A munkáltatói szövetségek azt szeretnék, ha a törvénytervezet világosan leszögezné, hogy a béremeléseket a termelékenység növekedéséhez igazítják – szögezte le Nicolescu. A szóvivő szerint ugyanakkor át kell gondolni az ügyvezető tisztségek összehangolásának módját, és azt is figyelembe kell venni, hogy a törvényt ki kell egészíteni egy sor reform-intézkedéssel. A minimálbért csak akkor lehet növelni, ha a termelékenység nő, mert ellenkező esetben növekedik az infláció és a vállalkozások alaptőkéje csökken.

A Boc-kormány célja, hogy az állami szektorban a legalacsonyabb és a legmagasabb bér közötti nagy különbség csökkenjen, és a köztük levő arány 1 a 15-höz legyen, míg jelenleg ez az arány 1 a 29-hez. Ugyanakkor az új törvény alkalmazása nyomán egyetlen jelenlegi bruttó bér sem fog csökkeni.

Az állam által garantált bruttó minimálbér, amely egyébként referenciát jelent a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény számára, a jelenlegi 600 lejről jövőre 705 lejre nő, s a növekedést folytatva 2015-ben, amikor a törvény hatályba lép, eléri majd az 1100 lejt. A minimálbér 2011-ben 764 lej, 2012-ben 845 lej, míg 2013-ban 934 lej lesz, 2014-re pedig eléri majd az 1016 lejt.

2015-ben, amikor a kormány tervei szerint életbe lép a közalkalmazottak egységes bérezésének törvénye, a minimálbér 1100 lej lesz – derül ki azokból a számsorokból, amelyeket a kormány képviselői ismertettek a szakszervezetek képviselőivel.

A legnagyobb növekedés tehát 2012-ben és 2013-ban várható, amikor az előző évhez viszonyítva 10,7%-kal, illetve 10,5%-kal emelkedik majd a minimálbér összege. Az új bérezési rendszert szakaszokban helyezik hatályba, és a béremeléseket a pénzügyi források függvényében állapítják meg – fejtette ki Marian Sârbu munkaügyi miniszter. A kormány bejelentette, hogy szeptember 2-án felelősséget vállal a parlament előtt több törvényért, köztük az egységes bérezési törvénytervezetért.