon permanensen figyelni tudott minden hangra, szólistákra, ének- és zenekarra egyaránt. Mihăescu művészileg és érzelmileg olyan fantasztikus összefogó erővel dirigált, hogy a szinte három órás műnek nem is érzékeltük a valódi hosszát. Azon csodálkozom viszont, vajon mi lehet az oka annak, hogy Florentin Mihăescu olyan ritkán szerepel a kolozsvári pódiumokon?

Az oratórium három főszereplője: Simon gazda, (Gheorghe Roşu, basszus), Simon lánya, Hanna, a bájos parasztlány (Borsos Edith, szoprán) és Lukács, a parasztfiú (Szilágyi Zsolt, tenor). A szereplők nem aktív résztvevői, inkább szemlélői és elbeszélői a történeteknek. Az oratórium szövegének megértésében segítséget nyújtott Marius Tabacu, a filharmónia igazgatójának román nyelvű fordítása.

Az eredeti angol szöveget Gottfried van Switen báró fordította németre, akinek a Teremtés német nyelvű szövegkönyve is köszönhető. Haydn kezdetben nem volt elragadtatva a librettótól, de végülis engedett van Switen báró kérésének, és munkához látott. Zeneileg 39 szám alkotja az oratóriumot. Minden évszak elején zenekari bevezető áll, a zenekari részt csembaló egészíti ki. (Botár Katalin) Az oratóriumot recitatívók, áriák, duettek, tercettek és kórusletétek alkotják. A mű érdekességeként említhető, hogy az énekes szólisták recitatívói és áriái nem lezárt formájúak, mint ahogy nem lezártak a kórusletétek sem, hanem egymásból nőnek ki, egymást egészítik ki. Gheorghe Roşu és Szilágyi Zsolt recitatívóinak és áriáinak stílusos megszólaltatása több éves oratórium-interpretációik áldásos eredménye.

A következőkben a teljes oratóriumból kiragadnék néhány igazán szép pillanatot. A TavaszbanSimon gazda (Roşu) szántóvető-áriáját, a könnyedség, vidámság jellemezte. Jó hangulatához a zenekari kíséretben ellenpontként használt Haydn Üstdob-szimfóniájának közkedvelt variációs témája is hozzájárult. Különös érzékenység hatotta át a Tél fináléjában az Erblicke hier, betörter Mensch, Erblicke dienes Lebens Bild! kezdetű áriát, amelyben Roşu az érett ember bölcsességével tolmácsolta az élet tanulságait. Szilágyi Zsolt kiváló „beszélgető” partnerként a duettekben és tercettekben is jól alkalmazkodott társainak énekhangjához. Kiemelném az átszellemült szépségű, Sie steigt herauf, die Sonne, sie steigt, kezdetű tercett és énekkar Napot dicsérő együttesét a Nyár tételben, és pozitívumként említhetem Szilágyi tökéletes német dikcióját. Borsos Edith inkább operához szokott hangja, a középső regiszterben csengett magabiztosabban. A magas regiszterben helyenként fellépő intonációs bizonytalanságokat a szépen megformált Ein Mädchen, das auf Ehre hielt, Liebt einst ein Edelmann kezdetű üde, bájos szerelmes dal (Lied) a Télből feledtetni tudta.

A Cornel Groza által vezetett énekkar újból remekelt. Virtuozitás, precizitás, a női és férfi kórusok pergő dialógusai, a szólamok összhangja, a dinamikai árnyalatok és a különböző hangulatok sokszínűsége ez alkalommal is profi munka volt. Végül, és nem utolsósorban említem a zenekar kimagasló művészi teljesítményét, a népies hangvétel könnyed tolmácsolását, a szólistákkal, énekarral és karmesterrel való állandó érzelmi és hangulati kontaktust. A zenekari kíséretből kiemelném Ciobanu Andrei, Hanna Welche Labung für die Sinne! Welch’Erholung für das Herz! kezdetű áriájához igazodó érzelmes oboaszólóját, Todea Vasile Simon gazda (Roşu) Seht: auf die breiten Wiesen hin! kezdetű áriájához simuló fontoskodó, majd zaklatottá vált fagottszólóját az Ősz vadász-jelenetében. A hajtóvadászat hangulatában a kürtök tiszta intonációja revelációként hatott, a vadászjelenet haydni megfogalmazása pedig Weber és Wagner irányába tagadhatatlanul előremutató. És ne feledkezzünk meg a Nyár viharjelenetéről sem, amiben a zenekar úgy „festette meg” a vihar előtti vészesen drámai csendet, mint a dühös vihar villámokkal és dörgésekkel tarkított kiteljesedését. A Die düstern Wolken trennen sich, Gestillet ist der Stürme Wut kezdetű tercett és kórus viszont meghozza a vihar utáni csendet.

Haydn Évszakokjában, akár a valóságban, minden évszaknak megvannak a sajátosságai. A Tavasz az újjászületés örömét, a Nyár a kiteljesedést, az Ősz a szüretelés boldogságát, a Tél a természet álmát és a falusi fonók vigasságát hordozza. Az Évszakokban benne rejlik az emberi múlandóság gondolata is. Az élet-halál küzdelmében Haydn az örök élet boldogságát a monumentális kettős karfúgában fejezi ki. A hatalmas zenei apparátust könnyen és magabiztosan kezelő Florentin Mihăescu keze alatt a gigászi mű részei harmonikusan fonódtak össze. A magasztossá nőtt finálé felemelő érzése a hangverseny után is jó ideig ott lebegett a levegőben.