Történelmi folyóirat „vendégeskedése”



Ö. I. B.

A Rubicon folyóirat 7-8-as számának borítója
Rubicon-estet tartottak csütörtök délután a Kolozsvár Társaság székhelyén. A budapesti történelmi folyóirat bemutatását a Korunk Akadémia 2009–2010-es történelmi vonala nyitórendezvényeként tűzték napirendre. Amint azt a házigazda Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztő-helyettese hangsúlyozta, történelmi folyóirat első ízben került rendezvényük középpontjába.


Rácz Árpád, a Rubicon főszerkesztője, ismertette a folyóirat kezdeteit. Első számuk 1990 elején jelent meg, most a 19. évfolyam végén már a 200. számot készítik elő. Példányszámuk, témától függően, 18 000 és 26 000 között mozog. Magazinként indultak, aztán folyóirattá „nemesedtek”. A legjobb magyarországi történészektől közölnek munkákat, de határon túli magyar szakemberekre is támaszkodnak. A magazin-jellegű vizualitást jól lehet hasznosítani a figyelemfelkeltésben bizonyos történelmi elemek iránt. Ennek érdekében tördelésük során tudatosan és bőségesen alkalmaznak képeket, ábrákat, keretes szövegeket. Rácz Árpád szerint a világháló „globálisan felelőtlen”, mert információi nem mindig megbízhatók, és csökkenti az írott szöveg iránti érdeklődést.

A Rubicon törekvő műhely kíván maradni, szaktudományos alapon marad, és többszínűségét csak a témapaletta óvatos szélesítésével gazdagítja. A főszerkesztő nézete szerint a történelemmel való foglalkozás funkciót tölt be a társadalomban. A mai Magyarországon megosztottság, szekértábor-állapot uralkodik. A szakminisztérium, furamód, kultúraleépítési politikát erőltet, az internet javára igyekszik megbuktatni a nyomtatott művelődési folyóiratokat. A közvélemény az aktuálpolitika felé fordult, és új trendként jelentkezett a múlttal való szembenézés, ami gyakran vezet a szabadosság elburjánzásához. A Rubicon rendszeresen keres közlésre határon túli forrásokat. Honlapját az utóbbi időben egyre többen fedezik fel Erdélyben. Például augusztus 6-tól tegnapig huszonkét romániai városból látogatták elektronikus változatukat.

Ismertetője után Rácz Árpád válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A bemutatón Szilágyi Mátyás főkonzul is jelen volt.