A kincses városban járt Karátson Endre író, műfordító
2009. szeptember 28.
FERENCZ ZSOLT
FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE– Otthonok című kötetéből olvasott fel Karátson Endre
Születésnapja előtt három nappal, az Interkulturali-THÉ Egyesület meghívására érkezett a kincses városba Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, irodalomtörténész, műfordító: a kolozsvári közönség pénteken délután, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében tartott író-olvasó találkozó keretében ismerkedhetett vele. Egyed Emese költő, irodalomtörténész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára a pécsi Jelenkor Kiadónál megjelent, Otthonok című önéletrajzi könyvéről, irodalomról és műfordításról kérdezte Karátson Endrét.
– A franciaországi Lille egyeteméről nem nyugdíjba, hanem az írás művészetébe vonult vissza Karátson Endre – mondta bevezetőjében Egyed Emese, majd arra kérte a meghívottat, hogy 2007-ben megjelent Otthonok című emlékirat-kötetéből olvasson fel részletet. Az 1956. október 23-án és az azt követő napokban átélt eseményeket bemutató fejezet tolmácsolását követően a Budapesten született Karátson életének legfontosabb pillanatairól mesélt a jelenlévőknek. – Orvos szerettem volna lenni, de nem vettek fel az egyetemre, és mivel rettegtem attól, hogy behívnak katonának, igyekeztem besurranni valahova. Így kerültem az Idegen Nyelvek Főiskolájára – magyarázta.
Kifejtette: az ’56-os események következtében Párizsba távozott, tanulmányait a Sorbonne-on fejezte be. Először a clermont-ferrand-i, majd a lille-i egyetemen tanított, irodalomtörténészként pedig a huszadik század francia irodalmával és a francia irodalom magyarországi hatásaival foglalkozott. A francia szimbolista költészetnek a Nyugat költőire gyakorolt hatását bemutató Le symbolisme en Hongrie. L’influence de poétiques françaises sur la poésie hongroise dans le premier quart du XXe; siècle (A szimbolizmus Magyarországon. A francia költészet hatása a XX. század első negyedének magyar költészetére) című műve 1969-ben, a párizsi egyetem kiadásában jelent meg.
– A franciák elfogadtak olyannak, amilyen voltam, ezzel nem volt baj. A probléma belül jelentkezett. Megkettőződtem, merthogy volt egy ilyen képességem is – fogalmazott Karátson Endre, utalva az általa megteremtett Székely Boldizsár alakjára, akinek révén az irodalommal szemben támasztott kételyeit is kifejezhette elbeszéléseiben.
Az író-olvasó találkozó keretében szó esett többek között a Karátson Endre által felesége, Nicole Bagarry-Karátson, a kiváló fordító emlékére alapított díjról is, amelyet szakmai zsűri ítél oda évente az általuk legjobbnak tartott, magyar irodalmi műveket franciára fordító személyeknek. A cél, hogy Karátson Endréhez hasonlóan, aki maga is rengeteget tett e nemes cél érdekében, minél többen járuljanak hozzá e két kultúra egymáshoz való közelítéséhez.
A rendezvény zárásaként Egyed Emese olvasott fel részleteket az Otthonok című könyv második kötetéből, majd a résztvevők is feltehették kérdéseiket a meghívottnak.