A tojótyúkok fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt ketrecekben, vagy alternatív rendszerekben tarthatók a nagygazdaságokban. Mint arról korábban tájékoztattunk, az Európai Bizottság levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Romániát is, hogy tegyen lépéseket „az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására”: tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást. Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január 1-jén lépett hatályba. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, továbbá minden tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Nagy Imre, a Kolozs megyei állategészségügyi igazgatóság aligazgatója megnyugtatott: a megyében nem okoz gondot az uniós jogszabály életbe léptetése, a legtöbb nagygazda már teljesítette a követelményeket A tagállamoknak két hónapjuk van reagálni a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott levélre. Ha a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság indoklással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet. Nagy Imre, a Kolozs Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a tojótyúktartást szabályozó, 1999-ben kiadott uniós rendelet csak a nagygazdaságokra érvényes, a háztáji gazdaságokra nem.
– 2003-ig Kolozs megyében a nagygazdaságokban lebonyolított tojótyúktartás 100 százalékban régi, hagyományos ketrecekben történt. Az 1999-ben elfogadott uniós állatjóléti irányelv szerint Romániában is kötelező lett feljavított ketrecekben tartani a tojótyúkokat. Az átállás nem volt zökkenőmentes, de 99 százalékban sikerült. 2011 végén csak egyetlen telep létezett Kolozs megyében, amely még régi típusú ketrecekben tartotta a tojótyúkokat. A gazdának nehezére esett elhinnie, hogy végleg fel kell hagynia a tojástermeléssel, azaz tevékenysége törvényen kívülinek minősül, ha továbbra sem alkalmazza az uniós irányelvet. A gazdaságában megtermelt tojást csak ipari célokra használhatták fel, 40 ezer tojást kellett megsemmisítenie. Január 21-től ez a gazda is áttért a mélyalmos tojótyúktartásra. Kolozs megyében 13 telepen tartanak tojótyúkokat, és mind a mélyalmos tartás mellett döntöttek. Sajnos, a gazdaságok átalakításával járó befektetés csak évek múltán térül meg – magyarázta a szakember, majd folytatta: – Az uniós norma konkrét haszna, hogy a tyúkonként 750 négyzetcentiméternyi terület által biztosíthatjuk a tojótyúktartáshoz szükséges optimális körülményeket. Kolozs megyében amúgy a tojótyúkállomány 90 százaléka kisgazdák udvarán él, és csak 10 százalékra tehető a nagygazdaságokban levő állomány – tette hozzá Nagy Imre. |
