A felhajtás nagy volt, az eredmény azonban vérszegény a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa 2020 Egyesület tegnapi évzáró ülésén. „A törekvés túlnőtte az ország határait” – fogalmazott az ülést vezető Florin Moroşanu, a polgármesteri hivatal megbízottja. Újabb támogatók csatlakoztak az eszméhez, de a lelkesedés a hosszú percekkel együtt fokozatosan ellaposodott.

A nagygyűlésen részt vett Florin Stamatian prefektus, valamint a Francia Kulturális Központ igazgatója, Christophe Pomez.

A szervezet idei tevékenységéről Moroşanu számolt be dióhéjban, majd a mozgalomhoz újonnan társult két szervezet képviselője szólalt fel: a kulturális fővárosi cím elérése érdekében a trilulilu.ro weboldal is segítségét ígérte, ugyanakkor az Art Act Kulturális Egyesület is elkötelezte magát a törekvés mellett. Előbbi a leglátogatottabb román internetes oldalként segítheti az egyesület munkáját, utóbbi a tegnap bemutatott részletes SWOT-elemzéssel, valamint az ugyancsak magas nézőszámmal rendelkező online felületével, az artactmagazine.ro oldallal áll az egyesület rendelkezésére.

A SWOT-elemzés több ellentmondásos adatot is kimutatott: az európai kulturális fővárosi címért folytatott „hadjárat” erőssége többek között a terv mögött álló nagy létszámú szervezet – azaz maga az egyesület – jelenléte, a mediatizálás és a honlap, ugyanakkor a hatékonyság tekintetében a felsoroltak közül egyik sem kielégítő.

A Francia Kulturális Központ maximális támogatást ígért az egyesületnek, akárcsak Torda város önkormányzata, amely szívesen működik együtt Kolozsvárral, hiszen az egyre növekvő turisztikai potenciállal rendelkező municípium is sokat nyerhet, ha Kolozsvár Európa kulturális fővárosa lehet 2020-ban.

Városrendészeti, közvagyoni szempontból jelentős hiányosságokkal küszködik Kolozsvár. Az infrastruktúrát európai szintre kell emelnünk – nyilatkozta lapunknak Guttmann Szabolcs. Előnyös, hogy sok kulturális intézményünk van, de előnytelen, hogy ezek jelentős része nem üti az európai elvárások szintjét.

Guttmann szerint – aki Nagyszeben főépítésze volt 2007-ben, amikor a város Európa kulturális fővárosa volt – a közterektől a közintézményekig szinte minden téren fejlődnie kell a városnak. Szeben példája nem lehet mérvadó Kolozsvár számára, mert ott a száz évvel ezelőtt kialakított infrastruktúra mindmáig megállta a helyét, így ott egyetlen épület sem kellett megépüljön azért, hogy a város elnyerje a rangos címet. Emellett pedig olyan kiskaput használhatott ki a szász örökségekben dúskáló város, amely Kolozsvárnak nem adatik meg: Nagyszebent tulajdonképpen „meghívta” Luxembourg városa, hogy jól átgondolt koncepció jegyében „testvére” legyen neki 2007-ben, ugyanis négy évvel ezelőtt a két település osztozott a fővárosi címen. Szeben esetében így elég volt három év készülődés ahhoz, hogy az elvárásoknak megfeleljen, de egyelőre nincs eldőlve, hogy Kolozsvárnak a hátra levő nyolc év elég lesz-e.

A korábbi főépítész szerint Nagyszebentől két dolgot tanulhat el Kolozsvár: az egyik a lobbi, a másik pedig a köztereken alapuló infrastrukturális beruházások fontossága. Pécs mai napig küzd azzal, hogy a 2010-re létrehozott intézményeket működtetni tudja, és ne álljanak üresen az épületek. Nagyszeben ezzel szemben a város tereibe lehelt életet, amelyekre mindenképpen – és minden időben – szükség van. A nagyszebeni „kényelmességgel” ellentétben Kolozsvárnak muszáj befektetnie, mert a város adottságai nem teszik lehetővé, hogy kevés pénzből biztosítsák azt az arculatot, amellyel elnyerheti a fővárosi címet.

„Teljességében át kellene gondolni a szervezeti tevékenységet. Még mindig az erős és gyenge pontok azonosításánál tartunk, holott tudtommal ez már hónapokkal ezelőtt megtörtént. Nem tartom kielégítőnek a gyűlést” – mondta László Attila. „Hatékonyabb kultúrpolitikai és kultúrlobbi-tevékenységet kellene kifejtenünk. Pragmatikusabb témákról kellene beszélni decemberben, amikor már a következő évi költségvetés a legfőbb téma” – tette hozzá az alpolgármester.