A választások második fordulóját április 25-én tartják. A választás kitűzésével hivatalosan is megkezdődött az április 9-én éjfélig tartó választási kampány. A választópolgárok az országgyűlési választás első fordulóján két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Az országgyűlési képviselők választása kétfordulós, a második fordulót az első forduló után két héttel kell megtartani. Még aznap este, április 25-én közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg. A második forduló eredménye tehát várhatóan a szavazást követő szombaton alakul ki. Az eredmény ellen jogorvoslattal lehet élni, a területi választási bizottságokhoz fellebbezést, ezt követően a megyei bíróságokhoz felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslatokat egynapos határidővel kell benyújtani és elbírálni. Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt három törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.

Fidesz győzelmet jósolnak a közvélemény-kutató intézetek

Csupán két százalékos az előnye az MSZP-nek a Jobbikkal szemben, a Fidesz januárban is őrzi jelentős előnyét a biztosan szavazó pártválasztók körében, míg a kispártok közül egyedül az MDF jutna be a Parlamentbe – olvasható a Forsense közvélemény-kutatásában.

A január 6–15. között, ezer ember megkérdezésével végzett kutatás adatai szerint a Fidesznek a biztos szavazó pártválasztók körében 59 százalékos a támogatottsága, ami valamelyest alacsonyabb a decemberben mértnél, míg az MSZP bázisa januárban is maradt a 17 százalékos szinten.

A Jobbik a decemberi enyhe visszaesés után ismét erősödött, támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében is emelkedett, elérte a 15 százalékot. Az MDF is javított tavaly decemberi pozícióján, szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a Parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A kisebb pártok közül az LMP az egyetlen, amelynek 3 százalékos támogatottságával még esélye lehet arra, hogy képviselőket küldjön az Országgyűlésbe – olvasható a felmérésben. A kutatás alapján az összes választókorú polgár feléről mondható el, hogy biztosra ígéri részvételét a választásokon, és már azt is tudja, hogy melyik pártot támogatja majd szavazatával.

A Medián megjelent kutatása szerint alacsony részvételi kedv és javuló gazdasági közhangulat közepette változatlanok az erőviszonyok a pártok és politikusok népszerűségét illetően; ha áprilisig minden így marad, a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget az Országgyűlésben.

A január 8-a és 12-e között, 1 200 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a biztos szavazók körében a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát tudhatja magáénak, az MSZP szűk egyötödnyi, a Jobbik egytizednyi szavazatra számíthat. A kispártok közül még a legjobban álló MDF sem éri el az 5 százalékos küszöböt, az SZDSZ-szel pedig a Medián pártpreferencia-kutatásainak történetében először ebben a negyedévben fordult elő, hogy támogatottsága még kerekítve sem éri el az 1 százalékot.